A Vino Pianoban mutatkozott be a 2014-es Fuxli, a szekszárdi siller!

2015. március 28. – Az ihatóbb Magyarországért

Sokan gyűltek össze a Vino Pianoban tesztelni a tízes Fuxli-válogatottat. Fuxli? Mi az? Miért nevezik Fuxlinak? Sokan nem szeretik e nevet, de mégis használják a szekszárdiak. A Fuxli a szekszárdi siller bor neve. Közös márka, amit évente bemutatnak, mindenki örül és integet. Csak sajnos a fogyasztóban még a siller sincs rögzülve igazán, nemhogy a Fuxli. Az ünneplés hangjaiba így egy kis üröm is vegyült. A tavalyiak (a 2013-asok) bár nem készült sok Fuxli, mégis pár helyen beragadtak, nem tudták eladni a tételeket. Ám most félre a kétség hangjaival, mert mi szeretjük a Sillereket, még ha Fuxlinak is keresztelik őket.

Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!

A Vino Piano a Kézműves Borkereskedés és Galéra kiváló helyszínnek bizonyult, mi is tartottunk már kis-kóstolót kis pincének és most jó volt együtt kortyolni a 10 szekszárdi pincészet borait. Buda szélén, de Budapest szívében a Gellért térnél, ahol találkozik a bor és a képzőművészet. Reméljük az irdatlan versenyben, ami folyik a borkortyolók kegyeiért a Fővárosban a Vino Piano talpon tud maradni. Ha már sikerül megvetnie a lábát, akkor jöhet a gyarapodás.

Szóval van, aki ki kéri magának, hogy a Sillert ne nevezzék Fuxlinak. Hiszen a fuxos, rókás ital régen bizony a borhibát jelzett. Ám a marketing gépezet már több éve dübörög és jó, hogy népszerűsítik a szekszárdi sillert. Bárcsak a túloldalon, a Tolnai Borvidéken is kiállnának a válasszal (több borászat összefogásával valami hasonló közös fellépéssel), vagyis a régen hírneves Paksi Sillerrel. Erre azonban még sokat kell várnunk, addig marad a Nemzetközi Paksi Siller Borverseny, ami egy közép-európai silleriránytű. Emberek! Szeressétek már jobban a sillert, hiszen jobb az, mint a rozé! Zamatosabb, a konyhában is több funkciót tud ellátni bor és ételpárosításban. Ugyanakkor fröccsözni is ugyanúgy lehet vele, sőt!

„A XX. század elején a hazai kékszőlő ültetvények nagy része még kadarka volt. Vékony héjú bogyóiból halványabb bor készült, emiatt egy-két nappal a szüret után gyakran leengedtek némi levet az erjedő mustról, hogy kevesebb lére több áztatnivaló törköly maradjon, s a bor színe mélyebb, sötétebb legyen. Ez a rozénál vörösebb, vörösnél rozésabb alapanyag adta a sillert, a szekszárdi borászok között rókarőt színéről fuxli (rókácska) vagy fixli néven emlegetett bort, amelyet Heimannék ébresztettek fel csipkerózsika álmából.” (bortársaság.hu)

A tíz szekszárdi termelő, akik érdemesnek bizonyultak a 2014-es válogatottba kerülésre (2 pince nem ugrotta meg a lécet) Tehát a tízes: Eszterbauer, Heimann, Göndöcs, Posta, Takler, Márkvárt, Merfelsz, Prantner, Sebestyén, Mészáros pincészetek.

Szóval a siller nem fogy annyira, ahogy kellene, páran temetik is, hogy a fogyasztó nem tudja értelmezni. Nem kell túl bonyolítani, csak inni kellene… Emberek! Szeressétek már jobban a sillert, hiszen jobb az, mint a rozé!

Nekünk a top három a Göndöcs a Posta a Takler pincészet sil… bocsánat Fuxlijai voltak. A Göndöcs Fuxli már-már iskolapéldaszerűen egyben volt, mindene megvolt harmóniában, egységes fellépést mutatott. A Takler Fuxli a zamatbajnok! A savképlete valami olyan kifutást eredményezett, hogy a leghosszabb volt ebben a könnyed témában. A Posta Fuxli egy málnás, epres hempergőzés és itt bár nem áradóan a 2014-es évjárat miatt, de nagyon szépen jöttek az illatok a zamatok elé.


Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!

Nehéz volt a döntés és sajnos a borok jó része nem tudta az igazi formáját mutatni, mert pár napja vagy hete voltak csak lepalackozva. Így nem volt ritka a nyúzottka tétel, érződött, hogy a bor még nem pihente ki a palackozás fáradalmait. A Fuxlik átlagosan olyan 2-3 napig voltak a héjukon áztatva. Tehát zúzás, bogyózás után még ott erjedt minden együtt és csak utána választották el a mustot. Előfordult néhány 1 illetve 4 napos ciklus is. A 2014-es év tudjuk, hogy nem volt túl kegyes a szőlőtermelőkhöz, így a borászok sem juthattak túlzottan jó alapanyaghoz. Nehéz volt az évjárat, de ilyenkor mutatkozik meg, hogy mit tudnak a borászok. És tudtak jó sillereket is készíteni, az illatok az évjárat miatt kissé zártak voltak. Nem hiába Szekszárd, mert a Kadarka és a Kékfrankos vitte a prímet a legjobb sillerekben.

Szóval még egyszer: Emberek! Szeressétek már jobban a sillert, hiszen jobb az, mint a rozé!

A Vino Pianoban (Bp. XI. ker. Bartók Béla út 1.) lehet majd kapni mind a 10 versenyző borát, sőt a Bortársaság is majd a műsorára tűzi a csapatot.