Idén negyedik alkalommal adott otthont Villány a Franc & Franc Nemzetközi Cabernet Franc fórumnak és kóstolónapnak.
Tüske Gyöngyi írása
A két napos a rendezvényt a „Villány welcomes the new world” szakmai fórum nyitotta, amelyet másnap különleges kóstolónap követett, ahol több mint 30 villányi és külföldi pincészet boraival ismerkedhettek meg a résztvevők. Persze kóstolásban a Fórumon sem volt hiány, de miért éppen Villányban és miért pont a cabernet franc?
Franc-ok Villányból
A cabernet franc hazánkban elsőkét, 2014-ben Villányi Franc néven került teljeskörű eredetvédelem alá, ezzel életre hívva az első borvidéki márkát. „A cabernet franc Villányban találta meg természetes otthonát” írta a világ egyik legismertebb borszakírója Michael Broadbent 2000.-ben a Decanter magazinban. Bár ez a szőlőfajta a Villányi borvidék ültetvényeinek (még) csak 14%-át teszi ki, de sokrétűsége, karaktere és fajtajellege révén mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban egyre kedveltebb és elismertebb. A közös név mellett három minőségi osztály került meghatározásra a Villányi Franc-ok tekintetében, egyre szigorodó terméskorlátozási követelményekkel:
- classicus: a borvidékre és a fajtára jellemző borok (max. 90 hl/ha termésű ültetvényről)
- premium: egy éves hordós érleléssel készült, az egyedi dűlő, a borász vagy a borászat sajátos értékeit képviselő borok (max. 60 hl/ha termésű ültetvényről)
- super premium: egy éves hordós és további egy év palackos érleléssel készülő egyedi jegyeket hordozó borok (max. 35 hl/ha termésű ültetvényről)
Super premium minősítéssel először a 2015-ös évjáratban szüretelt szőlőből származó borok jelenhettek meg, amelyekből kettőt a délelőtti, Horkay András (Országos Borszakértő Bizottság elnöke és a CEWI vezetője) által vezetett „Egység a sokszínűségben” kóstoló előadáson mi is megízlelhettünk.
A kezdetek
Regisztráció után elfoglaltuk a gondosan összeállított ülésrendben megjelölt helyünket a Bock Hotel Ermitage konferenciatermében, ahol a boros szakma színe-java képviseltette magát: villányi és nem villányi borászok, külföldi borászatok küldöttei, borkereskedők, hazai és nemzetközi borsajtó és a téma iránt érdeklődő borkedvelők. A köszöntők sorát Bock József, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke nyitotta, őt követte Gere Andrea, a Villányi Marketing Műhely szóvivője, végezetül Madaras Zoltán, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke lépett a színpadra. A rendezvénysorozat első évében a Loire-menti borászatok vendégeskedtek Villányban, a második évben Európa számos országából (Olaszország, Balkán) érkeztek a borászok és a franc-ok, a harmadik év a hazai franc-okról szólt, idén pedig az újvilági franc-ok voltak terítéken. A korábbi évekhez hasonlóan a konferencia fő kérdése az volt, hogy hol helyezkedik el a Villányi Franc-nak a világ cabernet franc térképén? A széles körű összehasonlításhoz remek támpontokat adtak a délután folyamán kóstolt chilei, kaliforniai és dél-afrikai cabernet franc-ok. De ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük meg magát a fajtát egy kicsit közelebbről.
A cabernet franc
A legenda szerint Richelieu bíboros honosította meg a cabernet franc-t a Loire völgyében a XVII. században, ám legújabb kutatások szerint a szőlőfajta baszk származású és már a XI. századtól termesztették Bordeaux-ban, majd a XIII. századtól a Loire mentén is. A bordeaux-i házasítások egyik alapja, fajtaborként kevésbé örvend akkora népszerűségnek (még), mint „csodagyermeke” a cabernet sauvignon. Közepes vagy magas sav-, és tannintartalom jellemzik, jól alkalmazkodik az éghajlati-, és talajviszonyokhoz. A világon 57.000 hektáron termesztik, ebből 37.000 ha található Franciaországban (Bordeaux, Loire-völgy), 7000 ha Olaszországban, 2000 ha az Egyesült Államokban (főként Kaliforniában), 1578 ha Chilében (a közelmúltban történt sok új telepítés miatt Chile átvette tőlünk a 4. helyet), 1400 ha Magyarországon (melyből 329 ha Villányban), 1000 ha Dél-Afrikában és további 5000 ha szerte a világban. Tipikus ízjegyei a piros bogyós gyümölcsök: málna, eper, cseresznye vagy a fekete bogyósok közül a szeder és a szilva, emellett jellemző rá egy kis zöld-, vagy piros paprikásság. Ez utóbbi a tulajdonságát leginkább az újvilági cabernet franc-ok hordozzák.
Miután megismertük a fajtát, Horkay András egy 12 tételből álló vezetett kóstolón keresztül hozott minket közelebb a Villányi Franc-hoz. 3 classicus, 7 premium és 2 super premium tétel került a poharainkba, mindegyiket a készítő borászatok jelen lévő képviselői mutatták be. A classicus-ok közül Bakonyi Péter 2016-os siklósi Makár Cabernet Franc-ját emelném ki, lendületes, friss, áfonyás, borsos bor, ami bio művelésű szőlőből készült, palackozás előtt 8 hónapig 2/3 részt használt burgundiai kishordóban, 1/3 részt acéltartályban erjedt. A premium tételek közül nekem a Stier Pincészet 2015-ös Villányi Franc-ja nyerte meg leginkább a tetszésemet, a siklósi Városhegy dűlőről. Ebben a borban is nagy hangsúlyt kapnak az erdei gyümölcsök és a lendületes karakter, a barrique hordós érlelésnek köszönhetően komplex, kissé csokis, selymes a korty. A super premium kategória két tétele számomra a cabernet franc teljesen más arcát mutatta meg. Gere Attila Ördögárok-dűlő Franc-ja az érett gyümölcsös jegyek mellett kávés, nagyon kerek, összetett bor. 16 hónapig érlelődött új barrique hordóban és további 12 hónapot palackban. Riczu Tamás 2015-ös siklósi Franc-ját a felesége a háta mögött nevezte be a super premium kategóriába. És milyen jól tette! Gyümölcsös, fűszeres, kávés, testes bor, még sokévnyi potenciállal. Ebből a borból mindössze 3000 palack készült, érdemes belőle egyet-kettőt beszerezni. Érdekessége volt még a kóstolónak, hogy pont fele-fele arányban voltak a sorban a villányi és a siklósi borok, így azt is megfigyelhettük, hogy mik a két termőterület közötti különbségek.
Egy Villányi Villányi
A Villányi Franc körkép után a helyi ínyencségeket mutatta be „A helyi ÉRTÉK! – Egy Villányi-Villányi” előadásában Pauli Zoltán, a palkonyai PalKonyha tulajdonosa. Kóstoltunk Trinitás sajttatárt Triflafater palkonyai fehér szarvasgombával, Heppenheimer tarhonya-rizóttót célkával és házi orda sajttal a szintén palkonyai Nagypál gazdaságból és két Fekedi stifoldert az új villányi brand, a RedY mellé. Megtudtuk, hogy a Villányi borvidéken a kiváló borok mellett egyre inkább teret nyer a gasztronómia is, melynek egyik fontos eseménye a Palkonyán megrendezésre kerülő Hú!SVÉT gasztrofesztivál. Zolán mesélt még a Stílusos Vidéki Étteremiség védnökségével megvalósuló SVÉTASZTAL projektről, ami a vidéki termelőket igyekszik összekapcsolni a gasztronómia szereplőivel és a lakossággal. Nemrégiben elkészült a Pécs és Baranya megye fontosabb vendéglátóhelyeit felölelő gasztrotérkép is és egy, a régiót népszerűsítő kisfilm. #irányvillány
Szakmai szemmel
Ezt követte Ruppert Ignác a Cellarius Kft. ügyvezető igazgatója „Mikrovinifikációs kísérletek: Erjesztési technológiák és cabernet franc” előadása. A mikrovinifikációs kísérlet alapja egy 700 kilós mennyiségű szőlő volt a Sauska Kopár-dűlőben található, 2007-es telepítésű ültetvényéről. 6 hordómintán keresztül figyelhettük meg, hogy minimális beavatkozások (ph-módosítás vagy különféle élesztők használata) milyen különbségeket képesek létrehozni a borokban.
Cikkünk folytatása nemsokára!
Cikkünk második része itt olvasható!
(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
