2015. szeptember 24. – Az ihatóbb Magyarországért / Rattner Réka
Manapság egyre nagyobb igényünk van arra, hogy ismerjük a termékek történetét, származását, azokat akik elkészítik őket. Mi emberek ugyanis szeretjük a meséket, szeretjük ismerni a dolgok hátterét és ebben a nagy dömpingben sokkal könnyebb megjegyezni olyasvalamit, amihez emlékeink fűződnek vagy vannak kötődési pontjaink. Ilyen történetekkel ma már úton útfélen találkozhatunk. Olyannal már ritkábban, ami barátságról, büszkeségről és összefogásról szól. Jöjjön hát egy ilyen …
2007-ben indította el tokaji pincészetét Kiss János a borász, az örökségül kapott családi területen. Készültek szép sorjában a borok, azonban idővel nehézségei támadtak a vállalkozásnak, amit ahogy az kis hazánkban gyakran előfordul csupán másodállásban tudott csinálni, mellette kellett egy főállás a vele járó stabil bevétellel. Ekkor találkozott össze a borász egy magyar származású külföldi befektetővel, akinek annyira megtetszett a pince felvirágoztatásának ötlete, hogy néhány ugyancsak magyar származású barátját is rábeszélte, hogy legyenek a kaland részesei. A történetnek ez még csak az eleje, amitől rövidtávon szép borokat remélünk, hosszútávon pedig a pincével együtt az annak otthont adó kis falu új életre kelését is, valamint – nagyon optimista módon – a szép tokaji (száraz)borok elterjedését az óceán túlpartján lévő vacsoraasztalokon.
A tulajdonosok
Sylvia Hemingway, Dr. Holló Ernő, Dán Károly és George E. Pataki.
2013-ban szállt be a négy amerikai magyar befektetőtárs, s azzal el is kezdődött a pince eredeti termőterületeinek növelése olyan kiváló dűlőkből, mint a Szerelmi-, a Nyúlászó- és a Nyerges-dűlő. Jelenleg nagyjából 9 hektáron gazdálkodnak, melyet tovább is terveznek bővíteni, de nem céljuk egy hatalmas mennyiségeket előállító borászattá válni. A borok készítése során kerülik a fajélesztő használatát, inkább több időt szánnak az erjesztésre, ahogyan a hordós érlelésre is. A minél magasabb minőség elérése érdekében, alacsony tőketerheléssel dolgoznak. 2013-as tételeikkel találkozhattunk a Budavári Borfesztivál hetén megrendezett sajtótájékoztatón, majd fent a Várban is tiszteletünket tettük náluk egy visszakóstolásra.
Kétségkívül kellemes meglepetés volt a Nyerges furmint 2013 már most is – virágos aromáival, a riolit talaj adta ásványossággal és kiváló savszerkezettel. Utóbbi hosszú palackos érlelést tesz lehetővé, ezért kíváncsian várom, hogy az elkövetkező években mit fog magából megmutatni ez az elegáns tétel. A Szerelmi furmint 2013, ahogy azt már a neve is sugallhatja, igazi randibor (furmintkedvelőknek) – florális, mézes jegyek gyümölcsösséggel keveredve, citrusok és hordófűszer, főként vanília kíséretében. Igazán kellemes bor, egy meghitt estéhez. A sort muszáj egy édes tétellel zárnom, a 2013-as Narancsbor már harsány, narancsba hajló színével is felhívja magára a figyelmet, kóstolva pedig egy játékos, fűszeres-citrusos (narancsos), vaníliás, mézes-virágos (hárs) nedűt kapunk. Élénk savai remekül passzolnak a benne lévő maradékcukorral, magas alkoholja miatt csakis alaposan behűtve érdemes fogyasztani.
A borászat Bodrogkisfaludon működik, egy meglehetősen elmaradott kis faluban, amivel a tulajdonosoknak komoly, az egész közösségre kiható tervei vannak – szeretnék felkelteni a kis települést Csipkerózsika álmából és bevonni a turisztikai útvonal állomásai közé, ezzel újabb alternatívát kínálni a Tokajba látogatóknak. Jövő évre várható a nemrégiben megvásárolt Schell-kúria átadása, ami a pince központján túl, szállodaként és szezonális étteremként is működik majd. Jelenleg a pince kizárólag dűlőszelektált tételekkel van jelen a piacon, telepítéseik pedig furmintból és hárslevelűből állnak. A későbbiekben terveznek évjáratonként egy olyan cuvée-t készíteni, melynek teljes bevételét jótékony célra ajánlják fel Bodrogkisfalud támogatására.
Nagy élmény volt a borászat tulajdonosaival találkozni és elbeszélgetni gasztronómiai trendekről, turisztikai tervekről, a vállalkozás jövőjéről. Tetszett az attitűd, a magától értetődő optimizmus, a hazaszeretet, az összefogás, gyökerekhez való visszatérés és az értékteremtés gondolata, az elkövetkező nemzedékek, az utódok terelgetése a jó irányba. Reméljük, hogy jövőre már az újonnan megnyílt kúriáról adhatunk hírt, miközben a 2014-es évjárat tételeiből szemezgetünk.
