2015. április 5. – Az ihatóbb Magyarországért
Hiába kezdődik a tavasz (kisebb szünetekkel), buzognak az érzelmek és a nedvek. Hiába könnyezik például a szőlő, nemrég indult meg sok helyen a keringés… Hiába, nekünk belsőtermes kóstolók kellenek, oda kell citálnunk borászt és fogyasztót egyaránt. Március utolsó hétvégéjén került sor először a Tokaj Grandra a honi borkóstolók történelmében. Egy „kisVinCE” csak Tokajból a már megszokott pazar helyszínen, a Corinthiában. Volt Furmint rengeteg és még tea is került a csészébe!
A receptúra egyszerű, reklámozd széles körben, tedd presztízs kóstolóvá és legyen sok-sok borászat meg fogyasztó. Ha ezek már így megvannak, akkor nagy baj nem érhet, még fűszerezd mesterkurzusokkal. Legyenek szép, készséges hosztesz leányok, gördülékenyen juss be a helyszínre és ott áttekinthető legyen a terep.
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Külön dicséret illeti meg a szervezőket, hogy rutinosan állták a sarat. Nem kis nyomás alatt álltak, hiszen maga a tulajdonos is (Borászportál, Vinoport, Winelovers) kint állt az első sorban a regisztrációnál. Ment minden simán, mint a karikacsapás, erről a hostess cég is gondoskodott.
Mondhatjuk, hogy kicsit VinCe, kicsit Furmint Február volt ez a Tokaj Grand. A Furmint Februáron több volt a kiállító, tehát ebben nem sikerült lepipálni az egyik legrégebbi Nagykóstolót. Biztos nem is ez volt a cél. A különbség 82:64 volt a Furmint Február javára.
Nem lehetett panasz az információs anyagokra sem. Jó minőségű térképekkel és ingyenes kiadványokkal készültek a szervezők. Többek között egy TOKAJ Bemutatkozik 2015 – című kiadvánnyal is melyben tényleg mindenféle plusz információt kaphatott a látogató a kiállítókról és Tokajról. Extraként, még egy filmgyártó cég is próbálkozott cirka 20.000 Ft-os „snitt”- díjért, interjúkat készített a borászatok képviselőivel.
A hidratáció a borkóstolások egyik alapeleme, ebben sikerült olyan szponzori megállapodást kötnie a rendezőknek, amellyel gyakorlatilag korlátlanná tették a vízfogyasztást. A VinCE ebben a kérdéskörben idén meglehetősen gyengén szerepelt, vízkuponnal operáltak, melyet hosszas keresés után lehetett beváltani kevés helyen. Ezzel szemben a Tokaj Grandon hegyekben állt mindenhol az ásványvíz, csak az nem ivott, aki nem akart.
Nehezményezték egy oldalról többen, a külön fizetős aszútermet. Tehát nem volt korlátlan aszúkortyolás, ami valahol érthető, mivel az aszú nem egy locsolóbor. Meglehetősen drága mulatság lett volna mind a közel 1000 embert itatni vele. Ha mindenkire átlagosan 2dl aszúfogyasztást számítunk az is úgy 67 karton bort jelent. A Béres pincészet kóstoltatott egyedül szabadon aszút, számoltak is mintegy 40 kartonos fogyasztással. Ezt a bort aszúkuponnal lehetett elérni a Béres Pincészet standjánál. Béreséknél ott volt a 2012-es Sárgamuskotály mely ebben a témakörben az egyik kedvencünk lett az este, teljesen reduktív készítésű, ennek ellenére szép test, karakteres illat – szóval olyan a musi amilyennek lennie kell.
Belecsaptunk a lecsóba, volt külön Mádi Terem, ahogy azt a Furmint Februáron megszokhattunk, hiszen ahol Szepsy Mester főhadiszállása van, ott még akad egy tucatnyi kiemelkedő borász.
Ne sírj Argentína, mert a Zombory Pincészet Buenos Airesben született testvérpárja, Mád és Tállya között tevékenykedik, ám leginkább Dél-Amerikában él.
A legenda szerint a Zombory család ősei már a XVIII. században szőlészettel, borászattal foglalkoztak a Mecsek környékén. 1945 után a két tulajdonos testvér, Zombory István és Zombory Tamás szülei kivándoroltak Argentínába, és fiaik már ott születtek. Tehát Dr. Zombory István és Zombory Tamás 2003-ban kezdték a munkát Tokajban. Már az ősi címeres boros címkékre tekintve világos a hagyományok tisztelete, a letisztult arculat, mely a családi motívumokból táplálkozik. Mintegy három hektáron gazdálkodnak és a testvérpár távollétében a szomszéd Árvay pincészet is besegít tanácsaival. Három tétellel készültek hivatalosan a Grandra, melyen a 22-es csapdás szervezésekből jól ismert vehemens kereskedelmi igazgató Segesdi Gábor képviselte a pincészetet.
A 2013-as Furmint már ismerős volt a Furmint Februárról sok tétellel jártunk így, jött az „aha” érzés, igen ezt már ott kóstoltuk. Jó savgerinc, markáns furmint, azt hozza, amit kell. Ásványok, körte kis füvesség és megfelelő test. Az egyensúly folytatódott a Késői szürettel, (2012) szép volt, aszalt kajszi, friss édesség 85g cukor mellé a 6,4g sav. A harmadik tétel egy Fordítás 2008-ból, mely a Harmónia nevet kapta. Idő kell neki, meghálálja a szellőztetést a pohárban, aszalt golgotavirág, ismertebb nevén maracuja és birs és méz, és gumicukorka, kis sütőtök az édes fajtából. Nyílik, és csak nyílik ez a tokaji borkülönlegesség. Feszes a textúra, és még van ideje az eleganciának még jobban kibomlania, van benne lendület.
Marcangoltuk magunkat Lenkey Gézunál, hiába, hozzá mindig oda kell menni. 2004-es a Marcangoló Furmint 11 év után már igen komplex a korty, de már emlegettük a Furmint Februáron.
Az én világomat 2012-ből sem hagytuk ki Orsolyák Attilától, hiába még mindig nagy kedvenc ez a 75% Furmint és 25% Hárslevelű házasítás. Most volt egy kis 100% Hárslevelű is a tarsolyban, ami annyira a terroir bor lett a Szent Tamás dűlőn, hogy a ropogós kövek között nehéz volt vakon fajtatippet adni. Nehezebben adta magát a szintén ugyanonnan származó 100% hárslevelű csak 2011-ből. Kellett neki az idő és jött az ánizs, menta a kövek közül. A 2007-es késői szüret az első bora a pincészetnek egy igen komoly édes, ásványos cukorka kis palackban, jó hogy van még belőle!
Demeternél kóstoltunk jó Délceget reduktív vonalról. A Balassa és a Gizella pincészetek hozták magukkal azt a vonalat, amit megszoktunk tőlük. Jó érett alapanyagból masszív ásványosságot. Kár lett volna kihagyni őket. Miss Oremus, Lastoczky Virág is vidáman töltötte a Mandolást 2012-ből.
Visszatérve a rendezvényre, még egy sajtótájékoztatón vettünk részt, amelyről későbbiek folyamán megemlékezünk. A mesterkurzusok nagyon divatos elemei a Nagykóstolóknak, de sokszor elmennek a pincészet promóció irányába, vagy a várva várt előadó nem olyan nagy előadó. Szóval nem volt mindenki felhőtlenül boldog néhány kurzus után, de a borok szerintünk bármit el tudtak feledtetni.
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
A végére még egy nagy piros pont, Hannának, hogy meghívta a Flying Bird Tea House csapatát, akik teában nagyon ott vannak. Szerintem a teakultúra legalább olyan fontos, mint a bor és a kávé kultusza. Talán igazán jó teákat hamarabb ittam, mint igazán jó borokat. Hisszük és valljuk, hogy a Tea és a Bor jóbarátok! Szép Pu erheket kortyintottam a kedves Wagner Anna és segítői társaságában. Igen, egyszer elmegyek arra a teatanfolyamra is. Keller Mirella nagyon ügyesen töltötte ki a teákat és a Holdölelésre vigyázni kell.
Li-Taj-Po (költő) szobrocska is volt a teastandon, róla kering ez a legenda: Li Paj ismert a költészetében megjelenő határtalan képzelőerejéről, taoista hasonlatairól és az alkohol iránt megmutatkozó nagy szeretetéről. Csakúgy, mint Tu Fu, életének nagy részét ő is utazással töltötte, bár az ő esetében ez azért volt, mert megengedhette magának, és nem azért, mert szegénysége erre késztette. A legenda szerint belefulladt a Jangce-folyamba, amikor kiesett a csónakjából, mert részegen meg akarta ölelni a hold tükörképét. (wikipedia)