2011. december 24. – Bujdosó Katalin (fotó: Ny.G.I.)
Lezajlottak már a 2011-es év bortúrái, sok helyen előfordultunk, emeltük poharunkat. Nehéz különbséget tenni, súlyozni, méricskélni, az ember mindig szép kortyokra emlékezik, és azokról persze szívesebben ír. Most már azonban biztosan kijelenthetem, hogy az év kiemelkedő bortúrái közé tartozik a paksi bortúránk. Még jobb ha erről valaki más tudósít, ezúttal Bujdosó Katalin túratársunk, köszönjük az írást. Köszönjük a Fabro Borpince fantasztikus vendéglátását, mely felülmúlt minden várakozást.(Szerk.)
Október első szombatján Nyulasi Gábriel István szervezésében Tolna megyébe, pontosabban Paksra utaztunk. Ez az álmos, 20.000 lakosú város természetesen országunk egyetlen atomerőműjéről híres. A kommunista korszakban a drámai méreteket öltött lakáshiányok következtetésében rengeteg dolgozó költözött ide. Ugyanis, az atomerőművel kötött munkaszerződéshez egy saját otthon kapcsolódott. Őszintén szólva, a fentiek miatt nem sokat vártam a túrától. Gábriel viszont meg akarta mutatni nekünk borkedvelőknek, hogy Paks több mint egy atomerőmű. Hogy csak néhányat említsek: híres tulipánházak, Makovecz Imre organikus temploma és nem utolsósorban: a Fabro borpince, a tulajdonosok kiváló konyhája és vendégszeretete.
Az ihatóbb Magyarországért
Én mint résztvevő, holland nyelvű riportot készítettem a saját magyar borblogomra, amiben leírtam, hogy Nyulasi Gábriel Istvánt 2007-ben az év borfogyasztójává választották. És hogy majdnem egy időben létrehozta Az Ihatóbb Magyarországért egyesületet. Szinte mindenki tudja, hogy Gábriel célja „a borfogyasztó, a bor és a borász közötti aranyháromszög újraegyesítése”. Ezért próbál havonta egyszer bortúrát szervezni, nem kikerülve a kevésbé ismert borvidékeket vagy borászokat sem. A Tolnai kirándulás jó példa volt erre.
Tolnai borvidék
Tolna Magyarország huszonkettedik önálló borvidéke. 1998-ban került kijelölésre, addig Szekszárdhoz tartozott. Három elkülönült körzetben terül el: a Tolnai , a Völgységi és a Tamási körzetben. Túránk a Tolnai körzetbe vitt. A terület szőlőültetvényei 3780 ha-on terülnek el. A főként löszös talajon 60%-ban találunk olyan fehérszőlőket mint chardonnay, irsai oliver, cserszegi fűszeres és olaszrizling; 40%-ban pedig kékfrankost, portugiesert, zweigeltet és cabernet sauvignont. Manapság a pinot noir is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a régióban. A borokban elhanyagolható szerepet játszik a terroir. A fehérborok zamatosak és harmonikus savakkal bírnak, a vörösborok pedig gyümölcsösek. Érdekes, hogy némelyik nagy pincészet, mint a Hilltop, részben Tolnán vásárolja a szőlőjét.
Fabro borpince
A Fabro borpince Paks városszélén festői környéken található, egy hangulatos kis tér mellett. A pincészet családi vállalkozás a javából, ahol mind a szülőknek mind a két fiúnak megvan a saját felelőssége. A borok 3,5 hektár saját és 3 hektár vásárolt szőlőből készülnek. Csak 2009 óta vannak a piacon. Házigazdánk Kovács Sándor mesélte, hogy hogyan lett a Kovácsból Fabro. Ahhoz, hogy a sok magyar Kovács között mégis magukra tudják vonni a figyelmet, úgy döntöttek, hogy nevüket olaszosítják (kovács olaszul fabro), és ezzel ki is tudják fejezni az Olaszország, Toszkána iránti szeretetüket is. A család egyébként nemcsak borászattal foglalkozik. Az építőiparban és a kávék világában is otthon vannak. A pince fölött étterem működik, amivel házigazdánk életet akart hozni a kissé álmos városba. Nem kevés sikerrel, mert az éttermet gyakran lefoglalják a nagy társaságok.
Versu – vert jus
Én még soha nem hallottam róla, de a versu a francia vert jus magyar változata. Ezt az éretlen szőlőből készült enyhén savanykás lét citrom helyett szoktak használni a főzéshez. A középkorban a receptek kihagyhatatlan kelléke volt. A lágy, frissítő savak kiválóan alkalmasak limonádé készítéséhez is. Fabróék a versut az ételeikben használják, de ezt a különlegességet a helyszínen meg is vásárolhatja a látogató.
A borok
A Fabro pincészet boraiban nem találtam semmi kifogásolhatót. Az egyik bor persze néha kicsit jobban ízlett mint a másik. A látogatásunk során kóstolt borok kedveseknek tűntek. Nekem leginkább a 2009-es Merlot tetszett, bár sokan voltak akik a Zweigelt mellett voksoltak. Néhány bort az ebéd mellett kóstoltunk, a többit ebéd után. A jegyzeteimből röviden:
Nozze 2010: a bor olasz neve természetesen házasításra utal. Olaszrizlingből és chardonnayből készült. Enyhén petrolos vonal, citrusos lecsengés.
Rosé 2010: gyümölcsös rosé cabernet sauvignon és kékfrankosból. A lecsengésben friss savak és egy finom, enyhe kesernye.
Paksi Siller 2010: parányit szikárnak tűnő illat. Karakteres bor, kóstolva ribizlivel és meggyel. A kesernyés íze miatt ez a bor nagyon jól illik a főételemhez: grillezett gomolyasajt, szerecsendiós, céklás burgonyapüré tökéletes párosítása. Finom bor.
Cuvée 2009: zweigelt, kékfrankos és cabernet sauvignon házasítása. Kóstolva közepesen testes, meggyel, csokoládéval és főleg kakaóval. Nagyon korrekt bor.
Zweigelt 2009: a csoport kedvence. Nyolc hónapos erjedés 500 literes tölgyfahordókban. Gyümölcsös illat némi joghurttal, kóstolva kevésbé tetszett nekem ez a bor a fahangsúly miatt. Erőteljesek a savak. Számomra hiányzott belőle a harmónia.
Merlot 2009: lágy, gyümölcsös, kerek bor. Krémes textúra, szép savak, elegáns bor.
Cabernet Sauvignon 2009: Kóstolva cseresznye és fűszer dominál. Puha tanninok, élvezetes bor.
Gasztronómia
A vegetáriánusoknak néha nem könnyű a sorsuk Magyarországon. Kivéve ha Fabróékhoz járnak ebédelni. Szakácsuk számomra remek vegetáriánus ebédet készített., már emiatt is szívesen látogatnék Paksra. Az előétel grillezett kecskesajt, karamellizált szőlő kitűnő kombinációja zöldsaláta ágyon. A főétel szintén fenséges volt: három gombóc céklás burgonyapüré, tetején grillezett gomolyasajt, sütőtökkrémmel megkoronázva.
A hús- és halevők halpogácsát ettek vert jus salátával és utána, szerintük nagyszerű, halászlét. Desszertként túrós palacsintatorta szerepelt forró cseresznyemártással. Az ételek kiválóan harmonizáltak az éppen felszolgált borokkal.
Városnézés
A bőséges ebéd után Kovács Sándor megmutatta nekünk a gyönyörű pincerendszert. Ami szinte teljesen üres volt. Ennek az volt a magyarázata, hogy a pincét családi összejövetelekre tervezték, vagy esküvőkre. Erről az ott lévő kőasztal tanúskodott. Ugyanis ez felszentelt mivoltából lehetővé teszi az esküvői szertartásokat a pinceboltozatok alatt.
Kovács Sándor nemcsak vendégszerető ember, hanem szórakoztató narrátor is. Örömmel hallgattuk őt a buszos városnézés közben, mintha profi idegenvezetővel lett volna dolgunk. Például elmesélte nekünk a híres paksi tulipánházak történetét. Utána ellátogattunk a Dunakömlöd területén fekvő egykori Lussoniumba is. Ez a 4. században felépített római tábor a provincia határát képező erődláncolat egyik tagja volt.
A nap utolsó fénypontja a Makovecz Imre által tervezett paksi templom látogatása volt. Az építész, aki organikus terveiről volt híres, éppen néhány nappal azelőtt elhalálozott. Őt tartották Paks főépítészének.
Tehát érdemes elmenni Paksra, mert ott Fabro borokat kóstolhat a látogató. És sok a látnivaló a városban. Mellesleg atomerőműje is van.
