Müller Péter Sziámi Fesztiválországban

Lassan egy hónapja már a mozikban a Fesztiválország című film, a sajtóvetítésen beszélgettünk a magyarországi fesztiválkultúra megkerülhetetlen alakjával: Müller Péter Sziámival

Puskinban JUNO11 Fesztiválországban

A film országos bemutatója szeptember 18-án indult a mozikban a JUNO11 Distribution – eletedmozija.hu – forgalmazásában. Szeptember 16-án volt az ünnepélyes sajtóvetítés a pesti Puskin moziban. A JUNO11 csapata igazán profin intézte az egész eseményt, innen köszönjük a meghívást és a kedvességüket. Beharangozó cikkünk: katt ide!

Nyulasi Gábriel István írása

A JUNO11 csapata

Milyen lett a Fesztiválországban

Röviden, szerintünk patent lett, vagyis egy igazán jó alkotás. Megtalálták a témát és profin kivitelezték. Elkerülték a kliséket, nem lett patetikus a film, nem volt száraz. Megvolt a ritmus, jók voltak benne az arányok. Tetszett a régi anyagok és a jelen idejű felvételek harmonikus elegyítése. Profik voltak az interjúalanyok, nem volt üresjárat. Feszes volt a szerkezet és sokszor az érintettségem révén (sok fesztiválon vettem részt) libabőr volt a hatás. Számomra megható és nosztalgikus volt az első része az alkotásnak és amikor megtört a lendület a filmben az sem volt véletlen. 

Fesztiválság

Nem lehet örökké bővülni, egyszer csak bekövetkezik a visszaesés. Így bizony a Fesztiválországban is törés következett be az aranykor után, ami szinte törvényszerű volt. A covid időszaka, majd a gazdasági válság mind-mind rengeteg fesztivál végét hozta el. Nincs már Volt, Sound és most a legfrissebb, hogy a megingathatalan Sziget is veszélybe került. 

Sokan megjelentek a Fesztiválországban

Többek között Müller Péter Sziámi is, akivel már 15 évvel ezelőtt is készítettem interjút (katt ide!) és 30 éve pedig buzgón jártam a Sziámi koncertekre. Így nem volt kérdés, hogy vele fogok beszélgetni a sajtóvetítésre meghívott vendégek közül. Szerepe a Fesztiválországban az egyik főszerep, hiszen a Sziget 1993-as indulása, akkor még Diákszigetként, neki köszönhető. Péter járt Fesztiválországban, sőt még mindig ott van, hiszen nem fogyott ki a fesztiválokból…

Névjegye a wikipedián

Müller Péter Iván – „Sziámi” – Kossuth-díjas magyar költő, dalszerző, énekes, filmrendező, kulturális szakember.

Müller Péter Sziámi

Tizenöt év elrepült

Tizenöt évvel ezelőtt lecsóztunk együtt egy jót, nem tudom, hogy mennyire emlékszel rá?

Persze, ott a Nagycsarnoknál, megvan még az étterem?

Igen, megvan még a Borbíróság, bár már régen jártam ott.

Akkor jó, emlékszem a lecsóra is, nagyon frankó volt!

Azon a nyáron voltál fesztiválozni a Szigeten és pihentél a Balatonnál, ez a nyár hogyan alakult?

Nagyon mozgalmasan, voltam a Szigeten a búcsúkoncertet még mindig a Sziámi játssza, maradt ez a hagyomány. Megyünk színpadról színpadra, minden évben máshova. A nyarat meghatározta az, hogy a nagyobbik kisfiam (középső fiam) Lisszabonban töltött egy félévet Erasmusszal, a második félévét pedig nemrég kezdte Hollandiában, úgyhogy mentünk ide-oda. Volt egy csomó fesztivál, voltak önálló koncertjeink a zenekarral. Egészen csodálatos alkalmak is adódtak az idén a Pink Floyd projekttől kezdve a Mike Oldfield turnéig a Sziámi az nagyon ment. 

Puskin

Tusványoson is Sziámi

Duóztunk is sok koncerten, például Tusványoson is, amit én mindig vigyorogva provokációként és minden hátsó gondolat nélkül művelek, mert egyszerűen nagyon jól érezzük magunkat ott. Tusványos fesztiválrésze egyszerűen tökéletes! 

Nem vagyok buborékos alkat

És rengeteg fröccsöt ittam, ez egy fröccsös nyár volt! Inkább sportfröccs, lehet, hogy le fogsz köpni, de tiszta vízzel iszom az egy deci bort olyan három decivel.

Egyáltalán nem megvetendő cselekmény ez! A tiszta víz a legenyhébb szóda.

Nagy melegben, hidegen egy nem szénsavas fröccs nekem a legüdítőbb a világon!

Akkor nem szereted a bubikat annyira?

Nem vagyok egy buborékos alkat, de nem szeretnék álszent lenni. Egy aperol spritzet jóízűen ittam, ez nálunk amolyan családi itallá vált.

Puskin

A Kossuth-díj

Lehet, hogy lerágott csont, de én is megkérdezem, hogy milyen érzés volt megkapni a Kossuth-díjat? Nem olyan ez picit, mintha az ember “műemlékké” válna?

Nem érzem úgy egyáltalán!

Nem kaptál néhány rosszindulatú, akár politikai jellegű támadást?

Aki a Kossuth-díjba beleköt az nagyon primitív. A díj 75 éves, én 74 éves vagyok, és ezt onnan definiálni, hogy kinek a Kossuth “díjasa” vagyok, az végtelen butaság. Hiszek az ünnepben, de nem hiszek az ünnep rontásban. Az ünnep mindig erősebb, mint a rontás.

Milyen a Fesztiválország?

Hogyan értékeled a Fesztiválországot, mint filmet? Gondolom, hogy már túl vagy a vetítésen…

Amit ki lehetett hozni a ragyogóan megtalált témából azt sikerült. Öröm volt nézni, elhangoztak megvilágosító igazságok a kollégáktól, művészektől és művészkollégáktól.

Bevallom, hogy nekem a legjobban a Te szereplésed tetszett a filmben…

Elfogult vagy.

A fesztiválok első aranykora lejárt úgy tűnik, hogy látod, van még visszatérés?

Megmondom, hogy honnan nézem, a jelenlegi Sziámi zenekar, ami úgy indult, hogy én már nem nagyon akartam, de szervesen kinőtt a történésekből. A Sziget-záró koncertekből állt össze, megkérdeztem Kirschner Péter barátomat, (gitáros és zeneszerző) hogy nem csináljuk meg életünk egyik zenekarát? Mi az Urh-Kontroll-Sziámi repertoárt terveztük fenntartani, de most már van hová születnie az új daloknak is. Ez most már hetedik zenekarom, amelyik hobbiból vagy baráti zenekarból eljutott a sportcsarnoki vagy külföldi sikerek csúcsáig. Eljut a csúcsra aztán elfárad és keletkezik egy új… Ennek van egy szinusz görbéje, amelyet kiismertem hosszú idők alatt, és ugyanez van a fesztiválokkal is. A fesztiváloknak élete van mivel organikus dolgok, azoknak ilyesmi sorsuk van. Az a kérdés, hogy kibírják-e a hullámvölgyet.

Sürgős reinkarnáció

No igen, születés, öregedés, halál gondolom és esetleg jöhet még egy sürgős reinkarnáció…

A lemez is amelyet ezzel a címmel csináltunk azt mutatja, hogy egy ember életében is lehet több reinkarnáció, újjászületés. Új lelkülettel lehet tovább élni és a Sziget ezt nekem csodásan mutatja. Az, hogy Sziget még van, él és alkalmazkodni tud, egy változó világban úgy változik, hogy valamilyen módon sikeres, de megőriz valamit a lelkületéből, az ami megőrizhető. Kalapot le a kollégák előtt, akik most is szervezik. 

Tényleg neked szabad fociznod a csillagközi térben, Te letudtad a leckét? (idézet egy Sziámi dalból)

Ez intimszféra. Egyszer csak arra kellett ráébrednem, hogy ha van ilyen, hogy reinkarnáció, akkor a mostani már egy “luxus reinkarnáció”. Nem egy nagy életfeladattal jöttem ide, ambíciókkal, hanem egyszerűen annyira szerettem itt élni, hogy azt mondtam: Még egyszer lehetne esetleg? 

Ha már megírtam ezt a dalt…

Soha semmilyen ambícióm nem volt, vagy erős feladat tudatom. Ami azért a gyerekek születésénél változott, mert alá kell magad rendelni az ő létüknek. Később az is kiderült számomra, hogy mennyire fontosak az embernek a szülei, a családja. Nekem még élnek a szüleim, ami egy csoda. Evidencia, hogy így mivel ők 90+-osak, most rájuk kell nagyobb figyelmet fordítani. A feleségem szülei is élnek, mind csodálatos emberek, velük időzni az  kitüntetés és öröm és házi feladat is! Elég kicsi korom óta tudom, hogy bármikor meghalhatok és nincs ezzel semmi baj. Van a sorsunk, aki egy játékostárs, ahogy játszol aszerint van az életet és a halálod. Ha már megírtam ezt a dalt, jó lelkiismerettel azt gondolom, hogy én ebben elég tisztességesen helytálltam.

alkotók – szereplők – szervezők

Vannak még fesztivál ötletek

A kor csak egy szám, hetvenpluszosan vannak még fesztivál ötleteid?

Van, nem is egy és picit riasztó, hogy elképzelhető, hogy ezekből meg is valósul néhány. Ezeket nem mesélem el, van amelyik érik és több országon átívelő projekt lesz. Én mindennap álmodok valamit ebből volt amelyik úgy valósult meg, hogy részt vettem benne és vezettem, például ilyen volt a Miskolci Operafesztivál. A Szigetnél nagyon hamar úgy döntöttem, hogy csinálják azok a kollégák akiknek szervezői és gazdasági ambícióik vannak. Nekem direktbe egyik sincsen, én verset szeretek írni… Most már énekelni is, furcsa, hogy ebbe belekeveredtem, de ilyen ez a rock and roll. A borról nem is beszélünk?

Élmények borfronton

Beszélhetünk róla, értek mostanában maradandó élmények borfronton?

A szénsavmentes sportfröccsről azt gondolom, hogy koncert előtt ne igyon az ember szénsavasat. Állati rosszul hangzik egy bé betű, amikor nincs benne a szövegben… Vannak kedvenc fröccsboraim, mondjuk rizlingből buborék nélkül hidegen. Azt talán elmeséltem neked a Borbíróságon (katt ide!) úgy lettem boros, hogy az Operafesztivállal kapcsolatosan meghívtak minket egy Tokaji borbemutatóra a 2000-es évek elején. Ott szembetaláltam magam az Őskaján Vendéglőben (amelyet francia barátai üzemeltettek és megszűnt azóta sajnos) Tolcsván a Szepsy 2000-es cuvéevel, ami azóta is verhetetlen nálam édesborban. 

Vess meg érte, de szeretem őket, nem hívom desszertbornak mert amikor Szepsy Istvánnal találkoztam és azt mondtam, hogy ilyen jó desszert bort még nem ittam, mint az övé, azt hittem, hogy lenyakaz.

A legutóbbi nagy élményem borban, Kassai László lovasíjász barátomnál történt, meghívott magához egy napra Karafiáth Orsival együtt…

Aki nem iszik…

Orsi nem iszik, de evett. Nála ittam egy olyan vörösbort, amelynek a nevére nem emlékszem, de mint kiderült, hogy ez a Pápa bora. Neki szüretelik és ez a bor csodálatos volt, nem vagyok vörösboros, de ez az volt! Ennél már csak az volt brutálisabb élményem, hogy vendégvárásra a Lidlből vettünk egy Primitivo bort Puglia tartományból. Én még ilyen jót nem ittam, ez még a Pápa borát is verte! Egyszerűen világbajnok volt ez a bor…

Az olcsóbb áruházi borok között vannak ilyen gyöngyszemek is…

Mindezek ellenére, én inkább fehérboros vagyok és amúgy ritkán fogyasztok bort. Ha iszom, akkor fehéret és a perverz, szénsavmentes fröccs formában…

Szelfi Müller Péter Sziámival

Nézd meg, hogy milyen az élet Fesztiválországban!

A Fesztiválország című film a magyar fesztiválkultúra hőskorától napjainkig meséli el, hogyan lett a porból szabadság, a színpadból közösség, és hogyan vált Magyarország Európa fesztivál-nagyhatalmává. A Csizmadia Attila rendezésében, Topolánszky Tamás Yvan társrendezésében készült zenés dokumentumfilm ikonikus alakokkal, backstage-sztorikkal és generációkat formáló koncertekkel mutatja meg: a fesztivál több mint zene – a szabadság ünnepe.

(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )