2013. január 10. – Az ihatóbb Magyarországért
Rabul ejtett Benneteket is a 22-es csapdája? December 21-én kiderült, hogy a 22-es csapdája nemcsak olvasva, hanem kortyolva is jó! Ráadásul ezen a napon a maya naptár végével sokan várták a világvégét is. A 22 magyar borvidéket egy-egy borászat képviselte egy exkluzív karácsonyi kóstolón. A helyszín a barokkos EDUTUS Ház volt, itt készült képgalériánk a kortyok közben és mellékelünk egy érzelmes beszámolót is.
Az első mindig nehéz! Vajon eljönnek-e? Vajon tudnak majd róla elegen? Mindent jól készítettünk elő? Megtettük ami tőlünk telt? A partnereink megfelelően segítettek minket? Nem könnyű a helyzete egy friss boreseménynek, amely ráadásul sorozattá szeretne válni.
Mi is kiemelten kezeltük a rendezvényt, hiszen Magyarország összes borvidékét megjeleníteni nem sokan vállalkoznak. Nem kértünk érte jegyek sokaságát, nem feszítettük ki a molinóinkat. Több szempontból tanulságos volt a kóstoló a szervezők és a számunkra is. (Szerk.)
Résztvevők:
Mezei Pince BÜKK
Hagymási Pincészet EGER
Font Pincészet KISKUNSÁG
Molnár és Fiai Pincészet MÁTRA
Szent Benedek Pincészet, TOKAJ
Lisicza Pince, PÉCS
Móri Borvidék TDM Egyesület MÓR
Anonym Pince, ETYEK-BUDA
Ungerbauer Családi Pince CSONGRÁD
Gutman Pince, BALATONBOGLÁR
Turay Pincészet NESZMÉLY
Pántlika Pincészet BALATONFÜRED-CSOPAK
Deé Családi Pincészet, PANNONHALMA
Bezerics Pince ZALA
Koch Pince HAJÓS-BAJA
Effendy-Vin, BALATON-FELVIDÉK
Taschner Bor- és Pezsgőház Kft. SOPRON
Gábor Pincészet TOLNA
Maul Pince, VILLÁNY
Spiegelberg Pince NAGY-SOMLÓ
Borbély Családi Pincészet, BADACSONY
Vesztergombi Pince, SZEKSZÁRD
FUTURAQUA ásványvíz
Ery Rouge kézműves csokoládé
Winterhalter professzionális pohármosogató
Csíkos Lekvár
Egy (főleg) örömszerző borivás krónikája
Számomra egy borkóstoló egyenlő az élvezetek hajszolásával, lebegő, szerelmi mámoros állapottal. Mikor már azt gondolnám, hogy ennél kerekebb, számba simuló folyékony szerelemmel nem randevúzom, akkor jön még egy, ami felülírja…Ez az eset történt velem ezen a bizonyos napon is. Igazán nem volt kedvem hazamenni, ha rajtam múlt volna reggelig tivornya, míg nem újra kóstoltam volna kontrollképp a kedvenceimet, úgy szenderültem volna álomba.
Külön örvendetes, hogy Magyarország összes borvidéke felvonult és olyan kis pincék főleg, amelyeket egyébként a borfesztiválokon kívül nem ismerhettem volna meg.
Elfogult, lokálpatrióta Badacsonyiként Zenittel kezdtem, aztán nyitottam a szívemcsücskei a Zöldveltelini, Olaszrizling, Rajnai Rizlingek felé. Irsai Olivérjüket kiemelném a Pannonhalmi Deé Családi Pincészettől, ha lenne pálinka formájában azt is szívesen kóstolnám. Ötletes, fiatalos, ígéretes borok, címkéik szellemesek és ráadásképp Deé Jánossal is volt szerencsém megismerkedni. Abszolút kedvencem Badacsony, Borbély Tamásék Olaszrizlingje, ebből is késői szüretelésű méltóképpen zárta le az estémet. Csodás volt.
Pótolom a vörösbor ismereti hiányosságaimat, ezért Maul Pince felé nyitottam, és a Lator szerelem volt első kortyra. Ha jól emlékszem nem bírtam magammal, háromszor (vagy többször) muszáj volt kontrollkóstolást végeznem, mert ebből, mint az édes csókból sosem elég… Megakasztott ez a bor, utána nem voltam hajlandó mást a poharamba tölteni. Ha vörösbor, akkor nálam Kadarka a leginkább nyerő, de sajnos csak egy fajtát tudtam kóstolni…
Így végiggondolva sikerült minden borvidékünkről kóstolnom, sajnos nem az összest, ezen bosszankodtam is hazafelé magamban. Hiába trenírozom magam folyamatosan, hónapokkal előtte már, hogy bírjam a kiképzést. Sajnos van az a pont, amikor túl sok az élményből, és azt érzem, egy korttyal többet sem bírok inni. Talán ezt az egy hibát ejtettem a borkóstolóval kapcsolatosan. Rámkacsintott és kegyeibe fogadott az Élet aznap este. Bárcsak mindennap tenné ezt…
Léránt Katalin
Borász, Badacsony
A kóstolón készült többi kép elérhetősége a Facebook-on ideklikkelve!