2015. január 18. – Nyulasi Gábriel István –
Szerencsés helyzetben van a Bor és Piac, mivel nincs rajtuk kóstolószervezési nyomás. Tehát nem kell nekik mindenáron naptárba beégetni egy évvel előre az eseményeket. Hanem egyszer csak fogják magukat, és hirtelen kiállnak egy rendezvénnyel. Nincs agyonfuttatva, szuperlatívuszokkal ellátva, hanem csak úgy van a maga természetességében. Így került sor a legutóbbi Nagy-kóstolójukra az Egri Borkertre az Astoria Hotelben.
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Eger olyan szerencsés város, ott van nekik a Vár, melyből sorjáznak a legendák, az egyik legolvasottabb magyar regény az Egri Csillagok, tehát kulturális pontgyűjtő. Van termálvizük, hotelek, melyből jöhet a fürdőturizmus. Van jó bor, kiváló dűlők, vörösborból kopottas Egri bikavér hírnév és fehérborból kialakuló friss Egri Csillag. Mégis valahogy az embernek olyan érzete támad, hogy mindez hiába, nem tudnak igazán élni a helyiek a kiváló adottságokkal.
Az egri borokat népszerűsítő rendezvények is most már évről-évre elmaradtak Budapesten, pedig régen ott volt nekünk az Egri Borok Gálája az MTA-n.
Kóstolók
2013. november végén megtört a jég és első ízben került sor az Egri Borkertre. Aztán 2014. Mikulás napján már hagyományként újra az egri borok nagy koncentrációjának örvendhetett a fővárosi borkedvelő közönség. A Bor és Piac megrendezte a 2. Egri Borkertet, melynek ezúttal a négycsillagos Danubius Hotel Astoria adott otthon.
Hirtelen jött ez a rendezvény, nem is nagyon tudtunk egyeztetni Bozzai Zsófiával, a rendezvény főszervezőjével, aki „mellesleg” a Bor és Piac főszerkesztője is egyben.
Szeretik a Borkerteket a szakmában és a szakmán kívül egyaránt, volt már Nyári, Mátrai és Egri. A tematika adott volt, először szakmai rész előadásokkal, utána szabadkóstolás, kinek miképpen öröm- és ismeretszerzés szabadon választva.
20 borászat borai voltak korlátlanul kóstolhatók mindössze 3000 forintért elővételben, szerintünk igencsak megéri. Mert most valljuk be őszintén, ez testvérek között is úgy kb. 60 bort jelentett. Nem elég hatvan bor? Jó, persze ha 80 pincészet van és ők kb. 200 féle bort kóstoltatnak, akkor a nagyobb választékból hagyhatsz ki borokat. Szóval bőven elég akár 40 féle bor is, ha azok igazán jók. Ki mondja meg, hogy melyik a jó? Vannak erre jófajta bizottságok meg versenyek, eldönthetik ők is, de szerintünk azért jobb, ha a fogyasztó dönt. Azért kellemes, ha a hibás tételeket előtte kiszűrik valahogy, de nincs tökéletes borsor egy nagy prémium kóstolón sem. Ráadásul aki mer az nyer, próbálj ki új, általad nem ismert borokat is!
Az előadások
A prémium borfogyasztók preferenciái: Bozzai Zsófia, a Bor és Piac magazin főszerkesztője
Eger a magyar Burgundia és az észak Rhone- völgye: Kovács Nimród, reklámszakember, Kovács Nimród Pincészet
Az egri borkultúra változása: Gál Lajos, tanár, Eszterházy Károly Főiskola, Gál Lajos Pincészet
Bozzai Zsófia éppen a doktoriját készíti, és ehhez kutatja a borfogyasztási szokásokat. Szeretné az aktív és tudatos borfogyasztói réteget felmérni, ehhez nincs is jobb terep, mint egy nagykóstolós rendezvény. (Prémium borkóstolók, mostanában sok ilyen jellegű rendezvényt tartanak. Hiszen ki ne akarna különleges minőségben bort kortyolni? Ez mindenképpen egy működő hívó szó: Gyere, szerveztünk neked egy prémium rendezvényt. Prémium a helyszín, prémiumtálalásban, prémium borok. Ettől Te is kivételesnek érezheted magad! Hirdesd meg jól, és az emberek egymás sarkát fogják taposni, hogy az asztalokhoz férjenek!)
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Megtudhattunk, hogy bár boros nemzetnek tartjuk magunkat, a sör mintegy 2/3-os többséggel vezet a fogyasztásban a borok és tömények előtt.
A helyzet azért nem reménytelen, a fejlődés szinte tapintható. A tudatos borfogyasztók negyede legalább kétszer borozik egy héten. Mintegy 30%-a az említett fogyasztói rétegnek a bevásárlások kiemelten kedvelt helyszínén, a szupermarketekben vételez borokat. Széles az 1000HUF-tól 5000HUF-ig terjedő árkategória, ennek megfelelően 66%-ban ebben vásárolnak a „prémium tudatosék”. Ami a legbiztatóbb volt az előadásban, hogy ez a réteg a magyar bor iránt elkötelezett, mivel 81%-ban a hazai italokat választják.
Kovács Nimród előadásával eléggé megosztotta a szakmai közönséget és borásztársait. Mi az egri bor? Tette fel a kérdést… Ám, mire ezt megválaszolja egy külföldi vevőnek, mondta a kereskedő, addig elad egy karton olasz bort. A magyar piac túl szűk ahhoz, hogy a drágább borokat egymaga felvegye. Nincs megfelelő imázs külföldre, a bikavér és az újabb fehér testvér az egri csillag jó kezdeményezés, idő kell még, hogy beérjen. Nimród véleménye szerint inkább fajta borokat kell eladásra kínálni külföldön, és önmagunkat a világban valami ismerthez hasonlítani. Így jött rá a megoldásra, hogy a magyar Burgundia és észak Rhone völgyeként kell magunkat hirdetni. Ez az új pozicionálás, ezt a világ érti. A fajták pedig a Chardonnay, Pinot Noir, Syrah. Sok a hasonlóság, a klíma, a fajták és a történelmi beágyazottság. Amikor már a világ ezzel a módszerrel felfedezett minket, akkor jöhetnek az egyéb hazai borok, csillag, bikavér, kadarka…
Gál Lajos, rögtön reagált az előtte elhangzott előadásra. Miért könnyebb eladni az olasz bort? Azért mert van olasz borkultúra! Ezért fontos a folyamatos fejlődés a borkultúra területén. A borkultúra nemcsak fogyasztási kultúra! A borkultúra definíciója a következő: „A borral kapcsolatban, annak történelme során létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége, melyeket használunk, valamint azon tanult meggyőződések, hitek és szokások, amelyek irányítják magatartásunkat a bor termelése, kereskedelme és fogyasztása során.” Az egri borvidékben óriási potenciál van, kihasználatlanok a kapacitások. Mintegy 5500 Ha-on termelnek szőlőt, ennek a többszörösét lehetne szüretelni a kihasználatlan első osztályú területekről. Eger változatos és mindent tud (vörös, fehér, rozé)! Az egri eredetvédelmi rendszer kialakítása egy fontos alapja a fejlődésnek.
Természetesen sok kérdésre nem lehet választ adni, hiszen idővel derül ki, hogy a piaci stratégiák mennyire voltak sikeresek és egy borvidék mennyire tud egy hosszú távú fejlődési vonalat produkálni. Mi szurkolunk Egernek, hiszen valóban egyik kiváló borvidékünk, és így ha szebben muzsikál a tájék, akkor az egész magyar borkultúra is felemelkedésre van ítélve.
Kötetlen kóstoló
Az egyszerű alapoktól kezdve a csúcsborokig. Az Ostoros Pince csipkesorozata teljesen iható borokkal lett feltöltve. Így hirdetik rozéjukat a sorozatból: „Gyorsan népszerűvé vált a Csipke Rozé a hölgyek körében, olyannyira, hogy lassan az üzletekben az utolsó palackok is lekerülnek a polcokról. Nagy örömünkre egyre több hölgy gondolja úgy, hogy ezzel a különlegességgel teszi még felejthetetlenebbé esküvőjét, lakodalmát, esetleg lánybúcsúját.” A csipke motívum egyértelműen a hölgyeket célozza meg, (és működik) hiába a külcsín legalább olyan fontos, mint a bor maga.
A Havas és Tímár Pincészet egy fiatal csillag az egri borvilág egén, de érdemes figyelni rájuk. Két elválaszthatatlan jó barát: Havas Balázs és Tímár László vezeti a borászatot. Az első hobbi borok 2008-ban készültek és 2011-ben már saját pincét vásároltak. Kézműves pincének nevezik magukat, de nem az ortodox „csak a természet végezze a dolgát” metódust követik. Mernek fajélesztőt is használni, de azért kíméletesen gondozzák, majd dolgozzák fel a szőlőt. Olaszrizlingjük 2013-ból gyönyörű egyensúlyban itatja magát. Egyharmad reduktív és kétharmad hordozás jellemzi a bort így lesz egyszerre friss és tartalmas. Finom kesernye, jól integrált hordó, masszív savgerinc, citrusok, mellette még jóivású is – még egy pohárral.
Hogy jól áll az egri borvidéknek a Syrah, ez már több kóstoláson bebizonyosodott. Inkább a Syrah, mint az éretlen Cabernet Sauvignon-ok hadserege, persze egy jó Turán, az még jobb volna… Ezúttal a Sike Tamás Pincészettől futott ki csúcsra egy Syrah. Az évjárat 2011-es, igazi nagy vörös, illat, zamat, test – mind-mind összetett és lehengerlő. A 14-es alkohol nem lóg ki, és még maradt benne 5g cukor is, ami teljesen beépül a zamatba, szépen kerekíti a tételt. Pompázik benne az áfonya, aszalt szilva, ribizli, bors, csoki. Szépen nyílik, ahogy kipörgeti az ember, a komplexitása az illatrétegekben is megmutatkozik. Az egyensúly jó, a bor még abszolút fejlődőképes.
A borok a kóstolón megmutatták a borvidék változatosságát, minden élvezeti tartományból érkezett tétel. Szerencsére nem volt zsúfoltság és ezt a borászok is jobban élvezik, nem alakult ki fullasztó, párás tömegnyomor. Lehetett beszélgetni, nem furakodtak itt-ott a többek között már egyre kapatosabb kortyoló. Egy bizonyos tartományban bármilyen magasra emeled a belépőjegy árát, a részegség nem marad távol. Nincs értelme a profitmaximalizálás jegyében plusz 150 főt még beengedni. Az elméretezett helyszín a kóstolási élmény rovására megy, nagyon érvényes itt a „néha a kevesebb több” elve. Az Egri Borkert kellemes látogatószámot ért el, az Astoria Hotel is elégedett volt a borkóstolóra kitalált ételek fogyásával. Ahogy máskor is, csak biztatni tudjuk a Bor és Piacot, csak így tovább. Minden borvidék kapjon egy borkertet és virágozzék benne!
(Ha tetszett a post, csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért vidám közösségéhez a facebookon ITT )
