Borverseny, bortúra, borfesztivál – Ez mind a monori Strázsahegy
2011. december 17. – Nyulasi Gábriel István
Nem tettünk le arról az elképzelésünkről, hogy miként az erőnkből kitelik, támogassunk kevésbé ismert boros tájakat. Monoron otthon vagyunk, több túra és fesztivál pár év alatt, jelzi a gyümölcsöző együttműködést a helyiekkel. Bortársaink között is kedvelt célpont a Strázsahegy, legyen bármilyen évszak. Ezért kézenfekvő, hogy ha épp Pincék Fesztiválja zajlik a helyszínen, mi rásegítve a hírverésre, aktuális bortúránkat odavezessük. Ebben az évben az a megtiszteltetés ért, hogy a városi borversenyen is részt vehettem, mint borbíráló. Tapasztalatok, élmények, fotógaléria – három az egyben – ebben a cikkben. Ne feledjük, hogy 2012. január 14-én újra megrendezésre kerül a Jégvirágtól Borvirágig forralt boros gasztrófesztivál.
(részletek a címre kattintva)
Az anyagok, akár a borok érnek. Megérnek a közlésre, aztán kitöltjük pohárba, vagy a világhálóra. Tavasszal az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem egy rangos megmérettetésen, a III. Dunamenti Települések Borversenyén. A kitüntetés csúcsa számomra az volt, hogy jómagam lettem az egyik vörösboros bizottság elnöke. Nem mindennap bírálhat együtt borokat az ember, Frittmann Jánossal, az év borászával (2007) és még folytathatnám a sort. 
Szépen süt a decemberi nap, holnapután bortúra Losonci Bálinthoz, Gyöngyöspatára. Mire lehet még szükségünk? Egy kis borjátékra! Újra klikkelj kortyolj és nyerj! Most a Bor filozófiája sorozatban melyet, Kántor Endre jegyez, épp Jásdi István van soron. Itt a karácsony Bortársak! Legyen borkönyv a fa alatt! Egy hétig tart a játékunk! 
Mi már borítékoltuk a szekszárdi győzelmet, és nem kellett csalódnunk. A papírforma bejött, hivatalosan is kihirdette a Magyar Borakadémia, hogy Vida Péter az Év Bortermelője. 
Latolgatunk, latolgatunk… Még pár nap és kiderül, hogy ki lesz a befutó, ki lesz az Év Bortermelője díj birtokosa. A Borest keretében nemrég a Mezőgazdasági Múzeumban, a Barokk épületszárnyban, a konferencia teremben bemutatkoztak sorban a jelöltek. Áts Károly, Dúzsi Tamás, Gálné Dignisz Éva, Heimann Zoltán, Vida Péter. Az ötök bandája, a kiválasztottak, aki itt nyer, az nem unatkozni 2012-ben. 
A Terra Hungarica nem másra vállalkozott, mint hogy bemutassa a természet- és tájhű gazdálkodásra törekvő magyar borászatokat. Hiánypótló kóstoló volt ez, mert egyrészt olyan pincészetekkel is találkozhattunk, melyek nagy borfesztiválokon, kóstolókon, borbemutatókon egyáltalán nem, vagy csak ritkán jelennek meg, gondolok itt például az egri Kaló Imrére vagy a somlói Takács Lajosra, másrészt itt mindenki egy téma, egy cél, egy filozófia, vagyis a terroire-szemlélet, illetve az organikus, vagy a biodinamikus gazdálkodás köré csoportosulva mutatkozott be. 
Álmaimban sem gondoltam rá, hogy idén még egy ehhez hasonló eseményen részt vehetek, ráadásul Magyarországon! Számomra Isabelle neve garancia volt az esemény sikerére, így nem gondolkodtam sokáig a jegyvásárláson.A Gerbeaud Ház első emeleti termei kellemes környezetet biztosítottak a sétáló kóstolóhoz, ahol 31 borász kínálatából szemezgettem a Mesterkurzus előtt. Várakozásomat felülmúlva nagyon sok szép bort kóstoltam, néhányat még érési stádiumban ugyan, de biztatóak voltak. A zsúfolásig megtelt kóstolótermek után kellemes felüdülés volt beülni a kb. 35 főt számláló előadásra. 
Bombasztikus díjátadóra került sor szombaton, a Prestige Award „A legnagyobb presztízsű magyar borászat díja” 2011-ben is gazdára talált. Ezúton gratulálunk az összes díjazottnak, különösen a St. Andrea Pincészetnek, dr. Lőrincz György személyében. Egy bombariadó zilálta szét az Ízek és Borok kiállítást a Hungexpo területén, ahol az esemény lebonyolításra került. Így családias keretek között, de a megszokott minőségben zajlott a Prestige Reserve Club éves eredményhirdetése.
Régi szlogen, de igaz: A bor olvasva is jó! „Borba van a kedvmag vetve” címmel, igényes kiadványt vehet kezébe a borkortyoló. A pohár mellé magyar boros művek, minden alkalomra. Szívmelengető, lelkesítő, vigasztaló, elmélkedő, rajongó, magasztaló, mulató, és még sorolhatnánk, hogy hányféle hangulatot hordoznak az írások. 350 esztendő magyar borversei és bordalai, Tinódi Lantos Sebestyéntől Gárdonyi Gézáig. Bortársak, közeledik a karácsony, és most igazi boros ajándékot nyerhetsz velünk. 
Ezúttal Somló utazott hozzánk, és nem csak Budapestre, hanem Szegedre és Debrecenbe. Körülbelül látogatottságban is ez volt a sorrend. Hallottunk néhány érdekes verziót a szervezésről és körülményeiről. Aztán ezek a hangok elhaltak, nem vállalták a megszólalást. A sors úgy alakította, hogy csupa hölgy nyilatkozott a végén. A férfiak nem értek rá, nem értek ide. Van ez így, mi ott voltunk, kóstoltunk, kattogtattunk és csak élveztük a férfias borokat, kicsit hátradőltünk. Uraim, csak szólok, a hölgyek a mineralitásban is otthon érzik magukat. 
