Tokaj nyitány 2012 – Két szemszögből bővebben

2012. június 15. – Gonda György

Két részre oszlik tudósításunk, Emőke és György fogalmazza meg gondolatait. Két szemszög, az egyik érzésből dolgozik, a másik inkább szakmailag elemez. A  Borjour és a Tokaj Renaissance rendezvénye bővebben kifejtve. Furmintokat forgattunk meg,  hordóminták, édesek, szárazak…

Érzésből:  Emőke

Fel kell nőnünk hozzájuk: 2011 dűlőszelektált furmintjai

A Borjour és a Tokaj Renaissance szervezésében megrendezésre kerülő Tokaj Nyitány furmint kóstolójáról tudósítunk.

„Ezt a kategóriát mi még nem tudjuk megbecsülni, külföldön már képesek rá”- kezdte előadását Horkay András, Nemzetközi Borakadémikus.

Hogy is van ez?

Tapasztaltál már olyat, amikor találkozol valami különlegessel, és érzed ugyan, hogy ez más, mint a többi, de a megszokottság kényelme inkább a hagyományos felé int, és nem mélyedsz el az új részleteiben. Ez nem az új hibája.

Bár a furmint, mint fajta nem ismeretlen a nagyközönség előtt, mégsem elég megbecsült a szerepe, lehet ennek oka az egészen különleges ízvilág, amit csak akkor értünk meg, ha elmélyedünk benne. A furmint kóstoló ennek az előszobája volt, a többi zárt ajtók mögött, a borral és magaddal történik, mert a furmint a távolságtartó intelligenciát hirdeti.

Minden furmint másképp egyforma: eltérő filozófiák a termesztésben, művelésben, erjesztésben, készítésben, és egy fajta: a furmint.

Ahogy már megszokhatta a kedves olvasó, nem szeretek íz-és illatvilág, sav, cukor, alkohol, testbeli jellemzőkkel illetni egy bort, az legyen annak a feladata, akinek a bor, borászkodás, borkóstolás hivatása. Mástól olvasni (mert írni és beszélni mindenről lehet) ezt unalmas és nyomasztó. Amit viszont szeretnék: bemutatni az bornak az érzelmeket közvetítő hatását.

Tökéletes volt az ív: az élet zsenge korszakaitól (Borkút, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok) az élet delén keresztül (Lapis, Dereszla Szőlőbirtok) eljutottunk életünk alkonyáig (Birsalmás, Sauska-Tokaj Pincészet).

Az első tétel Gróf Degenfeld Szőlőbirtok Borkút (2011) nevű furmintja volt. Indításnak kiváló: fiatalos, a birs jegyeit kellemesen magán hordozó bor, amolyan érettségiző kamasz. Majd folytattuk a Lajosokkal, a Disznókő Szőlőbirtok borával: az ásványos, kissé sós jegyei nem tették a kedvencemmé, de ez az ízlésem velejárója, és nem a bor bírálata. Majd Tokaj Nobilis Barakonyi nevű furmintja következett a sorban: ezzel a tétellel nem tudtam igazán megbarátkozni, újra visszatérek majd rá. Hordómintát kaptunk belőle, ezért egyelőre az illata és az íze sem volt méltó ahhoz, amit képviselni hivatott. Következő a Lapis nevű furmint a Dereszla Szőlőbirtok képviselője.

Nagyon intenzíven befurakodott az érzékelő rendszerembe a diós jegyeivel; még fiatal bor, magas (8,4 g/l) cukortartalommal. A Király nevű tétel a Barta Pincészettől teljesen jogosan viseli nevét, ez a furmint rendelkezett a legélénkebb savakkal, és igazán „bájos” bor, birses-körtés, szinte már körtekompót jellegű aromákkal. A Patricius Borház Szárhegy nevű furmintjának citrusos jellegét követte személyes kedvencem, a Dobogó Pincészet Betsek nevű tétele. Friss, üde, ropogós, hogy az ember szinte kedvet kap tőle beleugrani egy medencébe, de még egy udvar közepére kitett lemezkádba is beslusszantam volna. Zárásul pedig egy igazán érett, birsalmás, kissé őszibarackos-mandulás jegyekkel rendelkező furmintot kóstolhattunk a Sauska-Tokaj Pincészettől Birsalmás néven.

De a furmintkóstoló ezzel nem ért véget, sőt el sem kezdődött. Az előszobában vagyunk, ahová téged is invitállak, kedves Olvasó, a többi zárt ajtók mögött működik igazán.

Szakmaibban: Gonda György

Tokaj Nyitány – Tokaj Reneszánsz Évjárat bemutató, Budapest

Mi is az a Tokaj Reneszánsz (Renaissance) Egyesület?

Egy a Tokaj-Hegyalja borvidéken működő borászatokat tömörítő szervezet, jelenleg 15 taggal. Az egyesület 1990-ben alakult, és az elmúlt 22 év tapasztalata alapján a közelmúltban újrafogalmazott Charta határozza meg a közös, és az egyes borászatok működésének alapjait. A teljes Charta a www.tokaji.hu weboldalon olvasható.

Két mondat a Charta bevezetőjéből:

„Céljuk Tokaj-Hegyalja értékeinek védelme és a borvidék felvirágoztatása. A tagok összefognak és közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a tokaji név ismert és elismert legyen idehaza és világszerte.”

Többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg Béres Melinda elnök a Tokaj Nyitány évjárat bemutatót (amelynek megrendezését a Charta Garancia része is előírja!) a Hotel Intercontinental Budapest konferenciatermében. Az idei rendezvény szervezője a Borjour tapasztalt csapata volt. Akik dicséretet érdemelnek a figyelmes, precíz és vendégbarát lebonyolításért.

Nehéz kezdés

A borkóstolás szabályai szerint az édes borokat hagyjuk a végére. A reformkóstolók csapata szerint szabad a sorrend. Mi is azok lettünk mivel a 2008-as aszúkkal kezdtük a napot. Egyfelől jó volt így, még pihentek az érzékszervek, tiszta az agy. Másfelől nem, mivel az aszúk telítenek és kitartó ízemlékeket hagynak szájban, orrban, fejben.

Gyorstalpaló aszúkészítés:

A készítés legfontosabb része az aszúszemeknek musttal vagy borral történő felöntése és áztatása. Az áztatás azért szükséges, mert a mazsolaszerűvé aszott bogyókból csak így lehet kinyerni a cukrot, és aromákat. Préselés után az aszúbor a pincébe kerül, ahol minimum három év érlelés vár rá, melyből legalább két évet kötelezően hordóban tölt el, a többit pedig a palackban. Ennek az időtartamnak a tényleges hossza sokszor több, és a pincészet döntésétől függ.

A 2008 az utolsó aszús év, mégpedig igen kiváló. Enyhe tél, forró nyár, csapadékos szeptember után hosszú vénasszonyok nyara. A szeptemberi csapadék kedvezett a botritisznek, és az első savban gazdag aszúszemek kialakulásának. A folytatásban párás maradt az idő, így újabb aszúsodási hullámok következtek, ahol már krémesebb szemek alakultak ki. Ez a változatosság adja az évjárat kiváló minőségét. Azóta sajnos komoly mennyiségű aszúszem szüretelésére nem volt lehetőség.

Két kedvenc a nyolc közül:

Tokaj Nobilis 5 puttonyos aszú, Bárdos Sarolta munkája. A szüret november 20-ig tartott. Furmint és kövérszőlő szemek lettek felöntve furminttal, majd érlelés után házasítva. Szépen nyíló tömény virág, őszibarack és tropikus gyümölcsök. Lüktető, hosszú savak, amelyek szépen lefinomítják a 140 g/l cukrot. Ehhez járul egy közepes méretű test, és meseszerű hosszú íz. Nagyon komplex ízvilág naranccsal, krémességgel, fügével, csonthéjasokkal.

A másik Disznókő 6 puttonyos aszúja volt. Mészáros László elmondta, hogy a szemek az első szüretből és a harmadik szüreti hullámból származnak. Tiszta furmint a Kapy-dülőből. Az első hullám 2 napot, a harmadik 12 órát ázott erjedő furminton. Eszelősen gyümölcsös, nektarin, sárgadinnye, füge. Bombasztikus. Tökéletes egyensúly, végeláthatatlan hosszúságú íz, méz, ásványosság, édes fűszerek, szilva, sárgabarack. Évezredes potenciál.

Nagyon izgalmas volt a Dobogó Pince 6 puttonyos aszúja, amely 10% sárgamuskotályt is tartalmaz. Már ez a mennyiség is képes volt kedves íz- és illatpetárdákat elhelyezni a borban.

Összességében elmondható, hogy ennek az évjáratnak az aszúit pincétől függetlenül, de nem meggondolatlanul ajánlom megvásárlásra.

Folytassa Édesen!

Tokaj két dologban jó a száraz fehérborokban és az édes fehérborokban. Az aszún kívül léteznek nagyon izgalmas félédes, édes borok, amelyek változatos cukortartalommal és készítési technikával kerülnek piacra. Olyan klasszikusokról van szó mint a Degenfeld Muscat Blanc, Dorombor, Magita, Mylitta, Katinka. A második tematikus kóstoló témája ezek a borok voltak illetve a nők, asszonyok, csajok, leányok.

Az alapkérdés az volt, hogy ezeket a borokat, stílust csak a csajok szeretik? Egyértelműen nem. Ám a borvidéknek van valamilyen ismeretlen okból kialakult nőiessége. Erre bizonyíték, hogy a beszélgetést helyi három borasszony: Bárdos Sarolta (Tokaj Nobilis), Béres Melinda (Béres), Baji Edit (Dereszla) vezette. Érdemes számba venni, hogy rajtuk kívül még hány nő dolgozik a borvidéken. Többek között a teljesség igénye nélkül: Árvay Angelika (Árvay Pince), Bott Judit (Bott Pince), Prácser Hajnalka (Erzsébet Pince), Berecz Stephanie (Kikelet, Holdvölgy), Wille-Baumkauff Márta (Pendits). S további több fontos asszony is dolgozik a „hátérben”, mint például Zwack Izabella (Dobogó). Az ország többi borvidékén együtt nem dolgozik ennyi nő, még a feltörekvő generációval együtt sem. Aztán itt vannak a fenti nevek is, hiszen Magita egy szépséges erdőbényei leány volt, aki megvadította a török megszállókat, Mylitta az egyik Zwack nagynéni, aki Ady Endre múzsájaként vált hallhatatlanná. Katinka pedig a Patricius egyik tulajdonosáról Kékessy Katinkáról kapta nevét. Van valami mágikus ebben a dologban. S bizonyítottan jó sül ki abból, ha egy szigorú termőhelyen nőtt szőlőből, egy nő próbál egyéniségére szabott bort készíteni.

Végül Káli Ildikó sommelier biztatott minket arra, hogy legyünk mi is olyan nyitottak és vállalkozó kedvűek, mint a tokaji borásznők és fogyasszunk több édes bort ételek mellé. Ne csak a klasszikus kacsa- vagy libamáj, és érlelt sajt kombinációban gondolkodjunk. Próbáljuk ki grillezett sajtok, ázsiai fűszeres és gyümölcsös főfogások, desszertek mellé is. Azt már én teszem hozzá, hogy figyeljünk arra, hogy ezek az édes borok komoly savtartalommal bírhatnak, amelyhez ilyen étel párosul jól. Desszertek esetén pedig fontos, hogy az édes érzet nagysága egy súlycsoportú legyen.

Évjárat csúcsai!

Minden borvidék büszkeségei a dűlőszelektált borok, hiszen ezek tudják igazán megmutatni a terület változatosságát, arcát, színeit, a szőlészek, borászok tudását, borkészítési filozófiáját. Tokajban sincs másképpen, és itt is nehéz dolga van a kóstolónak, ha friss, párhónapos, sokszor még nem teljesen kész, hordómintákat kell kóstolni, főleg jó kis vulkáni talajról, bátor savakkal. Nem volt egyikből sem hiány az utolsó kurzuson, amely 2011 dűlős tételeiből mutatott be kilencet. Mint tudjuk ez az évjárat sem volt egyszerű, leginkább az aszály és a forráság miatt. Ezért komolya harcot kellett vívni a savak megőrzésért, az alkohol kézbentartásáért. Úgy tűnik, hogy a Tokaj Reneszánsz tagoknak sikerült. Sokak szerint vidámság a szomorúságban, hogy a száraz borokban kiváló az évjárat, 10 év körüli potenciállal furmintok esetében. Mivel a borok legtöbbje hordóminta voltak, ezért részletes elemzésbe nem merülnék. Talán annyit, hogy most a leginkább kész volt és így látszott benne a tehetség: Béres Lőcse, Barta Király, Dobogó Betsek. Még messze nem volt kész, de mégis kiviláglott a kórusból Tokaj Nobilis Barakonyi tétele.

A kurzusok között és után sem unatkoztunk hiszen volt még pár tétel, amit meg lehetett kóstolni. Sajnos nem az összest, mert az emberi képesség véges és nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg.

A Béres Furmint 2011-es még mindig parádés vétel, hiszen 1400 Ft-os árhoz egy gyümölcsös, könnyen fogyasztható, kellően komplex és egy-két évig még gond nélkül érlelhető bort kaptunk. Az Omlás Furmintjuk 2009-ből is az izgalmas tételek közé tartozott, leginkább komplexitásával, bő gyümölcsök mellett szép ásványosság is található benne.

Orosz Gábor (Bodvin) 2009-es Király Hárslevelűje az egyik szívemhez közel álló bor volt. Egyrészt azért, mert kevés tiszta hársat lehetett kóstolni, másrészt pedig nagyon szeretem a hárslevelűbe  bujtatott mádi köveket. Ez pedig olyan bor, ahol a fajta jellegzetes íze és illata mellett, megjelenik a komoly ásvány, szikár férfiasság. Íze hosszú, sok citrussal, hosszú lehetőséggel.

Végül két birtokborról ejtenék szót. A Dobogó Furmintja 2010-ben a Szent Tamás és a Betsek dűlőkből készült, két remek dűlő. Macerásan készült bor, mivel minden hordó külön életet élt, van ahol lement az almasavbontás, van ahol nem és ugyanígy volt a cukor is. Illatának engedjünk időt, szépen folyamatosan nyílik, változik: alma, citrus, ásványos. Nagyon fiatal bor, hosszú, mozgalmas savakkal, komoly testtel, hosszú ízekkel. Tömény körte íz, végén citrusok.

A másik a Tokaj Nobilis 2010-es Birtokborra. Könnyedebb tétel, mint a Dobogó bora. Illatában ásványosság, gyógyszerek, pici fehér húsú gyümölcsök. Itt is dolgoznak a savak, ám a 8 gramm cukor szépen kerekíti, ami adja a könnyedebb jelleget. Ízében is sok ásvány, citrusok és egy kis barátságos krémesség.

Összegzésként két dolog jár a fejemben. Egyik az édes borok helyzete, a világban és Magyarországon. Sajnos nem túl kedvező, kicsi az érdeklődés, pedig az asztaloknál és a tematikus kóstolón is szebbnél szebb tételeket lehetett kipróbálni. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a borok nem az édességről szólnak, természetesen ott van, de hamar nyoma veszik, a megfelelő savaknak hála. Sokkal lényegesebb a leírhatatlan illat- és ízorgia. A gyönyörű virágok, barack, szilva, trópusi gyümölcsök, később a csonthéjasok és az ásványok. Olyan komplexitás, változatosság, amely szépsége mellett, megmutatja, hogy mire képes a szőlő, miért a növényvilág csodája.

A másik a dátum. Komolyan úgy gondolom, hogy nem sok értelme van a nagyközönség számára az előző évjáratot a következő év áprilisában bemutatni. Ezek a borok legnagyobb részének élvezeti értéke messze nincs még meg, fejlődni fog, sok minden történik vele. Érdemes lenne talán megvárni vele a késő nyarat. A szakma, a kereskedők, vendéglátás persze más közönség, de ez a rendezvény nem nekik szólt, a hirdetmények szerint.

Mindezektől függetlenül kiválóan érzetük magunkat és újra megbizonyosodott, hogy Tokaj-Hegyalja az ország zászlóshajója.