2014. szeptember 13. – Az ihatóbb Magyarországért
Itt van, itt van újra… Már túl a félidőn, dübörög a fesztivál ott fent a Budai Várban. Kinek édes, kinek keserű… Esik, süt, ködöl, zuhog, ragyog… Véleménye is mindenkinek van és ez így van jól. Még vasárnapig ki lehet látogatni a teraszokra, hogy ott kortyolj az ódon falak a csodálatos panoráma és minden egyéb mellett. Érezd jól magad! Most mutatunk neked 50 pillanatot! 50 kocka az idei termésből, jó persze az összes nem itt van, hanem a https://www.facebook.com/ihatobb oldalunkon. Klikk és klikk aztán gyere!
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Tehát a 23. Borfesztiválban vagyunk nyakig. Túl a közepén, de most jön a főnap, vagyis a Buliszombat. Bor az kérem, van rengeteg! Nem marad torok szárazon! Hogy kevesebb a kiállító? Talán kissé megfogyatkoztak, mivel magasabb a bérleti díj. Nincs jegyrendszer,(amiből bizonyos százalékot megkaptak a rendezők) kápé van, és ezt kompenzálni kell valahogy. A standok hasonló változatokat mutatnak be, fából feldíszítve molinókkal, van persze néhány kivétel. Például a külön tervezőcsapattal megálmodott Kreinbacher stand, azt ne hagyjátok ki már csak a pezsgők miatt se.
Cikázunk ide-oda, enni is kell a sok italra, ha már az ember belekezd egy nagyobb ívű kortyoló körútba. Szokásos fesztiválkínálat, de azért a lángos, kolbász, szittyapita háromszögből vannak kitörési pontok. Nem olcsó, erre készüljetek 600ft-os zsíros kenyér az egyszerű tömítőanyag, és olyan 2000Ft-nál kezdődik valami jobb ételnemű.
Kóstoltunk itt-ott, megálltunk és továbbhaladtunk, nem vittünk bele rendszert, szépen szabadon kortyoltunk. Nem törekedtünk a teljességre, hanem az élmények felvillanását követtük csak.
Kertésznél, Etyekről jót kortyoltunk éppen egy Szürkebaráttal barátkoztunk, hiszen ott van az elején, majd átíveltünk a Móriakhoz, ahol természetesen Maurus és mellette Miklóscsabi. Jó barátunk a móri Maurus 2013-as Sauvignon Blanc, vele mindig érdemes kezdeni.
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Na, erre dobjunk egy atomot, méghozzá a tolnai azon belül a paksi Fabro Pincészet Atom cuvée 2011-ből. Ugrálunk, hát akkor gyerünk Villányba és barátunkká lett egy hihetetlen gyümölcsös, fűszeres, frissen őrölt fekete borsos Syrah a Csányi Pincészettől. Megyeri Zsuzsi ( HoReCa képviselő) jóvoltából sikerült egy kis Elegance cuvée tesztet is végigkóstolnunk. 2007, 2005, 2003 sorjáztak az évjáratok. A végső szavazásban a 2007-es kirobbanó formát mutatott, izmos, gyümölcsös, kerek történet. A 2005-ös és 2003-as borok hasonló karakterrel bírtak, de kettőjükből érdekes módon a 2003-as volt jobban egyben. A villányiban van érlelési potenciál…
Az Ax & Ax borászat 2011-es Zweigeltje a Balaton délnyugati partjának a közeléből varázsolt el minket. Érdekes módon a Konyári Pincészet Alfa és Omega bora most nem a legszebb arcát mutatta, mi egy kissé fahangsúlyosnak találtuk.
Alföld és Kunság… Szépek vagytok nekem Gál rozék, akárcsak Zsuzsika, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet marketingese. 2013-ból most talán a Pinot rozé volt most a legízletesebb. A fehér borpárból, a rizlingek harcából: Olasz és Rajnai duett 2013-ból szigorúan reduktív módon (ha már Olaszrizling október) most a Rajnai mutatta frissebb, komplexebb arcát.
Vissza a Tolnai Borvidékre, újra Fabro Pince és most egy 2011-es Cabernet Sauvignonba csapunk bele. Végre, összeért a bor, most harmonikus, gyümölcs, sav, tannin egység. Kovács Zsolt (a kereskedelmet felügyeli a pincészetnél)is előszeretett mutatta be a szakértőknek. Ott jártunkkor épp egy michelin csillagos éttermi csapat ízlelgette a Lussonium 2011-es bort.
Angyaléknál szép a világ, főleg ha Dániel Dóra kínálja a borokat és a friss, Angyal Tokaji Cuvée 2013 máris a poharunkban illatozott. Méz, test, só, ásvány… Gyümölcsök, finom fehérhúsú barack behízelgően.
A színpad környékén nagyon „szerettük” a mézvirágos ültetvényeket a virágágyásokban. Hihetetlen erősen illatozott, már csak egy szivargyújtás hiányzik jegyeztük meg csendben és meg is jött. Úgyhogy menekültünk a helyszínről, mert a kóstolás illatkörülményei így telítődtek.
Oremustól a 2007-es 5puttonyos aszú kiváló édes zárás, a sok cukor szinte sehol, a vállain hordozza a tételt a sav. Lenkey 2000-es aszúja (Mád) is szépen viszi a magával a búcsúpoharat, a szokásos Jánosáldást.
Fanyalogni lehet, kérem szépen, és nincsen borfesztivál hiba nélkül. Mindenkinek feltűnik: a győztes csapaton ne változtass elv. Mit kellene másképpen tenni a borfesztiválon? Mitől frissülne fel, lenne innovatív, fiatalos, korszerű, trendi meg ilyenek? Jó kérdés és lehet, hogy már készülnek a forgatókönyvek. A Budai Borfesztivál kicsit egyedül van, nincs egy igazi Pesti Borfesztivál. Pedig igény lenne rá, hogy a Belvárosban színvonalas kültéri, össznépi kóstolás legyen egy hétig… Vagy nem? Ez még a jövő zenéje, és addig itt van nekünk a Budavári Borfesztivál, gyertek el! Nézzétek meg, kortyoljátok!
Ma is és holnap is vár a Vár! Szóval vigyáz, kész és BOR!
