2009. július 3.
A borstafétát Bussay doktor gondolkodás nélkül kollégájának és egyben barátjának, Heimann Zoltánnak adta át. A szekszárdi borvidék meghatározó személye 1990-ben kezdte el a borászat kiépítését, mára azonban nemcsak a családi birtok stratégája, hanem tevékenykedik a Pannon Bormíves Céhben, a Magyar Bormarketing Kht-ben, valamint a Szekszárdi borvidék Hegyközségi Tanácsának küldötte is. Munkája jócskán túllépi tehát a birtok határait, az egész borvidékre kiterjed.
Nyáron felpezsdül a borvilág, talán ennek volt „köszönhető”, hogy a kérdéseinkre adott válaszok várattak magukra. Telefont ragadva próbáltam tehát elérni Heimann Zoltánt.
A családi birtok központjában, az Iván-völgyi tetőn csörrent meg a telefon, stafétatulajdonosunk ugyanis ott időzött éppen:
– Ülök a fakádamban, innen nézem a nagyapám birtokát… Kellemes itt, csak egy kicsit már hűl a víz.
– Szólni kellene az asszonynak, hogy hozzon egy pár lábas forró vizet.
– Ó, de az asszony elment Pestre, mert holnap jön Gráf miniszter úr hozzánk… No, ha kiszállok a kádamból, akkor leülök a géphez és megírom!
– Ennek nagyon örülnék. Remélem, nem áznak ki a gondolatok!
– Majd azért még telefonáljon rám!
– Megnézem majd a levelesládát, és ha nem lesz semmi ott Öntől, akkor újra csörrentek. További jó ázást!
A válaszok – ahogyan az egy igazi bankár üzletemberhez illik – ígéretéhez híven meg is érkeztek még aznap:
– Mi foglalkoztatja Önt mostanság?
– Az idei év nálunk is a válság/váltás éve. Nagyfiúnk, Zoli, geisenheimi diplomamunkájául a kadarka kísérleteinket választotta. Gábor fiúnk idén érettségizett, és német ösztöndíjjal orvostanhallgatónak készül, szintén Németországba. Ági Solymárról Szekszárdra költözik, így solymári otthonunkat feladva, az egész család teljes erővel a borral fog foglalkozni. Építéseket, bővítéseket is tervezünk.
A szőlő szépen fejlődik, a 2007-es csúcsborokat most kezdtük tölteni. Jövünk egy Bati-kereszt Birtokborral, Franciscus néven egy Sagrantino – Cabernet Franc házasítással, és a Barbár is nagyon kívántatja magát.
Tervezünk. Döntünk. Sokat dolgozunk. A válságból váltást hoz a sok munka. Hiszünk és bízunk…
– Mit üzen Az ihatóbb Magyarországért mozgalomnak?
– A magyar boros szakma úgy fejlődik, ahogy a fogyasztóink. Értő, kritikusan elkötelezett borivókat kívánunk. Ne hagyjuk, hogy a bor alkoholos itallá sekélyesedjék! Ebben mindkettőnknek sok még a dolga.
– Kit említene meg, mint borászt, vagyis kinek adná tovább a szót?
– A stafétát a szekszárdi Eszterbauer Jánosnak adnám tovább. Jánosnak, mert hiszi, és tiszteli a múltját, ugyanakkor racionális lélekkel építi a saját és borvidéke borainak jövőjét. Elkötelezett ember.
