Talpra, Tokaj! „Talpra magyar!”

2014. március 10.- Az ihatóbb Magyarországért

Kicsi, magyar, a miénk, és nem értékeljük. Eléggé. A magyar bor helyzetéről az immáron 2. alkalommal megrendezett Borjog és Bormarketing Konferencia gerincén keresztül. A borágazat a változást szomjazza, a kormányzat támogatja, a fórum pedig adott: hozzunk létre érdemi kommunikációt a borászok, borász érdekképviseletek és a kormányzat képviselői között! /Boscolo New York Palace Luxury Hotel, 2014. február 27./

Dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium vezetője a konferencia záró, regionális kerekasztal beszélgetésén elhangzott felvetése szerint a prémium kategóriás és élelmiszer jellegű borok teljes keveredése van jelen. Nincs kialakult koncepció, átfogó marketing stratégia, nincs borászok közötti összefogás a magyar bor helyzetére vonatkozóan. Vörös Attila, a Metropol újságírója szerint azt már tudjuk, hogy a megfelelő irány a minőség létrehozása, csak egyelőre nincs megfelelő stratégiánk, melyet mögé állíthatnánk. Amíg nem tettünk rendet a magyar bor háza táján, addig nem közeledhetünk teljes biztonsággal külföld felé, mi több, nem az exportot kell sürgetnünk, hanem a külföldről érkező kóstolók csábításának magasiskoláját kell elsajátítanunk.

Többen egyetértettek Winkler János (a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottság tagja) azon gondolatával, mely szerint az élelmiszeripart, vendéglátást nem lehet elválasztani a borkereskedelemtől, karonfogva kell haladniuk. Tokaj lehet a vezér, mögé sorakozhat a többi minőségi magyar bor. Nem kategóriát képezve, sokkal inkább egy átfogó marketing stratégiára alapozva. Miért pont Tokaj? „Olyan rendszer kell borvidéki szinten, ami befogad és felemel. Éljünk a hagyományainkkal, és ne az aktuális generáció döntsön a besorolásról! Ehhez kell érettség” − fejtette ki Alkonyi László, szakíró, borász, akinek meglátásairól részletesebben itt írtunk.

Borivó nemzetté kell válnunk, mely egyaránt szomjazza a szőlészeti, borászati oktatás reformját és a művelt, magyar borkóstoló vízióját.
Ezzel együtt tény, hogy kulcsfontosságú feltevések és problémák végére került már pont, melyekről részletesen tájékozódhattunk a konferencián:
– Megújult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
– Jelentősen csökkentek az adminisztrációs terhek a szőlő-bor ágazatban, melyek nélkülözhetetlen alapjai a versenyképességnek


– Elindultunk az ISZBIR egységes informatikai rendszer kialakítása felé vezető úton
– Egyszerűsödött a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás lehetősége
– A kormány és a szakma közötti kommunikáció erősödik, a bor nemzeti ügyünkké lett, és az állam elkezdett kiemelten foglalkozni Hegyalja problémáival
– Egyre nagyobb ívű támogatási rendszer lesz elérhető a borászok számára
– Egyszerűsödtek a kisüzemi pezsgőkészítés feltételei
– Elkezdődött egy egységes rendszer kialakítása a szőlőültetvények állapotának felmérésre és a domborzati viszonyok pontosítására
Mindennek vezérfonala a magyar szőlő- és bortermelők 12 javaslata volt. 12 cél, mely már nem csupán a borokra, hanem a borokon keresztül hat; ellenőrizhető, számon kérhető, a teljesség igényével készült 12 javaslat.

Ez a Borászok 12 Pontja. 12 téma, mely méltó terep volt a Borjog és Bormarketing Konferencia számára is:
1. A szőlészet és borászat kiemelt mezőgazdasági ágazatként történő kezelése
2. A bor jövedéki- és termékdíj szabályozás jelenlegi formájának megszüntetése
3. A hegyközségi törvény és rendtartások újragondolása
4. A kutatás és az oktatás újragondolása
5. A mezőgazdasági alkalmi munkavállalás egyszerűsítése
6. A forgalomba hozatali engedélyezés európai normákhoz igazítása
7. A támogatások igénylésének egyszerűsítése
8. Kormányzati tanácsadó bortestület létrehozása
9. Országos bormarketing kialakítása az árubor termelők felügyeletével
10. Szőlő- és bortermelő települések építészetének különleges felügyelete
11. Saját készítésű párlat és pezsgő forgalmazási lehetőségének egyszerűsítése
12. A borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozása
(forrás: http://www.boraszok12pontja.com)
Mit tud külföld, amit mi nem? Támogatások, lehetőségek rendszere, borfogyasztók egysége, a magyartól eltérő, kedvezőbb körülmények? Ifj. Franz Weninger, borász szerint egy olyan egyedi szemléletmód kialakítása a siker kulcsa, mely hű a termőhelyhez, és soha nem akar jó katona módjára menetelni a világ után, hanem egyedit alkot abból, amije van. Egyediség. Ennyi lenne a titkuk? Egy kicsivel talán több. De a csodáról és bátorságról később…


Dr. Lukácsy György hihetetlen felmérésről tudósított előadásában, szinte tőkéről tőkére térképezik fel a Tokaji Borvidéket, hiszen tudnunk kell, hogy mivel rendelkezünk a továbblépéshez.

Értékes gondolatok, megalapozottság és hiteles információk jellemezték az idei konferenciát. Rókusfaly Pál (aki dr. Prónay Bence, borjogász mellett a konferencia szervezője) romantikus gondolattal zárta az idén kialakult vitaindító párbeszédet, miszerint a vita sokrétűsége a magyar borok sokszínűségét mutatja. Úgy legyen!