2012. július 7. – Nyulasi Gábriel István
A poraiból feltámadt Magyar Borok Házában Olaszrizling Napot tartottak, volt konferencia, kóstolás, eszmecsere. Hol van az Olaszrizling helye most, vajon a Furmint az erősebb? Ilyen és ehhez hasonló kérdések motoszkálnak a borkortyolók fejében mostanság. Képes tudósításunk a helyszínről, és beszélgetések a szervezőkkel.
Magyar Borok Háza, négy évvel ezelőtt hunyt ki a fény a pincében, ahol sok jó kóstolón járhattunk. Többek között: Tóth Sándor, Laposa József, Balla Géza boraival (és még sorolhatnám) itt kötöttem barátságot. Sajnáltuk annak idején az intézmény bezárását, távozott Nyikos István és Bozzai Zsófia, véget ért egy korszak. A régi-új intézmény falai között, most új szervező erő jelent meg, Takaró Rita személyében. Ő is számunkra egy régi biztos pont, hiszen írtunk is róla, akkor még a Tokaj Renessaince Egyesületet igazgatta. Vagyis kezd visszatérni az élet a Magyar Borok Házába, mint egy előre tolt helyőrség, a bormarketingben szerez a külföldi vendégek között elévülhetetlen érdemeket. Számos borüzlet köttetett már az ottani kóstolók eredményeként, segítve a külhoni eladásokat. Hajrá Magyar Bor(ok Háza)!
Takaró Rita volt az est háziasszonya, Kovács András István volt a szellemi atyja a kezdeményezésnek, Olaszrizling néven még blogot is indított, ezért meglehetősen a szívén viseli a fajta sorsát.
Mi volt a célja az Olaszrizling Napnak? Cél az Olaszrizling! Minden tiszteletünk a Furminté. Részt is veszünk közösen a Furmintolásokban is, de itt van az Olaszrizlingünk is. ( A Furmint ellen nincs is apelláta, ha egy kicsit más vélemény megjelenik, akkor jön a Furmint inkvizíció… ) Ha csak területben nézzük, akkor 4000 hektár Furmintunk van, amiből sok édes bor készül, és 4700 hektár Olaszrizling, melynek javarészéből szárazbor készül. Szerették volna ezzel a rendezvénnyel elérni, hogy jöjjenek el az Olaszrizling készítői, legyen szakmai beszélgetés, évente többször is terveznek ilyen akciót.
A konferencia kivonata, hogy jó a fajta, és jó bort ad, helye van a magyar fehérbor „brand”-ben. Mondhatjuk azt is, hogy a Kékfrankos fehér párja. A külföld felé kommunikálnunk kell a fajtát, hiszen se nem olasz, se nem rizling a mi Olaszrizlingünk. Itthon mindenki tudja, hogy mi az Olaszrizling, de odakint zavart okoz a név, tehát a Nemes Rizling elnevezés lenne célravezető.
Felvetődött a fajta eltarthatósága is, Csopakon jó eredményekről számolnak be, akár több mint tíz év, de ez az időintervallum a Somlón a markáns savak miatt hosszabb is lehet. Kóstolva egy 1999-es Györgykovács Olaszrizlinget a Somlóról, ez be is bizonyosodott, teljesen a csúcson van most ez a bor.
Vajon hol helyezkedik el a fajta a Furminthoz képest? A Furmint és az Olaszrizling nem ellentétpárok, nem szabad őket versenyeztetni. Nem csak taktikailag kell barátként kezelni őket, hanem hosszú távon kell gondolkodnunk. Nem véletlenül nyert ekkora teret az Olaszrizling, az 1800-as években jelent meg, és a filoxéra vész után telepítették tömegesen. Hogy hová? Itt az újabb összefonódás a két fajta történetében, vagyis a kipusztult Furmint tőkék helyére került, nagy volt a borhiány és kellett egy megbízható szőlő.
Furmint vagy Olaszrizling? Talán a hölgyek tapintottak rá a lényegre ismét, kezdő kortyoló lányok mondták a kóstolón, hogy bizony számukra kedvesebb borokat ad az Olaszrizling, mint a Furmint. Piacosabb, szélesebb ízléskörnek megfelelő borokra is képes, a száraz Furmintunk arcéle határozottan férfiasabb. A Furmintnál a kemény savak, kopogó ásványok nem minden réteget tudnak megragadni, ezért is fér meg egymás mellett a hazai kínálatban a két fajta. Hajrá Olaszrizling és hajrá Furmint, van elég hely minkét bor számára, csak igyunk jó magyar bort, ez a lényeg!
