Éppen csak lezártuk az évet és máris itt a nyakunkon Az Év Első BorMozija január 27-én!
Az Év Első BorMozijának elérhetősége: klikk!
Hajdu Tibor írása
Évzáró BorMozi és Tudatlan Tündérek, vagy amit akartok
Évzáró BorMozi a covid árnyékában
Az idei Évzáró BorMozit szerencsére nem zavarta meg egy újabb Covid roham, így az eseményre ellátogatók remek borokat kóstolhattak, és elmerülhettek a török származású, de Olaszországban tevékenykedő filmrendező Ferzan Özpetek Tudatlan tündérek című opuszában. Legutóbb 2019-ben tudtunk Évzáró BorMozit tartani: katt ide!
Felvezetőben két fehérrel…
A filmet két bor vezette fel. Az első egy 2019-es Chardonnay volt a Balaton déli partjáról. A Balatonföldvári központú Podmaniczky Pincészet bora Kőröshegyről érkezett, amely ásványi anyagokban és mészben is gazdag terület, így a határozott savgerinccel bíró tétel a gyümölcsös jegyek mellett illatban és ízben kissé sós, minerális karaktert is felvonultatott.
De még mielőtt az ásványok teljesen elborították volna szájamat és képzeletem Somlóra vitt volna, megérkezett a második bor Pannonhalmáról. A Pannonhalmi Főapátság pincészetének egyik mesterremeke St. Martinus névre hallgatott és az előző tételhez hasonlatosan a 2019-es évjáratból származott. A Tramini és Királyleányka párosítás igazán pazar illat és ízképet nyújtott. A Tramini vélhetően az egzotikus, trópusi gyümölcsöket, a rózsát és licsit idéző illatot, míg a Királyleányka a lendületes savakat adta a cuvéenek. A bor illatában többet adott, mint ízében, egy évvel korábban valószínűleg a gyümölcsök is „haraphatóbbak” lehettek a szájban.
Love is love?
A borokról tovább nem elmélkedhettem, mert a fények kialudtak, a vászon életre kelt, a mozi elindult és huszonegynéhány perc múlva kiderült, hogy a középkorú főszereplő hölgy autóbalesetben elhunyt férje csalta a nejét, de nem egy fiatalabb nőnemű bombázóval, hanem egy húszas évei végén, harmincas évei elején járó férfival. Bumm! Róma az örök város meleg szubkultúrája szépen lassan felfedte titkait az Évázró BorMozi vendégei előtt, de a fények felgyúltak, hogy ismét a szőlőből készült italoké legyen a főszerep…
Hűha! Hirtelen beugrott a közelmúltban sokak által hirdetett jelmondat a „Love is love”, de mielőtt mély filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozhattam volna a másság mibenlétét illetően, már a poharamba került a következő tétel.
Az 1850-ben alapított Söptei Pincészet Harmónia névre hallgató fehér házasítása pinot blanc, chardonnay és szürkebarát szőlőfajtákból készült. Söptei Zsolt borász az általa „szent hármasnak” nevezett fajtákat teljes biológiai érettséggel szüretelte a pincészet Balatonfüred-Csopaki borvidékhez tartozó Pécselyi ültetvényein. A bor igazán „sűrű” volt. A poharam kelyhén megjelenő templomablakok a reimsi katedrális csipkézett, nagy műgonddal megalkotott, a napfényt isteni magasságokba emelő nyílásait is lepipálták. A bor illatában gyümölcsös, gyógynövényes jegyeket mutatott, míg ízében krémes, mogyorós karakter és határozott alkoholos édesség mutatkozott.
Egy vizes öblítést követően a glicerin által a pohár falára rajzolt gótika pillanatok alatt a semmibe veszett. A következő tétel, a Petrányi Pince 2017-es olaszrizlingjének egyik fele hat hónapig harmadtöltésű barrique hordókban, a másik fele acéltartályban érlelődött. A csopaki Szitahegyi dűlő gyümölcse illatban és ízben ásványos, sós jelleget mutatott, amelyre egy gyógynövényes lecsengés tette fel a koronát.
Fenomenális Somlóról
A remek olaszrizling után egy fenomenális tétel következett, mégpedig Somlóról. A Fekete Pincészet Aranyhegy dűlőről érkezett, egy jó nagy adag maradékcukrot tartalmazó, félédes, 2017-es hárslevelűje maga volt a tökély. A szőlőfajtának köszönhetően a mézes illat és ízjegyek mögött, ott állt maga a somlói őserő, a terroir, amely masszív ásványos karakterrel ruházta fel a bort.
A rúdtáncos béka, a dzsekfal és a tállyai műremek
A filmet követő utolsó etapot Hős-Nagy Henrik Flamingo-go-ra keresztelt rozéja nyitotta meg. A tétel különlegességét a szőlőfajta, illetve a boros címke szolgáltatta, amely egy flamingó lábán „rúdtáncoló” békát ábrázolt. A vizuális meglepetés után jött az organoleptikus ámulat, ugyanis a rozé egy Izabella névre hallgató direkttermő szőlőfajtából készült, amit ugyebár az egyszerű halandó borfogyasztó nem sűrűn emelhet az ajkához. Nos, „Izabella” a pohárban kacér hölgyként viselkedett. Amint a szájamhoz közelítő borospohár a szegycsontom magasságába emelkedett, olyan érzésem volt, mintha a fejem egy nagy tutti-fruttis tálba merült volna. A nyelvemre ömlő gyümölcs kakofóniából aztán kihámoztam a meggyet, és az Izabellára (alias Eper-szőlőre) jellemző, a szakértők által lambruszkásnak nevezett ízjegyeket is.
Kisjakabfalváról a Jackfall
A 2019-es évjáratú excentrikus gyümölcsbombát a Jackfall pincészet 2015-ös kékfrankosa követte. A Jackfall név egyébként a Villányi borvidékhez tartozó Kisjakabfalva sváb megfelelője, amelyet eme, az angol nyelv által dominált korszakunkban az egyszeri borfogyasztók többsége hajlamos – Vigyázat, fonetikus kiejtés következik! – dzsekfalnak ejteni, pedig ez helyesen, svábul jakfallnak hangzik. A bor a pohárban lassan bontakozott ki. Naná, végül is egy hatéves nedű került a poharamba. Amint a kékfrankos, hosszabb randevút tölthetett a levegővel, illatában megjelentek az érett borokra jellemző, bőrös, animális jegyek, ízében pedig a kékfrankosra jellemző élénk savérzet, amely piros húsú gyümölcsöket idéző, fanyar, csersavas lecsengéssel párosult. (A pincészet kereskedelmi vezetőjével, Burger Ottiliával nemrég készítettünk egy beszélgetést itt tudod meghallgatni: katt ide!)
Bükki de mégis Tokaji
Végül az est méltó lezárásaként egy tokaji, méghozzá Sándor Zsolt Organikus Szőlőbirtok és Pincészet – Bükki Borvidék 2019-es évjáratú, Tállya Birtokbor Őszhegy édes bor névre hallgató, Furmint és Hárslevelű szőlőből készült, 4 és 5 hl-es hordókban spontán erjesztett édes bora következett. A Mád és Tállya között található vulkanikus, tufás Őzhegy dűlőről származó tétel citrusos, sárgabarackos, virágos illatvilágával kényeztetett. Ízben visszatért a sárgabarack és megjelent a hárslevelűre jellemző mézes karakter, amelyhez a hordós érlelés és némi ásványos ízjegyek is párosultak.
„Élni és élni, hagyni!”
A tállyai mesterremek lassan tovatűnt a számban és én nemi pihenés után „visszatértem Jakabfalvára” a kékfrankoshoz. A bor kortyolgatása közben pedig eltűnődtem Özpetek történetén, amelynek kapcsán az egyik középiskolás tanárom kedvenc mondása jutott eszembe: „Élni és élni, hagyni!”
Gratulálunk az este közönségdíjas borainak, ezúttal a szavazás két elsőhelyezett bort hozott ki: Sándor Zsolt Organikus Szőlőbirtok és Pincészet – Bükki Borvidék TÁLLYA Birtokbor Őszhegy 2019 édes bor és Pannonhalmi Főapátság Pincészete St. Martinus 2019
Most már tényleg nincs más hátra – jelentkezz a következő (január 27.) BorMozira: Az Év Első BorMozijának elérhetősége: klikk!
(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
