2015. szeptember 8. – Az ihatóbb Magyarországért / Rattner Réka
Miközben a Melegeshegy tetején szájtátva sétáltam, nem tudtam betelni a látvánnyal: lágy szellő, simogató napsugarak és zöldben pompázó lejtők, melyek alján a kanyargó Duna látványa tárult elém. Itt bizony tudnék élni – gondoltam magamban. Ekkor – akár egy gondolatolvasó – kezével a folyó felé mutatva Török Imre, a borászat egyik tulajdonosa megszólalt, „Tiszta Provance ez itt” – én pedig nem tudtam nem egyetérteni.
Az Ászár-Neszmélyi borvidék nem örvend akkora hírnévnek még a gyakori borfogyasztók körében sem, mint néhány más bortermő vidékünk, pedig a klimatikus viszonyok és a talaj nyújtotta adottságok egészen kiváló termőterületté teszik, ami jó savú és ezáltal akár hosszabb palackos érlelésre alkalmas borokat is képes adni, nem beszélve arról, hogy az illatos fehérszőlő fajták mennyire jól érzik itt magukat. A régiót a Hilltop Neszmély vezette be a köztudatba, amely Kamocsay Ákos főborász óvó kezei alatt immáron majdnem 25 éve készít kellemes, jó ivású borokat, melyek nagy része brit piacon talál gazdára. Nagy utat jártak be, míg idáig eljutottak, mára két régióban termelnek szőlőt összesen 560 hektáron, Neszmélyen és Szekszárdon.
„ … Ahogy a telepítések egyre idősebbek lesznek, az alapanyag pedig egyre jobb, a Hilltop reméli, hogy boraik minősége, amely már most megbízhatóan jó – néha egyenesen kitűnő -, látványosan növekedni fog.” – szól az idézet Alex Liddell 2003-ban megjelent Magyarország borai című kötetéből. Nos, a remények a kemény munka folytán valósággá váltak és a borászat azért látott minket vendégül egy gyönyörű nyárvégi napon, hogy bemutassa jelenlegi borpalettáját és megossza velünk a tavalyi és az idei évi hazai és nemzetközi éremeső felett érzett örömét. A borok ugyanis szépen sorban tarolnak a borversenyeken, mi pedig kíváncsiak voltunk mi teszi őket ennyire sikeressé.
Egy különleges muzeális borkóstolóval indult a programunk, ami során a pince borai közül mazsolázott nekünk egy tucattal Kamocsay Ákos, az elmúlt 22 évből. A tételek jó része nem a borrégióból származó szőlőből készült, mivel a terület megvásárlásakor öregek voltak a tőkék és rossz volt a fajtaösszetétel – zömében olaszrizling -, ezért felvásárolt szőlőt dolgozott fel a pincészet. Így történt az, hogy egy egészen különleges soproni sauvignon blanc-t kóstolhattunk 1996-ból. Ritka pazar élmény egy ilyen tételt megízlelni – határozott trópusi gyümölcsök és egy kis egres csap fel először a pohárból, amit némi vegetalitás, főleg spárga követ, friss, ropogós savai vannak, amihez megfelelő test párosul. A bor a csúcsán van és még ott is marad egy darabig. Egy másik kedvenc a Füred-csopaki borvidékről való chardonnay-pinot gris házasítás volt 1995-ből.
Illata sárgahúsú őszibarackot, mangót, aszalt barackot rejt egy kis melasszal kiegészülve, a termőterületre jellemző ásványosság remek párt alkot a gyümölcsös ízjegyekkel, savai lekerekedettek, kellemes utóízt hagy maga után. Szintén Sopronból származott az a 2000-es pinot noir, ami a kóstolók többségét elvarázsolta első szippantásra intenzív fekete cseresznyés, málnás aromájával, lágy tanninjaival, szájat beterítő testével. Egy igazán szerethető, izgalmas borhoz volt szerencsénk. Ahogy a három imént felsorolt tétel esetében, úgy összességében is az tetszett a legjobban a borokban, hogy koruk ellenére is gyümölcsösek és frissek maradtak. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy mire képes egy jó borász, ha a megfelelő alapanyagon túl, fejlett technológia is a rendelkezésére áll.
A kóstolót borebéd követte, melynek fogásai a borászat jelenleg forgalomban lévő, díjazott boraihoz lettek komponálva. A fogyasztók nagy favoritja, amiből a borászat nem győz elegendőt készíteni, a Hilltop Neszmélyi Irsai Olivér 2014, ami gyümölcsösségével, visszafogott savaival és élénk, muskotályos aromáival könnyen válik a mindennapok borává, ugyanakkor egy könnyű nyári saláta méltó kísérőjeként is megállja a helyét. A dűlőszelektált Kamocsay Ákos Prémium Pinot Gris 2013, ami könnyed testével és citrusos illatával, finom, kerek savaival elegáns kíséret fehérhúsok vagy hal mellé. Személyes kedvencem lett a szintén dűlőszelektált Kamocsay Prémium Chardonnay 2013, amit csonthéjas gyümölcsök (főleg őszibarack) és citrusok tesznek illatossá, savai kerekek, teste olajosabb, ételek mellé egy jolly joker, mert jól áll a vaskosabb salátáknak, sült zöldségeknek és komolyabb húsoknak is, különösen gyümölcsös körítéssel. Vörösbor fronton is szép tételeket kínál a borászat, a fajta iránt érzett szeretetemnél fogva engem a Kamocsay Ákos Prémium Merlot 2013 fogott meg a leginkább, bársonyos tanninjaival, vastagságával, fekete bogyósgyümölcsös (szeder), szilvás illatjegyeivel remekül illett a vadhúsos fogáshoz, de pástétomok mellé szintén remekül passzol.
Igazán kellemes és egyben tanulságos napot töltöttünk Neszmélyen, ahol megtapasztalhattuk, hogy egy ennyire hatalmas mennyiséget előállító borászat is képes minőséget nyújtani. Ehhez szükség van egy elhivatott, maximalista borászra és egy belevaló csapatra, akik nem félnek fejlődni és növekedni. Az innováció mindig is fontos tényező volt a Hilltop életében, legyen elég csak egyet megemlítenem méghozzá, hogy ők vezették be elsőként a csavarzárat Magyarországon. Céljuk a vásárlók minél szélesebb szegmensének megszólítása és kiszolgálása a lehető legjobb minőségű borokkal, amire szemmel láthatóan nő az igény, egy újonnan kinevelődő igényes fogyasztói réteg egyre gyarapodó tábora által – akik már nem csak azt tudják, hogy nem a mennyiség a fontos, hanem a minőséget is kezdik felismerni. Nos, erre inni kell!
(Ha tetszett a post, csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért vidám közösségéhez a facebookon ITT )
