2009. március 17.
Piacozni jó! Ezt kijelenthetjük bátran, és mindenkit biztatok erre a tevékenységre! Akár ébredés után látogassuk meg a nyüzsgő forgatagot, mi is így tettünk. Egészen más a cserzett arcú Anyókától kérdezni, hogy milyen a csicsókája, mint a szupermarketben leemelni a befóliázott tálcán a polcról. Ha már piac, akkor egy kis bor is jöhet, gondoltuk kétszemélyes kóstoló-brigádunkkal. Némi alapozás: sültkolbász, lágykenyér, mustár bekebelezése után megálltunk egy kis söntésnél. 100 forint egy deci vörös, ez volt a drágább fajta. Egy szekszárdi cuvée-t pörgettünk poharunkban, mivel készültem az akcióra egy kostólópohár is előkerült a fotóapparátussal egyetemben. Nem sokat vártunk a bortól, de láss csodát! Szolid, gyümölcsös, főleg meggyes felhangokkal tarkított illattal, virgonc színe mellett, egy egészen kerek, ugyan nem túl bonyolult ízvilággal öblítette torkunkat. Van remény, még a puhapalackos borok között is van iható!
Nyulasi Gábriel
