Szik Mátyás, Magyarország Sommelier Bajnoka 2014-ben

2014. február 26. – Nyulasi Gábriel István

Az első helyezést és egyúttal a „Magyarország Sommelier Bajnoka 2014” címet Szik Mátyás (Prime Steak&Wine étterem, Budapest) a fiatal nemzedék tagja nyerte el. Vele készítettünk egy rövid beszélgetést pár nappal a verseny után, amelyet itt olvashattok. Második helyezést Cseke Gábor sommelier (Schloss Hotel Pichlarn sommelier-je, Steiermark, Auszria), a bronzot pedig Varga Norbert sommelier (Onyx Étterem) érdemelte ki. A nagyszerű Kávébár Bazár rendezvényen került sor a versenyre.


Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
A viszonylag fiatal pár éves, új alakulat a Magyar Sommelier Szövetség egyik lételeme, hogy kiválassza évente a legjobb sommelier-ket. Ebben az évben a versenyt a Kávébár Bazár rendezvény fogadta be a Hotel Corinthia Rendezvényközpontban. A Bajnokság fővédnöke és egyben a zsűri tiszteletbeli elnöke Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter volt.

A bajnokság reggel 9 órakor zártkörű középdöntővel kezdődött, ahol a versenyzők tesztlapok kitöltésével adtak számot tudásukról, illetve a sommelier napi éttermi munkájára és italtudására vonatkozó kérdésekre válaszoltak. Mindezek mellett párlatokat és borokat kellett írásban jellemezniük. A végén egy bort is dekantáltak, és írtak le szóban egy választott idegen nyelven. A legjobb eredményt elérő három versenyző jutott a 15 órakor kezdődő döntőbe.

Összefoglaló

A döntőben a közönség előtt kellett a versenyzőknek számot adniuk tudásukról. Mintha csak egy étteremben lettek volna, de a pálya nem volt hazai, hanem nehezített és ismeretlen buktatokkal teli. Izgalmak voltak rendesen, néha megremegett a kéz, a hang, de egy igazi pohárnok úrrá lesz mindenen. Mik voltak a feladatok? Fel kellett szolgálniuk egy pezsgőt a lehető legszabatosabban természetesen idegen nyelv kíséretével.  Ki kellett javítaniuk egy hibás borlapot, mindezt időre. Egy megadott menüsorhoz komplett italajánlást készítettek. Majd egy profi dekantálásssal adtak számot felkészültségükről. Az utolsó önálló feladatukban borokat és párlatokat jellemeztek, ismertek fel több-kevesebb sikerrel. A versenyt közös meglepetés feladat zárta, melyben mindenki egy palack bort töltött szét hét egyforma pohárba. A cél az volt, hogy a bormennyiségek a poharakban azonosak legyenek, és a végén a palackban csak egy féldeci maradjon.

Beszélgetés a Bajnokkal, Szik Mátyással

– Milyen érzés magyar sommelier bajnoknak lenni?

– Felemelő! Ez a legjobb szó, kifejezés az érzésre, ami erre a gondolatra megrohan.

– Kemény versenyen vagy túl, sikerült lazítani vagy jönnek a szorgos hétköznapok?

– Olyannyira, hogy a verseny utáni napon rögtön egy leltározással (standolással) kezdtem az étteremben reggel 7-kor. Jönnek a szorgos hétköznapok, nem áll meg az élet. Készülünk a következő Húsmentes Borvacsorára. (Erről a kezdeményezésről mi is írtunk) Most úgy érzem, hogy olyan irányokat látok magam előtt, melyeken tovább kell haladnom.

– Mennyi esélyt adtál magadnak a verseny előtt?

– Mindenképpen a színpadon szerettem volna állni, tehát a végső hármasba bekerülni. Tudtam, hogy nem lesz könnyű, fantasztikus versenytársaim voltak. Nagyon szoros volt a verseny, bármelyikünk nyerhetett volna a végén.

– Melyik feladat volt a legnehezebb, és melyiket élvezted a legjobban?

– A dekantálás szakszerű elvégzése és az ital felszolgálása 5 perc alatt volt az egyik legnehezebb feladat. A legélvezetesebb számomra, amit naponta a munkám alatt is rengetegszer gyakorlok, a bor és ételpárosítás volt. A különbség annyi, hogy a versenyen néhány perc alatt kellett a párokat felvázolni, az életben erre jóval több idő van. Meg kell találni a vezető jegyeket fejben, majd a részletek kidolgozása van hátra a maximális élvezet jegyében.

– Mikor hitted el, hogy van kilátásod akár a végső győzelemre is?

– Az egyes sorszám determinált arra, hogy még idegeskedni se legyen időm, hanem rögtön versenyeznem kellett. Jó volt ezek után végignézni Gábor és Norbi gyakorlatait. Sok nyitott kérdés volt, kiélezett volt a verseny, amiben az idő is fontos szerepet játszott. Az utolsó pillanatig nyitottnak éreztem a küzdelmet.

– Egy országos bajnokságon vajon miért csak hét versenyző méreti meg magát?

– Van erre válasz, sejtettük, hogy kevés induló lesz. Kevesen művelik ezt a szakmát, kevés étterem engedheti meg, hogy külön sommeliert tartson. Bátorság kellett már az induláshoz is, így akik részt vettek a versenyen, azok közül egy kicsit mindenki bajnokká vált.

– Hová tart a magyar sommelier szakma, mi a helyzet a vidékkel?

– Nincs átfogó képem vidékről, vannak kiemelkedő gasztronómiai pontok. Talán ebben kezd Budapest vízfejűsége eltűnni, akadnak olyan éttermek, amelyek már jelentős turisztikai vonzással rendelkeznek.  Egyre többen tekintik hivatásuknak a sommelier szakmát, sokat jelentett, hogy egy miniszter, Fazekas Sándor is megtisztelte a rendezvényt. Akad még bőven feladat, többek között hogy kialakuljon a megfelelő oktatási rendszer, ami ma még igazából nincsen. Fontos a figyelem, hogy presztízse legyen a szakmának. Engem az étterem (Prime Steak&Wine étterem) maximálisan támogatott, és büszkék az általam elért eredményre.

– Indulni fogsz 2015-ben is, és tervezel nemzetközi szereplést is?

– Most úgy gondolom, hogy mindkettőre nyitott vagyok. Jó lenne jövőre újraindulni a Magyar Bajnokságon, és Közép-Európai és Európai viadalokon is megméretni magam. Természetesen ez rengeteg felkészülést igényel továbbra is. Előre kell nézni a következő feladatra!

(Ha tetszett a post, csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért vidám közösségéhez a facebookon ITT )

Kategória Egyéb