Ipacs Szabó István a sors hirtelen meglepetése és saját nyitottsága révén jutott hozzá az 1,5 hektáros Tenkes-hegy Kövesföld-dűlőjében található kis földhöz. A termelési gondolatok ekkor már megfogalmazódtak: a tökélyre törekvő villányi cabernet franc megtestesítése. Hamarosan benépesült a terület szőlővel és megépült a bor bölcsője, a pince.
A Vylyan Pincészet főborásza saját örömére, valamint ízlésére igazítottan műveli a még egykezesen kordában tartható méretű ültetvényt. Számára e saját kis terület művelése, gondozása jelenti a kikapcsolódást és önmegvalósítást. A fajták tekintetében csak a cabernet francra koncentrál, habár, mint ahogy titokzatosan, két mondat között megemlítette, található egy másik fajta is a repertoárban, de ezt csak akkor bocsátja a nagyérdemű elé, amikor a szőlő hajtásai elérik a 15 centiméteres hosszt. Nos, a franc-okat kóstolva és a tájat kémlelve nem kétség, hogy elültette azt a bizonyos bogarat a fülünkbe.
A birtok egyébként több szegmensből tevődik össze, a bázist jelentő épület otthonául szolgál a feldolgozáshoz szükséges eszközöknek, az erjesztő tartályoknak, a fahordóknak, egy kézi automata palackozónak, valamint a fontosabb analitikai paraméterek kimérésére szakosodott apparátusoknak. Az épület mellett leanderek övezte hangulatos terasz várja a kóstolni vágyókat, a tökéletesen strukturált franc-ok mellé pedig felbecsülhetetlen panorámával kecsegtet. A kilátás legközelebbi pontján, azaz a főépület alatt közvetlenül a pincekoncepció középpontjába helyezett, egészséges, nagyrészt cabernet franc ültetvény terül el 1,2 hektáron.
Az épület feletti kis lejtős részen már előkészített talaj ácsingózik a telepítendő mediterrán növények után. Igen, erre a területre bizony füge, babér, mandula és gránátalma lesz plántálva, ezzel is kihangsúlyozva a környék meleg klímáját, mely információt borászunk a szomszédjától kapta meg. A közeli birtok lakosa ugyanis klímakutatásból doktorált, és mérései alapján bebizonyította, hogy eme földterület birtokolhatja a Magyarország legmelegebb térsége címet. Ennek következményeképp a zsenge zöldborsó is itt érik be a legkorábban.
Még följebb barangolva a lejtőn egy vegyes ültetvény található, mely anarchikus sorrendetlenségben különböző szőlőfajták gyökerének biztosít kapaszkodó helyet. István elárulta, hogy több tőkéről bizony még maga sem tudja, hogy vajon mely rasszhoz tartozik. Ezen növények egybe szüretelt terméséből készül az Innijó elnevezésű siller, mely a bármikor jóleső funkciót tölti be. A kis ültetvény szomszédságában egy igencsak régies hangvételű, nyugat-dunántúli stílusú parasztház foglal helyet, melyet a tervek szerint szállásként szeretne István kialakítani. A házikó pincéje igazi látványosság, nagyon vastag rétegben fedi ugyanis a pincepenész (Cladosporium cellare) mind a falakat, mind a benne lévő fahordókat, igazán meghitt hangulatot kölcsönözve ezzel.
A szőlő bio módszerekkel művelődik, ebbe beletartozik a lófogatos kultiválás, valamint az engedélyezett növényvédőszerek használata is. A borászati technológia tekintetében István röviden tömören megjegyezte, hogy szereti a spontán erjesztést, de vannak tételek, melyeket fajélesztővel olt be. A pincében nincs szükség szivattyúra, mely a borász szerint csak megnyúzza a bort, hanem a gravitáció segítségét kihasználva zajlanak le az ide-oda fejtések. Az erjedést követően nem zajlik le a tejsavas erjedés, István szerint az almasav erénye a boroknak.
A borokat a legnagyobb harmónia és strukturáltság jellemezi, melyekhez izgalmas aromák játéka párosul. A kuriózumnak számító 2015-ös fehér cabernet franc tartalmazza a francia kékszőlő fajta minden mélységét és fűszerét, diszkrét krémes virágossággal karöltve. A bor 6 hónapot töltött hordóban. Igazán telt és testes bor, az alkoholtartalma is hivalkodó a maga 13 térfogat százalékával. A már lepalackozott és még fiatal vörös tételeket kóstolgatva egységesen megállapítható a vezető stílus, azaz a friss piros bogyós gyümölcsök jelenléte, a lekvárosság mellőzése, azaz a szőlő teljes érettségében történő leszedése. Mérsékelten testes borokról van szó, gazdag fűszerkészlettel, diszkréten elbájoló hordóssággal.
A Nászút helyett nevezetű 2011-es vörösbor nagyrészt természetesen cabernet francból, kisrészt portugieserből és zweigeltből tevődik össze. A humoros elnevezés abból adódik, hogy István –neje legnagyobb örömére- a nászútra szánt keretből építette fel kis birodalmát, melyet a tavalyi nyaralásra félretett pénz esete követett. Ebből az összegből ugyanis teherhordó lift készült. Szerencsére István ígérete szerint, kárpótolva lesz a család.
Ami a borok címkéjét illeti, mindenképpen a letisztult stílusra voksolt borászunk, a fehér alapon szárnyaló darázsölyv a meleg környék gyakori látogatója, a jelmondat, „Ég és föld között” pedig a vidék meghitt hangulatára utal.
Hiába, a táj valóban lelkünket simogatja, a borok érzékszerveinket kényeztetik, a macskámat pedig elneveztem másnap Francnak.
