Könnyű fehérek és rozék kellenek nekünk nyáron, ez tisztasor. Szóval, jóízűen belekortyoltunk a nyárba.
Sajtóklubok céllal…
Kapunk borokat innen-onnan, mindenki így van vele, most a különböző borokról író, azokat menedzselő cégekre, orgánumokra, mozgalmakra, blogokra gondolunk. A szándékok lehetnek különbözőek lehetnek, és a végén ismeretszerző és örömszerző kortyok után vagy kimegy a klaviaturából valami vagy nem… Érdemes lehet megmutatni őket: a jó borokat, van aki titokban bont palackokat, vagy érzelmi alapon megválogatja kiket enged a borai közelébe, és van aki nyitott. Azt hiszem, nem kell lángésznek lenni, hogy melyik viselkedés a célravezetőbb. Természetesen az a legjobb mindenkinek, hogy minél többen kortyolnak bele a tételekbe és írjanak, legyen sok releváns megjelenés. Nem ez lenne az alapvető? Félretenni kicsinyes sérelmeinket és harcainkat a magyar bor érdekében, mert az valóban egy win-win szituáció, ha pár palackért cserébe jönnek a megjelenések. Egymásból, egymástól tanulunk, ki milyen borokat mutat be, milyen háttérrel, így pezsgehet a borélet. Pár palack a borásznak, pár korty a bortudósítónak, kis befektetés és nagy haszon, manapság vajon hány cikk születik őszinte rácsodálkozással és nem megrendelésre? Ne legyenek illúzióink, nem lesz kiírva, hogy ez a cikk fizetett termékmegjelenítést tartalmaz.
Megjelenések
Sokszor a köntös sokszínű lehet, és a lényeg, hogy ezt, csakis ezt igyad. Üzleti kapcsolás és beteszem majd a listámba itt is, ott is… Okosan csak megvillantom a lehetőséget, harapjon rá pár újdonságot kereső borbár vagy blogger, fedezzék fel ők a mélységeit az új bortitánoknak. Ezt adom mindenhol és mindenütt, hiszen megvannak a keretszerződéseim és teljesítjük. Ne legyünk álszentek, hogy majd születnek a kritikák és sorra tapossák a borászokat a szőlősorok közé… Nem divat és nem érdeke ez senkinek és pár palack után, hogy is jöhetne a vaskos negatív, lehúzó következtetés? Most ebbe ne is menjünk bele, hogy milyen pózolások vannak ebben a témában. Van olyan borász, aki nagyon rossz borokat készít és ráadásul óriási marketinget szán rá? Beállna egy ilyen kezdeményezés mögé bárki is? Nem hinném, mi biztos nem tolunk olyan borokat, amelyekben nem hiszünk. Mi örömmel írunk a jó borokról, hol többet hol kevesebbet, ahogy időnk és energiánk engedi. Azt valljuk, hogy van a megjelent anyag és van a meg nem jelent. Tehát sohasem késő felrakni azokat a képeket, megspékelni néhány borleírással. Lehet, hogy pont ezzel teszel jót. Nemrégiben egy híres étteremben voltam, és onnan posztoltam pár kedves képet. Szeretem a helyet és a képek alatt olyan kommentelés alakult ki, hogy egy borászatnak hirtelen jópár karton borát eladták a kommunikáció végén. Tanulság, egy posztolás teljes hatás-spektrumát lekövetni sohasem tudod, nem is kell, hogy mindig nálad csapodjon le a haszna.
Tematizálás után Bormentázzunk!
A Nyitott Műhelyben zajlott az élet a tesztelésünk alatt, mi egy belső, könyves “kuckóban” álltunk neki a feladatnak. A Borsmenta egy pár éves, most már teljesen Szabó Edit kezében lévő honlap, amely szép színesen és gazdagon ír utazásokról, ételekről, emberekről és nem utolsósorban borokról. Egy szabad és friss kezdeményezés, amit mi sem bizonyíthatna jobban, hogy tucatnyi orgánumból mi ketten voltunk ott az esős és fantasztikus Sárospataki Borterasz dűlőtúráján. Amelyről itt és itt írtunk, bizony igencsak sajnálhatja aki bármi okból lemaradt.
Könnyű és friss, egyszóval nyári
Három bor tetszett igazán mégha annyira pontszámaimban és másokéban sem mutatkozott ez meg. Valahogy ilyen nap volt, szokták mondani, hogy éppen gyökérnap és ekkor mentse ég a borokat a tesztelőktől.
Elegáns, filigrán testalkatú borocska, traminis felhangokkal, jó savszerkezettel. Kicsi Licsi énekel és Rózsásan zümmög, meg Lime dudorászik a Bükkről és ha Bükk, akkor bizony éppen Sándor Zsolttól van a bor. Visszafogott, de kerek a történet ezen az estén, emlékszem én sokkal jobb előadásra is. Miskolcon járunk és Csattos-dűlő, organikus a lelkem, úgy terem, ahogy a Jóisten adta, Zsolt csak besegít néha. Sándor Zsolt, Csattos-dűlő 2016 Cserszegi Fűszeres (Bükki Borvidék)
Te skizo vagy? Nem én csak iszom…Kissé gyilkos név egy pincének, bár poén is. Hiszen ott a címkén, hogy bizony a boraink több egyéniséggel is rendelkeznek. Ők a Skizo Pince, Badacsonyból és egy irsai 2017-ből, erőteljes dübörgő illatorgia, illatos fajtához méltón köszön be. Dinamikus fűszerezés, már-már amolyan cserszegis egzotikummal, jók a savak, egres, szőlővirág, egyben van a történet. Simán el tudjuk képzelni egy penge ázsiai ételhez, bátran megbirkózik vele a Skizo Irsai.
Az elején itt sem tudjuk, hogy Koch Prémium Hajós-Bajai Rosé Cuvée 2017, úgyhogy vakon írjuk, hogy lazacszínű, szerény epreskertes illat, orrban visszafogottan elegáns, aztán a zamat belecsap a lecsóba. Az már nem visszafogott, nem adagol szerényen, nem pilinckázik, hanem áradó ízvilág. Intenzív csipkebogyós, szamócás dús savak, az alkohol is érezhető, de még belül a tűréshatáron, de ki bánja, legyen kraft, legyen tartalom. Ha kicsit testesebb a rozé, jobban lehet fröccsösíteni a már jól muzsikáló savak mentén.
Kalmár Boritól a kiollózott és kiegészített Jegyzőkönyv, (cikkük itt: kostolom.hu)
Borsmenta Sajtóklub részvevői: Sue Tolson (WineSofa), Ercsey Dani (WineSofa), Nyulasi Gábriel István (Az ihatóbb Magyarországért), Kriston Orsi (Vince), Zacsek Ági (Wine is Fine Blog), Szabó Edit (Borsmenta)
A helyszínért ezúttal is köszönet a Nyitott Műhelynek. Ha arra jártok, dobjatok be egy palack bort, csak úgy Lacinak, vagy mondjátok, hogy a Sajtóklubbnak lesz. Leteszteljük, ígérem. Kiegészítjük a Neoton Família (mivel a címben is ebből a számból idéztünk és így megvan a szép keretünk) örökzöldjének egyik sorával: „Nyár van, éppolyan meleg nyár van, Elfelejteni nem fogom…”
(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
