Hajdu Roland, a Szövetség a Bükki borvidékért Egyesület elnöke válaszolt kérdéseinkre a Bálvány bemutatkozása után…
Az előzményekről…
Két évvel ezelőtt mutatkozott be a Szövetség egy bortúrán. (2018) Klikk! A tavalyi esztendőben villámlátogatáson két borásznál is jártunk elsőként Hajdu Rolandnál (2019) Klikk! Aztán Sándor Zsoltnál is megnéztük, hogy mi újság: (2019) Klikk! Illetve nemrég debütált a Bálvány nevű közösségi bora az egyesületnek. (2020) Klikk! Ez már bizony 4 cikk az utóbbi két év alatt, ebből már lehet építkezni, hogy merre tart a Bükki Borvidék….
Milyennek ítéled meg a Bálvány bemutatkozását?
Az eredeti elképzelések szerint a Bálvány májusban debütált volna, ám ezt a kialakult körülmények között el kellett halasztani. A terv az volt, hogy a boros sajtó munkatársai találkozzanak a márkával először, használjuk ki, hogy ez egy új dolog, van némi hírértéke. Nincs mögöttünk semmilyen támogatás, így a promóció során is a hatékonyságra próbáltunk törekedni. Szerintem jó a fogadtatás, mindenki értékelte, hogy feszes a szabályrendszerünk és hogy nem populáris bort alkottunk, hanem őszintét, ami szakmailag is értékelhető. A következő hetekben még vannak terveink, az indulás lendületét szeretnénk felhasználni.
Olyan lett ez a bor amilyennek megálmodtátok?
90 százalékban igen. Pontosan nem tudtuk előre, hogy a termőhelyi különbségekből, a szüreti időpontok megválasztásából, vagy éppen a finomseprő használatból mekkora különbségek fognak kialakulni. Fontos cél volt, hogy a borok egységet mutassanak, ha valaki egyet leemel a polcról és ízlik neki, a következő Bálványnál kapja meg ugyanazt az élményt. A fő cél érzésem szerint teljesült, hogy a Bükki borvidék kvalitása egy boron keresztül hitelesen bemutatható legyen. A visszajelzésekből le fogjuk szűrni a szükséges következtetéseket és ha szükséges, kisebb módosításokat tehetünk a következő évjáratoknál. Erre megvan a lehetőségünk, hiszen a Szövetség kontrollálja a Bálvány elkészítését és szabályait.
Miért nem került borvidéki szabályozásba a Bálvány? Így a Szövetségen kívüli bükkiek nem tudják elkészíteni ezt a bort?
2019 elején javasoltuk, hogy kerüljön bele a bükki termékleírás-módosításba a Bükkbor, ezáltal bárki elkészíthette volna. Ezt a minisztérium illetékese a borvidéki vezetésünkkel összhangban elutasította. Innentől kényszerpályán voltunk, de talán jobb is így. Elfogadott termékleírás-módosításunk azóta sincs, így Bálványunk sem lenne.
Sok kompromisszumot kellett kötni a megjelenés érdekében?
8 kolléga nevezett be az első évjáratra, hatan értek célba, ez szerintem mutatja, hogy nem volt túl sok kompromisszum a folyamatban. A srácok önértékelése működik, ketten még idejében maguktól léptek vissza. A szőlészeti munkát tovább kell javítanunk, ez nemcsak a Bálvány mögötti szőlőkre vonatkozik. A címke és a megjelenés kérdése elég hosszúra nyúlt, nehéz volt hat ember elképzeléseit teljeskörűen megvalósítani, végül többségi döntések születtek.
Mikor ideális bemutatni az aktuális évjáratot? (A Covid-19 idén kicsit beleszólt ebbe is)
Ez egy jó kérdés, először úgy gondoltuk, gazdasági szempontból május utánra tolni nem lett volna túl szerencsés a megjelenést. Ugyanakkor a maximum 1,5 kilós tőketerhelés mellett is a bükki savszerkezet igényli az időt és a finomseprő használatát. Mivel elcsúszott a vírus miatt az első évünk, van arra lehetőségünk, hogy a következő évek Bálvány-debütálását időben kitoljuk nyár végére, esetleg őszre, ha azt látjuk, hogy ez a pár hónap plusz idő, jótékonyan hat a borok fejlődésére. Ezt nem volt lehetőségünk előzetesen tesztelni, mi is kíváncsiak vagyunk, mennyire “hosszútávfutók” a Bálványok, de ha ma tippelnem kellene, azt mondanám, hogy őszre tovább fognak fejlődni. A savszerkezetünk pazar, az alkohol átlagos vagy afeletti, a házasított fajtákban van potenciál: ez mind az érlelhetőség irányába mutat.
Mi a következő lépése az egyesületnek? Lesz vörös párja is esetleg a Bálványnak?
Két irányban gondolkodunk. Az egyik a Bálvány vörös párja, a másik a Zenit-fajta kérdése. A borvidék sok Zenit-sikert ért el az elmúlt években, máshogy működik a szőlőfajta nálunk, mint sok helyen az országban. Vagy máshogy használjuk, nem tudom. Felmerült az igény arra, hogy legyen egy egységesebb Zenit-stílus a borok területén, mert most is szép tételek születnek, de nagyon eltérő stílusokban és ettől piacilag nehezen kommunikálható. Amikor ezekről döntünk, fontosak a borvidéki szempontok is. A Szövetség az önálló Bükk fennmaradásáért dolgozik, aminek egyik előfeltétele, hogy tisztuljon a fajtaválaszték, alakuljon ki egy belső piac. Ma a szőlő 90%-a elhagyja a borvidéket, de ha van piacképes bükki bor, letisztult fajtaszerkezettel, az kijelölheti az irányt a szőlőtermesztőknek is és “házon belül” lenne vevő a szőlőre. Nem szeretnék senkit hergelni, de mi 160Ft/kg-os áron veszünk idén egymástól szőlőt, ami a piaci ár duplája. Igaz, ezért minőségi kikötéseink is vannak. Ha van termék, nincs kérdés, hogy mit kell telepíteni, nincs kitéve a borvidék külső érdekeknek. Olyan nincs, hogy egy borvidék 30 fajtát termeszt sikeresen, ez egy súlyos tévedés.
Már eltelt 2 szűk esztendő a megalakulásotok óta, elégedett vagy a haladással, jó a tempó?
Egyrészt nem, mert 2 évvel öregebbek lettünk és a Bükk még nem menekült meg. Azok sem lettek kevesebben, akik változatlanul nem akarják, hogy megmeneküljön. Másfelől, ha reálisan nézzük, minden, ami eddig történt állami, borvidéki vagy önkormányzati segítség nélkül valósult meg. Pusztán a saját pénzünket, időnket, energiánkat és családjaink toleranciáját éltük fel, de eljutottunk idáig és ez nem kis szó. Segítettek minket pécsi és szekszárdi barátaink, valamint sorstársaink, a progresszív Mátra. Köszönet mindenkinek, nélkülük ma nem tartanánk itt!
Megújítható a borvidék pusztán belülről?
Nem tartom valószínűnek. Nem titkoltan az a célunk, hogy munkánkkal, borainkkal ráirányítsuk a figyelmet a Bükki-borvidékre, mint befektetési célpontra. Elképesztő adottságú, összefüggő területeink vannak eladó státuszban a borvidéken, harmadannyiért, mint a szomszédos nyugati borvidéken. Aki szeretne ide költözni és fontos számára a Bükk, minden szakmai segítséget megkap tőlünk a tervei végrehajtásához. Nem nagyon tudok olyan kihasználatlan borvidéket ma idehaza, ahol ilyen termőhelyi kvalitások mellett ennyi pénzből komoly birtokot lehet ma összerakni.
Egy szervezet működése sem mentes az alkalmi feszültségektől, hogy tudod ezeket kezelni?
Komolyzenét hallgatok az autóban… Viccet félretéve néha tényleg nehéz, szerintem kisebb-nagyobb vitánk volt már mindenkivel, de talán ennyi idő alatt levették a srácok, hogy ez nem személyes, mindössze arról szól, hogy nekem a közösség érdekét kell első helyre tenni. Amúgy ez az egész nagyjából borítékolható volt, részben mert nincs idehaza kultúrája a közösségi együttműködésnek, mi is tanuljuk ezt az egészet. Másrészt ezek az emberek napi szinten a saját vállalkozásukban súlyos döntéseket hoznak, embereket irányítanak, nem ahhoz szoktak, hogy kompromisszumokat kell kötni, vagy többségi döntéseknek magukat alárendelni. De ha az út végén majd eljutunk oda, ahova szeretnénk, mindenki elégedett lehet.
Mintha növekvő pályán lenne a Szövetség vonzereje, mekkora tagsággal lennél már elégedett?
Itt sincsenek mennyiségi céljaink, inkább kisebb, de aktív csapatra törekszünk. Elég kacifántos tagsági rendszerünk van, aki nem teszi hozzá a saját részét a közös ügyekhez, hamar a partvonalon kívülre kerülhet. Ugyanakkor van érdeklődés az egyesületbe lépésre pár személy részéről, illetve mi is figyelünk néhány szereplőt, akiket szeretnénk megszólítani a közeljövőben. Nem marketing-szervezet vagyunk, bár sokakat elsősorban ez vonzana hozzánk, vagy csak ennyit lát belőlünk. Mosoda sem vagyunk, tehát akinek vaj van a füle mögött, az sem általunk fog megtisztulni.
Miskolc városa beleállt a nemrég aláírt megállapodással a bükkborok támogatásába – nem kis részben neked köszönhető a projekt – könnyen meggyőzted a polgármestert?
A megállapodás összességében komplexebb a Bálvány kérdésénél, bár ez is lényeges része. Nyilvánvalóan nem ártott az ügynek, hogy régóta jól ismerjük egymást Veres Pállal, de szerintem nem ez volt a kulcs. Jelenleg Miskolc szeretne visszatalálni ahhoz a kivételes természeti adottságokkal megáldott, több száz éves szőlőtermesztési, borkészítési múltjához, amiből mára csak a történelmi Avas maradt mementóként. Itt egy komplex fejlesztési stratégia kerül kialakításra, majd megvalósításra. Ebben a folyamatban komoly szerepünk lehet, ha egy mondatban össze kellene foglalni: a Bükki borvidéknek szüksége van Miskolcra, Miskolcnak pedig szüksége van a Bükki borvidékre.
Egyre mozgalmasabb ez a 2020-as évjárat szőlészeti szempontból – gondolok itt a monszunszerű esőzésekre és vonzataira – hogy bírják a kiképzést a telepítéseid? Hogy áll most a borvidék egésze?
Tavaly volt egy komoly eróziós kár az új telepítésemben egy másfél óra alatti 70 mm-nek köszönhetően. Tanultam belőle, végeztünk átalakításokat, idén egyelőre rendben vagyunk. Elég nagy különbségek vannak az egyes termőhelyek között, mivel a jelenlegi időjárás egyik fő jellemzője, hogy lokális gócokban alakulnak ki heves esőzések vagy éppen jégkár. Az aszályos tavasz után éppen a virágzás idejére jutott ki most bőven a csapadékból, ami komoly növényvédelmi nyomást okoz. Pláne nálam, mivel ökológiai művelésben vagyunk a teljes birtokon és a kontakt szerek nem bírnak ki ennyi vizet. Egyelőre szerintem mindenki állja a sarat, aki korrekt szőlészeti munkát folytat, de a következő hetekben elindulhatnak a gombás fertőzések, nagyon észnél kell majd lenni. Az évjárat nem lesz korai, de ez nem baj, elmondhatjuk, hogy végre nem kell majd augusztusban leszedni semmit.
(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
