2015. március 9. – írás: Szabó Berni, fotó: Nyulasi Gábriel István
Nem vagyok az a “valentin-napozó” típus, idén mégis azzá lettem. Persze nem a szó hagyományos értelmében: február 14-ét a boroknak szenteltem, “borjourozva valentinoztam”. Ha számszerűsíteni akarjuk a dolgot, akkor a Borjour esetében a következőket kell megemlítenünk: 10 évvel ezelőtt indult a Borjour-kóstolósorozat, ennek legnagyobb állomása a Borjour Magnum, melyet idén hatodik alkalommal rendeztek meg. A Millenáris park két csarnokában 220 termelő nagyjából 600 borával, valamint 30 gasztronómiai kiállítóval találkozhattak az érdeklődők.
Ezen a különleges február 14-én akik a szerelem oltárán akartak áldozni, külön program keretében megtehették. A szervezők egy Valentin szalont alakítottak ki, ahol borkaszinó-játékok (borrulett, Bonbon BlackJack) és illatmintás tesztek várták a vendégeket, illetve a hölgyek a Wines n’ Roses by Miklóscsabi jóvoltából rózsával térhettek haza. A szalonban ezen felül egy valódi romantikus borsor végigkóstolására is lehetőség adódótt. Az aktualitást a borok beszédes nevei szépen példázták: Első szerelem (Basilicus Szőlőbirtok), Flört (Katona Borház), Szenvedélyes Hétköznapok (Miklóscsabi Pincéje), Andalgó Zweigelt (Fekete Borpince), valamint a Bezerics Pince Szexi Kis Gyöngyözőbora.
Rövid tanakodás vette kezdetét, hogy mivel is kezdjük a Borjourt, ami elindít bennünket a délutáni pezsgés és nyüzsgés tengerén. Aztán az egyöntetű választás az Anonym Pince 2012-es Összhang névre keresztelt chardonnay és pinot noir kettőséből készült, palackos erjesztésű pezsgőjére esett. A kezdőlökést megkaptuk, a folytatás pedig – ahogy az a továbbiakból kiderül -, fergetegesre sikerült.
Tokaj / Breitenbach Pince
Egyik nagy felfedezésünk a bodrogkisfaludi Breitenbach Pince, mely mögött Kiss János áll. Amit így röviden papírra vetettem: szimpatikus borász, különleges üzenetet hordozó borok, oldschool, rusztikus stílus, szép tételek, sok virág és ásvány ,“miért nem volt metszet eddig?”.
Szerelmi Furmint 2013: Nagyon szép, almás-virágos illat, ízében vajasság, kedvesség, puha savak, sósság.
Lapis-Sec 2013: Virágos-gyümölcsös, akácvirágos, mézes illat, egyszerre simulékony és könnyed, mégis komoly. A 14-es alkohol fel sem tűnik, olyan szépen simul a szerkezetbe.
Lapis 7 Késői szüretelésű Furmint: Érett körte, sárga héjú alma, végén pici kesernye, nagyszerű zamatok.
Szép, komoly borok, amik magasra tették a lécet és hatalmas alakítást nyújtottak. Ahhoz képest, hogy még a kóstoló elején jártunk, erős kezdés volt.
Badacsony / Málik Pince
Badacsony környéki borokban nincs nagy tapasztalatom, budai zöld és bakator téren meg pláne. Eddig egyik fajtát sem kóstoltam, úgyhogy a Borjour egyik kifejezetten nagy előnye volt eme két bor és a Málik Pince debütálása nálam.
Budai zöld (száraz) 2012: Virágos, zöldalmás, ásványos illat- és ízanyag, erőteljes savakkal alátámasztva.
Bakator (száraz) 2012: Virágos-citrusos-ásványos jegyek, vibráló savak. Nemigen van összehasonlítási alapom vagy mércém a bort illetően. Bár régi magyar fajta, kevesen foglalkoznak vele. Az én hiányosságom, hogy eddig kimaradt, de serényen igyekszem pótolni a lemaradást.
Vagy a badacsonyi terroirból adódó ásványosságnak vagy a túlfűtött savaknak köszönhetően, de volt egy olyan érzésünk, hogy túl fiatalok még a borok, nem álltak össze kerek egésszé. Ettől függetlenül a Málik Pince – a Breitenbach után – a másik nagy felfedezésünk volt a hétvégén. Egyrészt a borkészítési eljárásokból fakadóan, másrészt a fajtaválasztás szempontjából is igencsak szimpatizálunk vele.
Badacsony / Nyári Pince
Olaszrizling 2013: Virág és alma kettőse, megspékelve nagyon szép ásványossággal. Virgonc savak és remek gyümölcsök virtustánca.
Szürkebarát 2013: Citrusfélék és zöldalma jellemzik leginkább, mellette megjelenik a badacsonyi ásványosság.
A Borjour egyik tanulsága tehát: még több badacsonyi bort a poharakba!
Somló / Spiegelberg Kézműves Borpince
Bevallom nőiesen, Somlón a kedvenc borászom Spiegelberg Stefán. Tavaly találkoztunk először bio kapcsán, azóta rajongója vagyok a borainak. Meg hát neki is – valahogy így a kettő nálam eléggé összefonódik. Nehezen tudom szétválasztani a borászt a boraitól – talán nem is kell -, de azért igyekszem nem részrehajló lenni. Stefán mindenesetre megkerülhetetlen, óriási figura, mindig mosolyt csal az arcomra közvetlenségével, kedvességével, no és persze boraival egyaránt. Most is jól elidőztünk a standjánál – na jó, a legtöbb időt itt töltöttük, és még visszatértünk egyszer-kétszer. Tőle nem is szemezgettünk, egyszerűen csak végigmentünk a soron szép módszeresen. 2013-as tételek váltották egymást a poharainkban: hárslevelű, chardonnay, juhfark, olaszrizling és nászéjszakák bora. A jegyzetfüzetbe nemigen került bejegyzés, inkább örültünk a boroknak, a pillanatnak. Megéltük ott, úgy ahogy van, mosolyogva, nevetgélve, jókedvűen, sokad-magunkkal.
Tokaj / Holdvölgy Pincészet
A Holdvölgy Borászattal immár harmadszor “randevúzok” kevesebb mint egy hónap leforgása alatt. Ebben volt egy pincelátogatás, egy Furmint Február és most a Borjour. Kezdek holdvölgy-fanná avanzsálódni szépen, módszeresen. Más esetben ilyenkor már “túltelítődés” történik, a Holdvölgy esetében azonban erre nem került sor. 3 cikket követően nem akarom ismételni magam, de azért a 2013-as Vision névre keresztelt kabar-hárslevelű-furmint házasítás mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Még nincs forgalomban, de már most látszik, hogy nagyon szép lesz.
Tokaj / Tokaj Pendits Biodinamikus Szőlőbirtok
Az egyik, szívemhez igencsak közel álló téma a biodinamikus borászat, úgyhogy nagyon örültem, hogy egy év után újra találkozhatok Pendits-borokkal. Nálam már tavaly is nagy sikerrel debütáltak a tokaji borok egy külön ennek a témának szentelt kóstoló során. Most kifejezetten rázoomolhattunk a biodinamikára, így amíg egy 2013-as hárslevelűt kortyolgattunk, Stefánt újabb műhelytitkokról faggathattam. Persze ez is csak kutyafuttában történt, nagy mélységekig nem jutottunk az idő végessége, valamint a rendezvény jellege miatt.
Kunság / Gál Szőlőbirtok és Pincészet
Rövid kanyart tettünk, és kitértünk a fehérbor tengerből, hogy a Kunság felé vegyük az irányt. Megkóstoltuk a Gál Szőlőbirtok Zweigelt rozéját, ami a 2014-es évjárat legjobb magyar rozébora lett. Üde gyümölcsösség jellemzi, a málnák és eprek egymást kerülgetve gurulnak szét, lendületes, szép savak kísérik útjukat.
A borok ismertetése a teljesség igénye nélkül született. Természetesen kóstoltunk még ezt-azt, kerültek a poharainkba további szép borok, de ezúttal pusztán ízelítőt szerettünk volna adni a nekünk leginkább tetsző vagy leginkább maradandó élményt nyújtó tételekről, egyúttal fel szerettük volna hívni a figyelmet erre az évente ismétlődő nagyszerű eseményre. Tegyük hozzá a Borjour inkább egy bortengerhez hasonlít – a szó jó értelmében -, teljes listát készíteni, mindenen végigmenni a lehetetlenséggel határos. Épp ezért javasoljuk, jövőre mindenki kerekedjen fel, és bontson vitorlát inkább saját maga.
