2012. október 29. – Az ihatóbb Magyarországért
Kicsit hosszabb szünet után jelentkezik Borstaféta rovatunk. Most picit a Mátrában maradunk, hiszen a Mátrai Tőkések egy összetartó csapat. Szecskő Tamás borásznak a villámkérdéseinket, a Borjour: „Csak a Pinot” rendezvényén tettük fel.
Rögtön kezdjük a Szecskő Pince filozófiai alapvetésével, mely tartalmazza a kézművesség definiciójának újabb olvasatát: „Hiszünk abban, hogy egy valóban izgalmas bort makulátlan minősége és egyedi jellege együttesen különbözteti meg társaitól. A kifogástalan minőség kulcsa a tökéletesen ép, egészséges, sérülésmentes szőlő kíméletes, precíz feldolgozása. Az egyediség kulcsa pedig a terroir, azaz a termőterület, fajta, klíma és az ezzel élő ember legtisztább egysége. Kézműves pincészetnek valljuk magunkat, hiszen a fentiek szellemében minimális technológiai háttér mellett maximális odafigyeléssel, kíméletes kézi módszerekkel végezzük a szőlőmunkálatokat a metszéstől a szüretig, a szőlőfeldolgozáson át a pincemunkálatokig.” – szecskopince.hu
– Mi foglalkoztatja Önt mostanság?
– Gyakorlatilag az újborok kóstolása, hogy mi születik a 2012-es évjáratban. A fehérboroknál már érződik a gyümölcsösség, most kiemelten kellett vigyázni a szüret helyes időpontjával. Az arányos sav-cukor egyensúly meghatározó, és egy ilyen forró nyár után még kritikusabb a jó időzítés. A vörösborok még alakulnak, a csömöszölés fázisában vannak.
– Mit üzen Az ihatóbb Magyarországért mozgalomnak?
– Minél több természetes magyar bort fogyasszanak, fedezzék fel a kisebb pincészeteket is, tömören ennyi.
– Kit említene meg, mint borászt, vagyis kinek adná tovább a szót?
– Karner Gábor társunknak, adom át a stafétát, a filozófiánk egy, és összeálltunk szövetséggé a Mátrai Kézműves Borászkör tagjaiként. Ez erősebb kapocs, mintha jogilag meghatároztuk volna céljainkat.
