Archívum

2010. január 21. – Nyulasi Gábriel

Reméljük, hogy a hagyományteremtés eléri az Aszúünnepet is, és idén újra összegyűlünk, hogy e pompás boritalt dicsérjük. Minden pátosz nélkül – bár sokan megkongatják a vészharangot az aszú körül – úgy éreztük ezen a rendezvényen is, hogy van jövője a tokaji aszúnak!

(részletek a címre kattintva)

2010. január 13. – Nyulasi Gábriel

„Vigyázó szemetek Szegszárdra vessétek!” Jönnek fel ugyanis a szekszárdi kispincészetek, melyek kiváló ár/érték paraméterekkel egyre igényesebb vörösborokat készítenek. A „nagyok” mellé felzárkózik tehát a Dél-Pannon másodvonal, a kis családi birtokoknak is van jövője. Erre ékes példa a szekszárdi Prantner pincészet, amely a Winebarban tartott decemberi kóstolója során meggyőzte a borkortyoló publikumot.

(részletek a címre kattintva)

2010. január 13.

A magyar borászat siralmas állapota. A családi birtokok helyzete egyre nehezebb, nem bírjuk az egyre növekvő adminisztrációt, és bevételünk nem teszi lehetővé, hogy erre külön munkaerőt vegyünk fel. Azok a termelők, akik hozzám hasonlóan hétvégén órákig töltötték ki a hegyközségek által kiadott kérdőíveket (mert ha nem, 500.000,- Ft-ig terjed a büntetés mértéke), tudják, hogy miről beszélek. Nyugtalanító, hogy jelenleg nem létezik magyar bormarketing.

(részletek a címre kattintva)

2010. január 9.

Egy ködös, hűvös napon indultunk útnak, hogy kis hazánk 22 borvidéke közül ezúttal a területi nagysága alapján második legnagyobb, a hegyvidékiek közül pedig a legnagyobb borvidékünkre látogassunk el, vagyis a Mátrai borvidékre.

(részletek a címre kattintva)

2010. január 3. – szöveg: Nagy Zita, képek: Nyulasi Gábriel

Talán a karácsonyt megelőző emelkedettebb hangulatú adventi időszak is hozzájárult az Airport Hotel Budapest Avion Éttermében tartott december 4-i borvacsora különleges atmoszférájához. Egy ilyen estéhez elegáns borok dukálnak, erről a borvacsora meghívott vendége, a szekszárdi Takler Pincészet gondoskodott, a bemutatott borokat pedig ismét Kántor Ferenc András Executive Chef izgalmas részleteket rejtő ételkölteményei kísérték.

(részletek a címre kattintva)

2009. december 27. – Nagy Zita és Nyulasi Gábriel

Friss hírként örömmel tudósíthatunk arról, hogy Rohály Gábor Tanár Úr lett idén a Hamvas-fürt díj birtokosa. A díj a borkedvelő közönség nagyrabecsülését fejezi ki azon borászok iránt, akik a Szent Korona örök tartományaiban művészi szintre emelték a bor készítését. Átadatik évente két alkalommal, a Szent Márton napi ünnepkörben.

(részletek a címre kattintva)

2009. december 23. – Nyulasi Gábriel

Több éves hagyománya van már a Vajdahunyad várban megrendezendő újbor és sajtfesztiválnak. Az idei már a hatodik volt, és bár a szervezés nem mindig tökéletes, szükség van az ilyen rendezvényekre. A sajtkészítőknek és a borászoknak is kitűnő alkalom ez arra, hogy információkat gyűjtsenek a munkájukhoz, hiszen ahogy a nagyközönség fogyasztja a produktumokat, rögtön reagálhat is az illetékesnél.

(részletek a címre kattintva)

2009. december 20.

Mondhatnánk, hogy mit számít mindez. Hát igen. Ez a konkurencia két-három év alatt a szőlőből dolgozó magyar nagyüzemek felét tönkre tette. Kinek fáj? Talán annak a néhány tízezer szőlőtermelőnek, akiktől már senki nem veszi meg a szőlőt. A szőlők helyén majd burjánzik a parlagfű, a termelők sorban állnak segélyért és kivágási támogatásért.

(részletek a címre kattintva)

2009. december 18. – Nyulasi Gábriel

Azonban a bormédia is leginkább a vörösök hatalmát harsogja, és a kereslet-kínálat relációkban is vezet a kékszőlő nedve. Létezik egy boros szállóige is: „Ez a vörösbor már majdnem olyan jó, mint egy fehérbor.” Ám hasztalan minden, a boltokban egy átlagos jóivású fehér ezer forint körül jár, míg vörös társai másfeles vagy kétszeres áron kaphatók hasonló minőségben. Nem csoda, ha a magyar borfogyasztó megzavarodik…

(részletek a címre kattintva)