A bortörvényről a Minisztériumot kérdeztük meg, fókuszban a borászokat érdeklő témakörök…
Nyulasi Gábriel István írása
A bortörvényről… Derült égből bortörvény?
A bortörvénnyel mi is foglalkoztunk, tavaly november végén adtuk hírül, hogy jön… katt ide! Tehát ez nem túl friss hír, mégis nagyon sokan meglepődtek a borászok közül, amikor életbe lépett idén a rendelkezés nyáron. Persze a hazai borsajtó (már ha van) nem nagyon foglalkozott vele. Kicsit az érdektelenségbe fulladt a bortörvényről szóló diskurzus a lázas augusztus után, amikor egymással versenyezve próbálták értelmezni a borágazat szereplői. A témában az egyik legautentikusabb emberrel tisztáztunk néhány kérdést. Gál Péter, főosztályvezető, (Borászati és Kertészeti Főosztály) válaszolt kérdéseinkre.
Többmillárdos mentőcsomag a borágazatnak…
Hogyan készült a bortörvény, sokáig tartott tető alá hozni? Milyen egyeztetések voltak a borászokkal vagy az őket képviselő szervezetekkel?
A törvény és két végrehajtási rendeletének kidolgozása 2019 nyarán indult meg a vonatkozó európai uniós, valamint élelmiszer és jövedéki joganyag elemzésével. Ezzel párhuzamosan zajlott egy mélyinterjús kutatás, amely több tucat ágazati szereplő (elsősorban termelők, kisebb részben hegybírók és borászati felügyelők) véleményét, meglátását és tapasztalatait tárta fel. Maga a jogalkotási folyamat csak ezt követően indult meg.
Az egyeztetéseket a pandémia jelentősen nehezítette, a legnehezebb idők során értelemszerűen a munkánk fókusza is átkerült az ágazatot segítő intézkedésekre (2020-ban és az idén is többmilliárdos mentőcsomagot biztosítottunk az ágazat részére).
A koncepciót 2020 július elején mutattuk be a borvidékek és a HNT, valamint a jelentősebb termelői érdekképviseleti szervezetek (MSZBSZ, Pannon Bormíves Céh, Vindependent, Nemzeti Agrárkamara) képviselői részére. Fontos szerepet kapott még az Országos Borszakértő Bizottság. Ezt követően borrégiós roadshow indult, ahol közvetlenül a termelők részére ismertettük az elképzeléseket. Az egyeztetések idén nyáron értek véget.
Csökkentik az adminisztrációs terheket!
Miért pont most került rá sor, szándékos volt az időzítés?
A szőlő- és bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentése az agrártárca ciklusokon átívelő célja. Az új borjogi szabályozás nem választható el ugyanakkor a röviden csak ePincekönyv címen futó KÖFOP-os projekttől. Összességében az mondható, hogy sok különböző peremfeltétel mostanra változott meg úgy, hogy a helyzet megérjen a váltásra.
Termelői javaslat nyomában
Egyértelműen a narancs bor, natúr bor és a pet-nat a világ és hazai borvilágban való térnyerése hívta életre az új bortörvényt?
Több oka is volt annak, hogy jogszabály-módosítások helyett újak készültek. A lényeg, hogy az adminisztrációs rendszert az alapjaitól kezdve gondoltuk újra, és ennek jogi kivitelezése egyértelműen szétfeszítette a korábbi jogszabályok (összesen 10 volt) kereteit. A fő irányt ez jelentette, azonban a jogszabályalkotás során törekedtünk minden egyéb, időközben felmerült kérdés rendezésére. Egyebek között ilyen volt a narancsbor, a natúrbor és a pétnat kérdése is. Itt is kifejezett termelői javaslat nyomán alakult ki a szabályozás.
Nincs megengedve a borhiba vagy borbetegség…
Sokakban egy nagy Végre! – fogalmazódik meg, hogy a természetes borok is törvénybe kerültek, de vajon a bíráló bizottságok is fel vannak készülve ezekre a borokra?
A jogszabály – egészen pontosan a miniszteri rendelet – natúrbor és a natúrpezsgő fogalmát határozza meg, és ezeket a szabályokat először a 2022-ben szüretelt szőlőből készült termékek esetében kell alkalmazni. A bírálóbizottságok tehát viszonylag sok időt kapnak e borok tanulmányozására. Fontos azonban, hogy egyes külföldi gyakorlatokkal (pl. Ausztria) ellentétben nálunk e termékek esetében sincs kifejezetten megengedve egy borhiba vagy betegség sem.
Igény van a murci forgalmazására…
A murci forgalmazás miért került be ily módon a törvénybe? Illetve mi van, ha közben kierjed, akkor át kell minősíteni? Miben lehet murcit forgalmazni, lesz-e alkoholtartalom meghatározva? Egyáltalán van igény murcira?
A törvény és a két végrehajtási rendelet alkotásának egyik alapelve az volt, hogy az új adminisztrációs rendszer önmagában semmilyen – egyébként legitim és jóhiszemű – tevékenység végzését ne akadályozza meg (már amennyire ezt az EU-s, jövedéki és élelmiszerjogi mozgástér megengedi). A korábbi szabályozás életszerűtlen akadályokat gördített a murci legális forgalmazása elé. Nem látszik értelmes ok arra, hogy a magyarországi termelők ne értékesíthessenek egy olyan terméket, amelyet szomszédos országok (pl. Ausztria, Szlovákia) termelői legálisan forgalmazhatnak. Ezekre az elvi megfontolásokra jelentősen ráerősítettek a termelőktől érkező konkrét igények. Az új szabályok előkészítése során több helyről érkezett hozzánk kifejezett igény a murci értékesíthetőségére. Igény tehát határozottan mutatkozik rá – a legelső murcit pedig szeptember 2-án már be is mutatták a nagyközönség részére.
A murci egy erősen szezonális termék, ami ráadásul maga is gyorsan változik. A jogi szabályozás változása a lehetőséget teremti meg, a kiszerelés és forgalmazás gyakorlata pedig például az osztrák példából elsajátítható.
Ha a gyöngyöző bor csomagolása úgy néz ki, mint a pezsgőé…
Az új bortörvény összhangba kerülhet a jövedéki törvénnyel? (pl. a pet-nat a jövedéki törvény szerint egyéb bor)
A pétnat a jövedéki törvény szerint nem „egyéb bor”.A miniszteri rendelet 8. mellékletének meghatározásai (ahol a pétnat is található) nem előállítási, hanem jelölési szabályok. Ebből fakadóan ennek a résznek egyedül a jelölés szempontjából van jelentősége (és jogkövetkezménye). Ez azt jelenti, hogy nem a pétnat-ot, mint terméket definiálja a jogszabály, hanem azt, hogy milyen termékeken jelölhető ez a kifejezés. A szabály először is azt mondja ki, hogy csak pezsgőn vagy gyöngyözőboron (utóbbi nem keverendő össze a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborral). E két termékkategóriát (és a többi 15 borászati terméket) a 1308/2013/EU rendelet VII. melléklet II. része definiálja. A pezsgő jövedéki kategóriája egyértelmű: habzóbor. A gyöngyözőbor jövedéki szempontból alapesetben csendes bornak minősül, kivéve, ha dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackba töltik (magyarul, ha úgy néz ki a csomagolása, mint egy pezsgőé), mert ekkor jövedéki szempontból habzóbornak minősül. Viszont sem a gyöngyözőbor, sem a pezsgő nem minősül jövedéki szempontból „egyéb bornak”. Azt, hogy mennyi lesz (legyen) a túlnyomás a palackban, a pétnat termelőjének kell (előre) beállítania. Ez egy komoly szaktudást igénylő feladat.
10 éve nem lehetne pezsgős palackba csendes bort tölteni…
Miért nem tölthető pezsgős palackba csendes bor?
Az intézkedés célja a pezsgő – és általában a buborékos borok – jobb megkülönböztethetősége a szűkebb értelemben vett boroktól. Az intézkedés több, mint egy évtizede hatályban van már, nem láttunk okot a felülvizsgálatára.
Narancs boroknál a vörösbor készítéséből indultak ki
A narancs boroknál a minimum 7 napig héjon áztatás kritérium, hogy jött ki?
Az eddigi tapasztalatok alapján fontosnak tűnik, hogy a narancsbor készítésekor a vörösbor készítéséből induljunk ki. Ennek egyik eleme a héjonerjesztés. Ennek minimális hosszát szabja meg a miniszteri rendelet 7 napban határozza meg – a polifenolok megfelelő extrakciójához általában legalább ilyen időtartamot javasol a szakirodalom. Hozzáteszem, hogy e szabályokat abban az esetben kell csak alkalmazni, amikor egy terméken jelölik a narancsbor kifejezést.
Sor kerül a termékleírások frissítésére is!
Az idejétmúlt termékleírások frissítésére milyen esély van belátható időn belül?
Igen. A termékleírások szabályainak – különösen az érzékszervi leírásoknak – az egyszerűsítése, rövidebbé és érthetőbbé tétele, szakmaiságának javítása szerepel a terveink között. Jelenleg a munka kereteinek kialakításán dolgozunk. Ezt a termelőkkel partnerségben szándékozzuk megvalósítani.
Az adminisztrációs terhek terén komoly csökkenés várható
Sok borász panaszkodik a különböző adatszolgáltatási, nyilvántartási rendszerek bonyolultságára, az adminisztrációs terhek csökkentését sikerült a bortörvénnyel elősegíteni? Ebben a harcban a csodafegyver esetleg az E-pincekönyv lesz?
Az egész folyamat elsődleges célja a kezdetektől fogva kimondottan az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. Ahogy azt az első kérdésnél is kifejtettem, az új szabályozás koncepcióját megelőzően komoly kutatást végeztünk, ennek egyik eredménye az volt, hogy az objektív (mérhető, számszerűsíthető) költségek mellett a szereplők az előírások szubjektív költségeit is jelentősnek tartják. Az egyik feladatunk ezek leszorítása volt. Ennek eszköze a digitalizáció, a különböző hatósági irányítási rendszerek és adatbázisok összekapcsolása, így lehet például azt elérni, hogy amelyik adatot az egyik hatóság már ismer, azt ne kelljen újra megadnia a termelőnek. A becsléseink szerint az objektív költségek terén – a kezdeti alkalmazkodási időszakot követően – nagyon komoly csökkenés várható.
Az ePincekönyv rendszer célja is elsősorban ez. Ennek megfelelően jóval több, mint a korábbi, papíralapú, pincekönyvnek nevezett okmánytömb (szakmai-jövedéki nyilvántartás) elektronizálása. Sőt, magát a szakmai-jövedéki nyilvántartást csak a legnagyobbaknak lesz kötelező elektronikusan vezetni. Az ePincekönyv rendszer alapvetően 11 hatósági eljárás elektronikus és egyablakos (tehát a hatósági informatikai rendszerek integráló) ügyintézési rendszer.
Ha a bortörvényt módosítani kell…
Várható a bortörvény közeljövőben való módosítása, esetleges kiigazítása? (A bortörvény részletesen katt ide!)
Az átmeneti időszak egyik célja az új szabályokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok megszerzése és elemzése. Ha ennek folyományaképpen valamelyik jogszabály módosítása válik szükségessé, azt megtesszük.
Köszönjük Gál Péter, főosztályvezető, (Borászati és Kertészeti Főosztály) igazán kifejtős válaszait!
(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
