2012. március 4. – Nyulasi Gábriel István
Ismét nagy örömmel tettem eleget egy borbírálói felkérésnek. Baranya István meghívására, Bölcskére immár második alkalommal utaztunk Dr. Pelyhe Szilárddal a helyi borversenyre. Útközben Tolna megye felé, egy interjút is készített velünk bájos útitársunk, a helyi születésű Meretei Katalin. Izgalommal vártam a 2011-es borokat, hogy megtapasztaljam az évjáratok generálta változásokat.
Tavaly fehérboros bizottságban foglaltam helyet, mint borbíráló, (született is belőle egy írás, itt olvasható) idén az a megtiszteltetés ért, hogy az ó fehér és rozé bizottság elnökévé választottak. Nagy felelősség, hiszen az elnöknek a borbírálaton kívül koordinálnia kell a bizottságának munkáját. Vitás, eldöntendő kérdésekben kell állást foglalnia, kézben tartani az eseményeket, egyszóval a helyzet urának kell lennie.
21 tételt kóstolt végig a bizottságunk, a borok döntő hányadát a rozék alkották 15 tétellel, és 6 tétellel képviseltették magukat az ó fehérek. Az ó fehér boroknál 2010-ből 5 bor és 2009-es évjáratból 1 bor alkotta a versenysort. 4 vegyes és 2 fajta bor. A rozé boroknál kizárólag 2011-es tételek szerepeltek, körülbelül fele-fele arányban a fajta borok és házasítások.
A rozéknál a Kékfrankos volt a legfőbb alkotóelem, hol magában, hol házasításban. Néhány rozéban úgy éreztem, hogy a szüret időpontja tolódott ki egy kissé időn túlra. A bor így buján gyümölcsössé vált, masszív alkohollal, viszont a savakban némi hiány mutatkozott. Az évjárat amúgy is elég forró volt, viszonylag kevés csapadékkal, szinte az ellentétje a 2010-esnek. Ráadásul Bölcskén volt egy jelentős jégverés is, amely megviselte az ültetvényeket.
A rozé műfaját sokan túl könnyűnek találják, pedig egy jó rozé elkészítése is művészet. Megfelelő alapanyag, időben és szüretelve, és a hűtött, irányított erjesztés, a fejlett technológia elengedhetetlen. Nagy tételeknél „boripari” méretekben a fajélesztő használata is megszokott, hogy a kívánt illat és ízjegyeket kockázatmentesen elérjék. Ezen úton a gyümölcsös, jóivású, piacos rozéborok állíthatóak elő. Ezeket a borokat ritkán lehet több évig eltartani, érdemes elfogyasztani őket minél hamarabb. Ne dőljünk be a szupermarketek akcióinak, az akár 3-5 éves rozék maximum forralt bornak használhatóak fel. Természetesen más utak is léteznek, amikor a bor nem acélban, hanem hordóban fejlődik. Ehhez a legjobb alapanyagra van szükség, „kraftos” szőlőre, és ezek a rozék nem lesznek kirobbanóan gyümölcsösek, viszont nem egynyári örömök, hanem két, három és akár több évig is eltarthatóak.
Visszatérve a bölcskei felhozatalhoz, aranyéremre a Tomolik Pincészet rozé házasítását tudtuk felterjeszteni, gyümölcsös vonulat, friss, és némi maradék cukor teszi. Az ó fehéreknél szintén egy Tomolik bor volt a befutó, egy 2010-es Sauvignon Blanc, mely korát meghazudtoló frissességgel vette le a lábáról a bizottság tagjait.
Szemelvény a Bölcskei borverseny óvörös szekciójából
Termelő / évjárat/ fajta/ pontszám / érem
Tomolik Pincészet 2009 merlot 19,00 Arany
Molnár Attila 2009 cab.sauv. 18,88 Arany
Tomolik Pincészet 2009 Etalon c. 18,82 Arany
Tomolik Pincészet 2009 cab.sauv. 18,76 Arany
Néhány bizottságban sűrűbben teremtek az aranyak, ennek köszönhetően a közel kétszáz tétel mintegy negyede részesült aranyéremben. Összességében elmondható, hogy a 2011-es évjáratban a szőlő egészségesebb volt végeredményben, ám a csapadék hiánya megviselte a termést. A rekord melegek bizonytalanabb savszerkezetet eredményeztek, a cukorgyűjtés sem ment túl gördülékenyen.
A szüret időpontja 2011-ben még fokozottabb odafigyelést igényelt, főleg esetünkben a rozéra szüretelt szőlőnél. Az évjárattal kapcsolatos optimista előrejelzések (természetesen, borfajtája válogatja) inkább közepesre realizálódtak a borok terén. A 2010-es zord évjárat után azért fellélegezhettek a gazdák, a 2011-esben volt mit szüretelni.
Bölcske, a Tolnai Borvidék bástyája még hosszú fejlődési lehetőség előtt áll, a jelek biztatóak, vannak már nemzetközi versenyeken is megmutatkozó sikerek. A hangsúly a célok világos megfogalmazásán, és az összefogáson van most, így lehet építeni tudatosan egy borvidék arculatát. Az ihatóbb Magyarországért Egyesület továbbra is magáénak is érzi az ügyet, ezért természetesen újabb borversenyekről fogunk hírt adni, illetve továbbra is szervezünk a Tolnai Borvidékre bortúrákat.