Ifj. Figula Mihály, a fiatalos lendület és a tradíciók ötvözője

2009. december 6.

Borstafétánk résztvevője a Balatonfüred-Csopaki borvidék borásza, ifj. Figula Mihály, aki tragikus hirtelenséggel elhunyt édesapjától örökölte birtokát, valamint a szőlőhöz és a borhoz fűződő szeretetét is. A felelősségteljes feladatot – a hagyományok tisztelete mellett – fiatalos lendülettel és korszerű technológia alkalmazásával látja el, fő célja, hogy a borvidék arculata megjelenjen boraiban. A közelmúltban a Figula borok gasztronómiai lehetőségeit egy remek borvacsorán is megtapasztalhattuk.

– Mi foglalkoztatja Önt mostanában?
– Hétköznapi értelemben a szüret foglalkoztatott, melynek most lett vége. Bár sok volt a gazdasági kár, szép évjáraton vagyunk túl. Kevés szőlő, de jó minőség a jellemző. Filozófiai értelemben már évek óta foglalkoztat, hogy termőhelyi bort készítsünk. Azt szeretnénk, ha markánsan megjelenne a borokban a Balatonfüred-Csopaki borvidék. A termőhelynek kell hitelesíteni a bort, nem a borásznak.
– Mit üzen Az ihatóbb Magyarországért mozgalomnak?
– Kitartást kívánok a mozgalomnak! Itt arra gondolok, hogy legyen továbbra is kíváncsiság a magyar fogyasztókban a magyar borok iránt, a hazai borászat ugyanis nekik köszönheti, hogy idáig eljutott. Azonban további kitartásra és türelemre is szükség lesz a fogyasztók részéről, hiszen csak 20 éve indult meg az útkeresés. Bár a jó minőség már több helyen kialakult, de ennyi idő alatt még nem beszélhetünk igazi márkaépítésről. A borászatra nézve a múlt rendszer egyik legkárosabb hatása az volt, hogy megszakította az átadható tudás folyamatát, szétrombolta a birtokrendszert. Például egy francia borászatban – ahol folyamatosan élnek az évszázados hagyományok – információátadás szempontjából sokkal kényelmesebb helyzetben van apa és fia. A magyar bor nemzetközileg is elismert minőségre képes, és ez főleg a termőhely potenciáljának köszönhető. Léteznek olyan magyar borok, melyek világszínvonalúak, ki kell használnunk az adottságainkat.

– Kit említene meg, mint borászt, vagyis kinek adná tovább a szót?
– Hogy hű maradjak a termőterülethez, a borvidékhez, Jásdi Istvánnak adnám tovább a Borstafétát.