2010. december 21. szöveg: Szöllősi Hajni, képek: Nyulasi Gábriel
Egy szép őszi napon, amikor a vénasszonyoknak és/vagy az indiánoknak hála, ezer watton ragyogott a novemberi napsütés, Az ihatóbb Magyarországért szervezésében, Nyulasi Gábriel István vezetésével buszra szálltunk és elindultunk a – nem is olyan messzi- távolba.. megálltunk itt is, megálltunk ott is, láttunk kastélyt, emlékművet, koccintottunk is a hősökre -így százegynéhány évvel később- de az igazi kaland csak ezután kezdődött..
Buszunk halált megvető bátorsággal és a sarki kocsma törzsközönségének lelkes, több oldalon egyszerre zajló, Showder klub-ot és Szalacsit megszégyenítő pantominjátékának segítségével beevickélt a szűk pincesoron -hála Jézusnak, aki a sarkon állt, néma, feszült megfigyelőként, vagy hála a sofőrnek, aki a Kálváriát sem döntötte ki- megérkeztünk.
De meg ám!
..és ott állt előttünk Ő, lelkesen integetve:
A móri Haramia
…vagy Othello, a velencei mór… de nem, kérem, nincs itt semmi dráma, sőt, ezen a környéken kékszőlő se nagyon, hiszen Móron vagyunk, a Vértes és a Bakony lábánál elterülő kisvárosban, az ezer jó Ezerjó hazájában, ahol a torkunkat maximum a helyi savak és alkoholfokok csiklandozzák…
Látogatásunk célállomása nem más, mint Miklós Csaba, azaz miklóscsabi Tündérkertje.
Az ajtóban forralt bor és törkölypálinka fogadott bennünket, zsíros kenyér, lilahagyma. Veleje nem volt a beígért pirítósnak, de hamar kárpótolt bennünket a pince mélye és annak kincsei.
Utazóbőröndünket otthon hagytuk, hiszen a távolság nem akkora, de bevallom, jól is tettük, hiszen a női lélek egyik alaptézise, hogy mi soha Nem férünk a bőröndbe, így sok kacat nélkül, könnyebb szívvel mondhattuk a házigazdának két töltés között, hogy:
– Csabi! Beszélj hozzám!
Az Ezredes úr személyesen nem volt jelen, lévén Moorer (móri) tűzoltó, így valószínű épp nem borral, vízzel oltott… a családot kishugi képviselte, igaz, ő is csak e bor címkéjén került elénk…
Bár a borsor hatosnak indult, Csabi azonban úgy gondolta, Roger (nem, nem a nyúl) Mór nélkül nem élet az élet.. igaza volt/van talán, hiszen kóstoltunk ilyet is, kóstoltunk olyat is, ittuk borát és szavait, volt, kinek ez tetszett, volt kinek az, de a végén együtt jutottunk el a Nirvánába..
A mostani sorba nem fért ugyan bele, de legközelebb mindent meg kell kóstolnunk, Csakazízéért, szerintem a szánk így is Füligér, hiszen ebben egyetértettünk, amit Csabi művel – úgy a terület, mint a tett – kész Csoda!
Apa s fia, Apa bora, jövünk még! Punktum!
Kóstolt tételek:
1, Utazóbőrönd 2009
Királyleánya.
2, Moorer 2009
Ezerjó.
3, Roger Mór 2009
Ezerjó
4, Tündérkert 2009
Tramini.
5, Haramia Cuvée 2009
Tramini, Leányka, Pinot Blanc.
Félszáraz.
6, Nem férünk a bőröndbe 2009
Chardonnay.
7, Ezredes úr 2009
Ezerjó
8, Beszélj hozzám 2009
Ezerjó, Chardonnay.
9, Nirvána 2009
Ezerjó.
Édes.
Csabi borait megénekelték százan, százféleképpen.. Jómagam elfogult vagyok úgy a borásszal, mint a vidékkel szemben is, így nem bonyolódnék szakmai csűrés-csavarásba, annyit mondok inkább, aki nem hiszi, járjon utána! …hisz Mór itt van, épp egy kortyintásnyi távolságra…
