2010. május 17. – Nyulasi Gábriel
A fesztivál szervezői jobb időt nem is kívánhattak volna. Ragyogó napsütés, meleg, szélcsend, ha ebből kaphattak volna idén az etyekiek, roppant elégedettek lehettek volna. Tehát itt még minden rendben volt az időjárással, tódult a nép a fesztivál mindkét napján. Valóban a sör, és virsli helyére, a bor, és az élmény került a középpontba a majálisi hangulatban. A borokkal sem volt gond, a Balaton környéki repertoár meglehetősen változatos, mindenki találhatott magának felfedezhető gyöngyszemet. A helyszínnel már nem voltunk teljesen kibékülve, a pesti belvárosnak vannak sokkal parkosabb részei. A flaszterra zsúfolt kiállító faházacskák között az ember szomjazta a bor mellett a gyepet.
Néhány zöld terület akadt, ám egyértelműen a beton, és murva uralta a kissé szűkös terepet. Jómagam szeretek elbeszélgetni a borászokkal, az éppen kortyolt bor születéséről, életéről kérdéseket feltenni, ezúttal kevés borász volt jelen. Az egyenruhába bújtatott hosztesz lányok roppant csinosak voltak, és kiválóan töltöttek a pohárba, ám a szakmaisághoz már kevesebbet tudtak hozzátenni. Összegezve a rendezvényt pozitív a mérleg, jövőre tágasabb téren várjuk újra a Balatoni Borok Fesztiválját. Szükség van a regionális borbemutatkozásokra, a közönség egyértelműen igényli ezeket a fővárosban. A vidék helyzete ebből a szempontból nehezebb, a kisebb „vándor”fesztiválok szervezése lehet a megoldás.
