A IV. Generosa Szakmai Napon jártunk ahol egyöntetűen kiderült, hogy a Generosa szőlőként és borként is nagy potenciállal bír. Dr. Hajdu Edit, szőlőnemesítő, akinek köszönhetjük, hogy a fajta idáig eljutott, készségesen válaszolt kérdéseinkre.
Móron született
A generosa az ötvenes években született a Móri borvidéken a piros tramini és az ezerjó fajták keresztezéséből Bíró Károly nemesítő munkája nyomán, majd a hibridek a kecskeméti kutatóállomásra kerültek, ahol Kurucz András, 1976 óta pedig Dr. Hajdu Edit vezetésével folytak a kiértékelések. Kedvező tulajdonságai alapján a hibridek közül a K.15-ös emelkedett ki, amely 2004-ben kapott állami minősítést generosa néven. Bőtermő, bírja a szélsőséges időjárást, magas cukorfokra képes, bora illatos, íze zamatos, de visszafogott. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években kapott nagyobb lendületet, jelenleg 400 hektáron termesztik, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken.
Kinek a Generosája hasonlít a legjobban az ideálishoz a jelenlegi termelők közül?
A Generosa fehérbort adó szőlőfajta ültetvényei már megtalálhatóak az ország különböző termőhelyein. Mindegyik ültetvénye különböző termőhelyen, más adottságokkal rendelkező talajon található (pl. homokon, kötöttebb talajon, erdőtalajon). Amelyeket személyesen meglátogattam, ott több szép ültetvényt láttam. Közülük kiemelem a Kunsági borvidéken Soltvadkerten a Frittmann Borászati Kft. birtokát, Lakiteleken ifj. Papp Kálmán ültetvényét, Hajduhadházán létesített, még nem termő fiatal ültetvényt, a Móri borvidéken Sáfrán Andrásék szőlőültetvényét, hogy néhányat említsek a sok jól ápolt ültetvény közül. Örvendetes módon már több helyen telepítették ezt a fajtát, de mindegyik nagyobb ültetvényt még nem sikerült megismernem. A Generosa telepítések nagysága országunkban már több mint 400 ha, remélhetően ez növekedni fog.
Az ültetvényekben a művelésmód változó. Van, ahol a szőlőtőkék művelésmódja egyes függöny, magas kordon vagy ernyőművelés, de van, ahol még fejművelésen teremnek a tőkék. Saját véleményem szerint a fajta mennyiség és minőség arányának egyensúlyban tartásához a fajta legideálisabb művelésmódja az ernyő. De több helyen láttam kiválóan ápolt, magas kordonú ültetvényét is. A jelenlegi termelők próbálják a fajta termesztését, ők is keresik a számukra legalkalmasabb művelésmódot, már sok tapasztalatuk is van róluk, de közöttük lévő különbségről még korai lenne véleményt mondani az ideális művelésmóddal kapcsolatban.
Az eseményen készült további képek itt érhetőek el!
Milyen érzés volt ezt a munkát folytatni a nagy elődök után?
Ez egy bonyolult kérdés annyiban, hogy a fajta, mint hibrid, magként került Csókakőről (Móri borvidék) Kecskemétre (Miklóstelepre) a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet átszervezése kapcsán. Mindkét hely az Intézethez tartozott, de Csókakőn megszűnt a kutatás, és a hibrid magokat további kiértékelésre átadták Miklóstelepre. A hibridmagokat dr. Bíró Károly állította elő munkatársaival Csókakőn az Ezerjó és a Piros tramini keresztezésével, azzal a céllal, hogy az Ezerjó termésbiztonságát és minőségét javítsák. Igazán a nagy és hosszú időt igénylő munka, ezeknek a hibrideknek felnevelése és kiértékelése volt.
Sajnos elődeim (dr. Bíró Károly, Kurucz András) ezt a munkát már nem tudták elvégezni.
Fiatal szakmérnökként, (26 évesen) neveztek ki a téma vezetésére. Igen nagy felelősséget éreztem az elődeim által hátrahagyott anyag megbecsüléséhez és kiértékeléséhez. Nem is tudtam, hogy milyen nagy és hosszú időtartamú feladatot veszek át. Mélyvíz volt ez nekem, de hittel láttam a célt, s ez erőt adott további munkámhoz. A borszőlő nemesítés témavezetői beosztásomban a rám bízott hibridanyag teljes kiértékelését vezettem és végeztem. Hozzám tartozott egy lelkes kutatócsoport. Tagjaikkal öröm volt együtt dolgozni. Ezt a sokirányú kísérleti munkát nem is lehetett volna egyedül, hanem csak munkacsoporttal végezni. Ma is hálás vagyok a rendkívül megbízható és lelkiismeretes munkatársaimnak közreműködésükért, és szeretettel gondolok rájuk, akikkel együtt értékelhettem ki az örökölt nemesítési anyagokat.
A fagytűrésre nemesítés volt a közelebbi kutatási feladatom, s mindent ebből a szempontból értékeltem. Örültem a téli fagyoknak, -ami a termesztőknek persze nem kedvezett-, mert alkalmat adtak a magoncok közül a téltűrő egyedek kiszelektálásához. A legmegbízhatóbb ’labor’ a szabadföld, hiszen ott kell a szőlőt termeszteni, és amelyik hibrid kibírja az őt körülvevő időjárás viszontagságait, az érték. A szabadföldi teszteléseket klímakamrás tesztelésekkel is kiegészítettük.
Közel 20 éven át fenológiai szempontok, szüreti eredmények, termesztési és borászati értékek alapján teszteltük a hibrideket, amelyekből kiemeltük a K. 14 és a K. 15 testvérpárt. Fontosnak tartottam a hibridek kipróbálását az ország különböző borvidékein mezőgazdasági termelő szövetkezetekben, állami gazdaságokban is. Az új fajtákra végtelenül fogékony szakemberek ehhez lehetőséget adtak. Így jutottak hibridjeink Balatonboglárra, Etyekre, Markazra, Monorra, Soltvadkertre, Kecelre fajtakísérleti kipróbálásra. Ezért nekik is hálás köszönettel tartozom. A helyi kísérletek kiértékelése mellett az országos kísérletek megnövelték feladatainkat. De megérte, mert igen sok tapasztalatot gyűjtöttünk hibridjeinkről. A vizsgált hibridek közül a K. 15 számú hibrid kapta az állami minősítést Generosa néven.
Mi volt az a pont, az a történés, ami meggyőzte, hogy érdemes ezzel a fajtával foglakozni?
Több éven át vizsgálva a fajtát, első benyomásra a tőke habitusa tetszett. Már több szakember kifejezte azt, hogy ez egy intelligens fajta, rendezi önmagát. Mit jelent ez? Minden évben a szálvesszőin annyi hajtást hoz, amennyi rügy van rajta és minden hajtáson 2-2 szépen telt fürttel. Hajtásai nem túl vastagok és egyenesen nőnek, a levelek hónaljában nem vagy csak gyenge hónaljhajtások fejlődnek. Ezért zöldmunkái egyszerűek. A tőkéinek tetszetős a megjelenési formája, különösen éréskor. A tőkéken egy szintben helyezkednek el szép fürtjei. A bogyók nem rothadnak, és a dolgozók szeretik szüretelni a szép és egészséges fürtjeit.
A másik megnyerő, de igen fontos tulajdonsága, hogy -21 °C-ig téltűrő. Rügyei nem fagynak el. Ebben hasonlít a Cserszegi fűszeres és a Rajnai rizling adottságaihoz.
A legnagyobb szakmai élmény volt, amikor a kistételű (mikrovinifikációs) borkezeléssel előállított borokat a bírálók magas pontszámmal értékelték, mert finomak, magas élvezeti értékűek voltak évről évre.
Mindezek arra sarkalltak, hogy ez a fajta érték, kincs a kezünkben, foglalkozni kell vele.
Mennyire van távol a Generosa mai legsikeresebb klónja az 1951-ben létrehozottól?
1951-ben a fajta még csak mag formájában volt jelen, ezért még akkor nem ismertük tulajdonságait. Először a magról kelt magoncok termését vártuk meg, értékeltük és utána szaporítottuk el vegetatív úton, azaz vesszőinek gyökereztetésével. Ha biológiai értelemben nézzük, hogy egy tőke ivartalan szaporulata a klón, akkor a Generosa tartotta tulajdonságait, egyöntetű állományt ad és még nincs szükség a klasszikus értelemben vett klónszelekcióra. Ezt ugyanis csak akkor végezzük, amikor a fajta már leromlik, a tőkék megbetegszenek, genetikailag mozaikossá válik ültetvénye. Ehhez még fiatal ez a fajta és szerencsére egyöntetű az állománya, ezért nem szorul klónozásra.
Itt viszont szeretném megjegyezni, hogy a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (ma NAIK SZBKI) munkatársai Kecskemét-Miklóstelepen kezdték a Generosa patogénektől mentes (viroidoktól, vírusoktól, agrobaktériumtól) tőkéinek létrehozását, amelyek a szaporítás kiinduló és egészséges állományát adják. Innen kezdődött el országos elszaporítása.
Mivel lenne elégedett, milyen pályát kellene befutnia a fajtának, ha a jelenlegi szőlőfajták sikeréből választhatna?
Először is egy szőlőfajta elszaporításához és megismeréséhez a termelésben is időre van szükség. Ebben az időtartamban a telepítő szakembereknek és a borokat készítő borászoknak nagyüzemi szinten kell kipróbálni a fajtát. Továbblépve marketing értékeit is ismerni kell. Ez egy igen izgalmas időszak, mert a fajta, vele együtt a nemesítő(k) vizsgáznak. A Generosa esetében olyan sok vizsgálati év adataival rendelkezünk, amelyek rendkívül meggyőzőek. Nagy örömömre szolgál az a bizonyítás, amit a külső szakemberektől többször visszakaptunk már igazolva eredményeinket. Ez a kutatók számára megnyugtató érzés, munkájuk koronája. A nemesítő örül, ha fajtája szaporodik, s főként Magyarországon, ahol nemesítették, ahol a magyar ízlésnek megfelelően választották ki. Ez a fajta hungarikum. Nem gondolom, hogy más fajtákkal kellene versenyeznie, hiszen minden fajta más értékekkel bír, így gazdagítva a szőlőtermesztés genetikai és biológiai potenciálját. Mint a fajta egyik nemesítője, akkor lennék elégedett, ha a termesztők és a borászok rátalálnának borvidékeiken a fajta értékeire és azokat termelési, és borászati céljaikra használnák ki. Így a Generosa nagy értékű termelőeszközként szerepelne kezükben. Az, hogy a Generosa bora milyen pályát fog befutni a borpiacon, sok tényezőtől függ. Keresettsége bizonyára visszahat majd ültetvényeinek létesítésére.
Generosa Borverseny
A IV. Generosa Szakmai Naphoz kapcsolódóan – immár negyedik alkalommal – a fajta borversenyét is megrendezték. Az első három helyen a Frittmann Testvérek (Generosa fahordós 2016, Kunsági borvidék), az Eszesvin (Generosa 2016, Kunsági borvidék) és a Szemerey Pince (Generosa 2016, Hajós-bajai borvidék) borai végeztek, de a versenyen a Móri borvidékről a Sáfrán Pince és a Molnár Borház 2016-os generosái is kiemelkedően szerepeltek.
Az Alföld válasza
„A kishitűség az alföldi terroir jelleg”- mondta egyszer nekem egy soltvadkerti borász. – hangzott el Ercsey Dániel (winesofa.eu) előadásában. Mindenki egyetértett az igen színvonalas és konstruktív konferencia végén, hogy a Generosa lehet a válasz erre a kishitűségre. Bízzunk magunkban és készítsünk jó Generosa borokat!
