IMG_20171204_172436_20171205092342231

Frittmann borokat kortyoltunk – A megbízható teljesítmény

Mert nem kell mindig kaviár! Van, amikor csak egy könnyedén kortyolható élményre vágyik az ember…

 

„A Kunsági Borvidéket inkább a friss, ropogós fehérborokról ismerik, ezért legnemesebb tételeink gyakran Nyugat-Európában kerülnek a borszeretők asztalára” – mondja Frittmann János a korábban az Év Bortermelője és az Év Pincészete-díjjal is elismert soltvadkerti borász. A dicsekvéssel is felérő panasz azonban jelzi, hogy az Alföldet Magyarországon sokan még mindig homogén Irsai Olivér és cserszegi fűszeres termőhelyként tartják számon. A minap megtartott exkluzív Frittmann-borkóstolón valóban kiváló, ropogós száraz fehérborok kerültek a poharakba a 2017-es szüretből, ám tévedés lenne azt gondolni, hogy ebben merül ki a Kunsági Borvidék ereje: mára végérvényesen bebizonyosodott, hogy minden borfajtában kiemelkedő minőséget tud nyújtani ez a borvidék. – (A sajtóanyagból)

 

Sokan nem értik, párommal miért járunk vissza viszonylag gyakran Soltvadkertre borokat kóstolni.

Jogos a kérdés, hiszen van számtalan vadregényesebb borvidék, ahol jobb délelőttönként kirándulni (ezzel szoktunk alapozni az esti pincelátogatások előtt), van ahol menőbb a gasztronómia (ha jártunkban-keltünkben Encs 150km-en belülre kerül tőlünk, akkor a feleségem kötelez rá, hogy legalább egyszer ott kajáljunk), és van, ahol koncentráltabb, gazdagabb, tömörebb borokat kínálnak.

IMG_20171204_182136

Frittmann János és Frittman Anita

A válasz összetett.

Egyrészt ahhoz, hogy korrekt képet lássak a magyarországi bortermelés helyzetéről, minden évben minden borvidékről kerítek tételeket a poharamba.

Másrészt ott van az első találkozás meghatározó élménye. 2009-ben a Borbringást követve tekertünk le a Vadkerti fesztiválra, és a röpke 12 óra kóstolás alatt úgy összemelegedtünk a polgármester úrral és a helyi bornotabilitásokkal, hogy hajnalban teherautóval kellett hazafuvarozni minket és a bringákat. Meglepetésemre jó néhány egészen kiváló tételt kóstolhattunk.

Harmadrészt, mert a Kunsági borvidék is megérdemli a figyelmet. A termőhelyi adottságok miatt a komplexitásért és a koncentráltságért ugyan jobban meg kell küzdeni, mint máshol, de a gyümölcsösség és könnyedség terén példamutatók.

Különösen igaz ez a tegnap este a Divin Porcellóban bemutatót tartó Frittmann Borászatra. Mindig is egyik kedvenceim voltak a borvidékről. A kor szellemét követve folyamatosan megújultak, legyen akár szó a szőlőben a zöldmunkáról, a pincében a hordóhasználatról, vagy akár a pezsgőkészítésről.

Ez utóbbira példa a 2013-as ezerjó alapborból tradicionális eljárással készült Gold, egy gazdag aromájú, tömörebb szerkezetű, mégis könnyen iható pezsgő, sajnálatosan gyorsan tovatűnő buborékokkal és utóízzel.

 

Nem állok egyedül a szimpátiámmal, a külföldi élelmiszerüzletekben és a hazai gasztronómiában is népszerűek. Ez főként az olyan illatos és roppanósan gyümölcsös, ugyanakkor a mindennapokban is megfizethető boroknak köszönhető, mint az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres, vagy éppen a Generosa, amelyek legfrissebb évjáratait mi is kóstolhattuk. Nekem ez utóbbi 2016-os tartályos változata ízlett leginkább, illatával, zamatával, egyensúlyával behízelgő módon itatta magát.

IMG_20171204_182544

A borsor

A globális felmelegedésre

Egy korábbi posztunkban ifjú borászokat kérdeztünk, hogy miképp alkalmazkodnak a globális felmelegedés hatásaihoz. A Frittmann testvéreknek már most kész válaszuk van erre: az Ezerjó. A fajta nemcsak hogy jól bírja, de kifejezetten kedveli a meleget, gazdag aromákkal és jól megtartott savakkal hálálja meg azt.

Hogy ez nem csak ígéret, azt a forgalmi tételekkel és egy remek 2007-essel bizonyították, amely gazdag tercier aromák mellett a meleg évjárat dacára és az évtizedes fektetés után is szinte virgonc volt. Hosszas könyörgés után vásárolhattam belőle egy palackkal; szeretném majd megmutatni a haveroknak más 10 éves borok között.

 

Könnyű és elegáns vörösök

A könnyedebb vörösborok kategóriájában is remek ár-érték arányú tételeket készítenek. A 2013-as Cabernet Sauvignon és Franc cuvée könnyed, jó ivású, ízében és illatában a Franc dominál: kávé, étcsoki, piros bogyós gyümölcsök. Nagyjából egy palack/tőke terheléssel készül. Sokak fejében nem ez a kép él egy alföldi nagytermelőről, ha a hozamról van szó… A 2007-es évjárat is szép még, egyensúlyos, kellemesen érett jegyeket mutató, konyakos, meggyes, étcsokis ízeket hagyott a szánkban.

 

Engem megerősített a hitemben a bemutató, a mindennapok borának remekül megfelel a Frittmann. Akár egy nyári délután, akár egy téli este szeretnénk kortyintani valamit az étel mellé, a pezsgőtől az édesborig választhatunk pénztárcakímélő, de megbízható minőségű tételeket.

 

Hogy is mondta Thomas Lieven?  

 

Szerzőnk: Tóth Zoltán, foodie