2008. június 15.
Tavaszra emlékezem, az etyeki tavaszra… Járhatnánk bárhol az országban, a gazdáknak hasonlóak a feladataik. Ahogy megindul a szőlő, sarjadzik a növény. A megvágott vesszőkből csorog a nedv, tőkék vére… Egy öreg hordó az út mentén, egy présház üresen, venyigehalom. Kicsit megállunk még, hogy a rendezett sorokon végignézzünk, és felkészüljünk a kezdődő munkákra a pezsdülő életre…
Megújultunk kívül-belül, de az alapvetés ugyanaz maradt. Magyarországot ihatóbbá tenni együtt!
Kérdezünk, válaszolunk, hirdetünk.
Szeretnénk a borágazat minden szereplőjét segíteni a termelőtől a fogyasztóig. Illetve nem csak a borról, hanem minden kortyolható nedűről szólni. A gasztronómia oldaláról pedig Magyarországot ehetőbbé tenni, és ha ezekben az irányokban kicsit is sikerül előrehaladni, akkor rögtön élhetőbbé is válik világunk.
