2011. június 24. – Nyulasi Gábriel István
„Valószerűtlen csend nyújtózik az egri dombok között. Csak a simogató, enyhe szellő kószál, megrezdítve az ősz óta zizegőssé száradt leveleket. Az alkony színei vöröses kontúrba burkolják a hegyet. Ilyen környezetben található a nagy tehetséggel megáldott Egri Síkhegy dűlő.
Hogy mi a jó bor titka? Meg kell adni neki a tiszteletet. Kell a megfelelő időben elvégzett jó munka, a gazda tisztessége, a józan paraszti ész, na és persze folyamatosan foglalkozni kell a borral, mert akkor pazar illat- és zamatvilágot kaphatunk. Ezzel azonosul a pincészetet működtető Simon József… ” – simonbor.com
– Mi foglalkoztatja mostanában?
– A szokásos napi munkálatok mellett nagyon sok dolog jár a fejemben. Elsősorban a jövőn gondolkozom, amely több irányt vetít elém. A kérdés önmagam felé az, hogy a tőlem megszokott testes borok készítése mellett-helyett elinduljak-e, a mostanában oly kedvelt és divatos, könnyed borok készítése felé vagy maradjak az általam kijelölt régi úton?
Több szempontból megvizsgáltam már e kérdést, de nem tudom a választ! A borkóstoló közönségnél a döntés joga. Szükség van-e a mély elgondolkodásra, a megfejtésre és a baráti kapcsolatok építésére egy jó pohár bor mellett?
– Mit üzen Az ihatóbb Magyarországért Egyesületnek?
– Mit üzenek az egyesületnek? Gondolkodjanak el ezen a kérdésen és mindenki saját válaszát követve igyon egy jó pohár egri bort!
– Kit említene meg, mint borászt, vagyis kinek adná tovább a szót?
– Tóth István, egri borásznak adom tovább a Borstafétát.
