2012. június 5. – Nork Kata és Nyulasi Gábriel István
„Merjünk beszélni arról, ami a miénk. A múltról és a bennünk élő jövőről – egyszóval: jelenünkről. Keressünk, állítsunk, tévedjünk, javítsunk, s ha úgy hozza a sors: igazoljunk meg.”
Időpont: 2012. május 31. 15:00-21:00 óra. Helyszín: Festetics Palota
Állványon nagy térkép, kezekben kis kötet és poharak – A téma: Tokaj-Hegyalja, és annak dűlőklasszifikációja. Az előadó Alkonyi László.
Mindent alátámasztandó kóstoltatás is a délután folyamán… azonban rendhagyó módon: 23 tokaj-hegyaljai dűlő, jórészt egy-egy fajta által bemutatva (jellemzően furmint, kevesebb hárslevelű, különböző évjáratokból), mindez 23 helybéli pincészet tolmácsolásában.
A borok kóstolása elmélyültebb a megszokottnál, hisz a feladat és küldetés sem a szokásos (jelenlévő pincészetek aktuális évjáratainak szubjektív bírálgatása), sokkal inkább a különböző dűlők boraiban rejlő különbözőségek, egyediségük felfedezése. Talán senki számára nem meglepő módon – ahány korty, annyi érzet. Kérdés joggal merül fel: ahány dűlő – annyi féle bor? Persze a kérdés újabb kérdéseket von maga után.
Alkonyi László előadásában sok kérdésünkre választ kapunk (még több kérdés keletkezik bennünk).
Tokaj-Hegyalja „nagykövete” (méltán a név, mely oly régóta összekapcsolódik Hegyaljával, kevés hasonló, netán alaposabb ismerője van e régiónak, mint A.L.) nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kézbe veszi a vidéket, a múltat – jelent – jövőt, és jó adag felelősséget.
A dűlőklasszifikációs térkép Bél Mátyás 300 évvel ezelőtti munkája nyomán készült, és megfelelő kiindulási pontnak tűnik, hisz minél régebbi időkbe nyúlunk vissza, annál nagyobbat tudunk meríteni. Minél kevesebb értéket veszítünk el, annál több értékes hagyományt őrzünk meg. Nem kis feladat, mondhatni inkább nagy felelősség, hisz a múlt rendszerét kell megújítani a mai viszonylatok figyelembe vételével. Ezáltal ugyanakkor egy stabil rendszert kaphatunk. A térképhez tartozó kézikönyvben adalékokat találunk a dűlőkhöz, illetve egy kis hibajegyzéket – nincs tökéletes térkép, de törekedni kell reá.
Szerk.
Bél Mátyás megrajzolta, A.L. kiegészítette, egyesítette más dokumentumokkal, frissítette. A kezünkben van a térkép, van miről beszélgetnünk. Természetes, hogy vannak benne igazságtalanságok, sőt akad jó pár kitűnő terület, melyet még be sem soroltak a nagy elődök, így ez a munka még ránk vár, a mai kor emberére. Gazdasági érdekekről, sok-sok pénzről, megélhetésről is szól a térkép. Óriási felelősség, egy igazi darázsfészek, amibe most A.L. újra belenyúlt. Tokajról megjelent könyve után néhány pincéből kitiltották, valószínű, hogy sokan most sem fogadják kitörő örömmel. A fogyasztóról még nem is beszéltünk, vajon mennyire lesz kihegyezve a dűlőklasszifikációra, vagy csak a minőség számít neki? A bemutatón kortyolva a borokat igazán nem kristályosodtak ki a dűlők, és a köztük lévő különbségek. Persze jó lenne, ha működne a rendszer, segíthet hosszú távon az egész borvidéknek. Van kultúránk, vannak hagyományaink, rajtunk múlik, hogy megtöltjük-e élettel. Kérdés, hogy dűlők besorolását mennyire fogadják el majd a borászok? A napokban említettem egy mádi borásznak a dűlőklasszifikációt, nem mutatott különösebb érdeklődést. Annyit mondott, hogy köszöni szépen, őt az érdekli, hogy minél jobb borokat készítsen. Idő kell, a Zéró pont megvolt, meglátjuk, hogy életre kell-e majd a hagyomány…
Kóstolt borokból a teljesség igénye nélkül
Szerelmi dűlő -Tokaj
Demeter 2009-es Hárslevelű
30mázsa/ hektár tőketerhelés, ami rögvest érződik az illatban, komplex hárs, citrusos, ásvány, csiszolatos akár az üvegdugó, ami a palackját zárja. Szépen integrált fa, kerek korty, hosszú és koncentrált. Ez a bor a tanítható száraz tokaji, egy igazi mestermunka, még sok hasonlót kérünk.
Nagy-Király dűlő
Barta Pince 2011-es Furmint
2 hetes a palackozás, kesze-kusza, de ígéretes, ásványok bukkannak fel, savak is rendben, erre vissza kell majd térni.
Lajosok dűlő – Mezőzombor
Disznókő 2011-es Furmint
Friss, viszont már rendezett, érződik, hogy tartályban erjedt, grillázs, ásvány, nyerskörte, áll a savgerinc. Krémessége a battonage technológiából fakad, izmos test, jó ivású tétel.
Vióka dűlő – Sátoraljaújhely
AZ Nektár Pince 2008 Furmint
Ásványok, gyönyörű ásványok, fehér húsú gyümölccsel, markáns sav, kerekség, érettség harmónia. Eddig nem említettük a klasszifikációt, ám itt kivételt teszünk: harmadosztályú dűlő, a bor viszont kiváló. Reméljük, hogy a Viókáról még sok szép bor terem.
Sátor-dűlő – Abaújszántó
Firmánszky borok
Bevallom, velük még nemigen találkoztam. Ők viszont egy egész sorral készültek a bemutatóra. Sátor-dűlőn, 90% Furmint és 10% Hárslevelű a fajtaösszetétel. 2010-es Furmint a markáns savaival feszül neki a fogyasztónak, érezhető az évjárathatás. Az igen élénk savak mellett azért felbukkan az ásványosság. A 2008-as egy igazi fűszeres, édeskömény, ánizs jön ellenállhatatlanul, a savak szelídebbek, mint a 2010-es esztendőben. A közepes savhoz jól idomulnak az ásványok. Újabb két évet vissza az időben, a 2006-os bor már eléggé fejlett, érettséget sugároz minden porcikájából, körtebefőtt, krémesség, és az elmaradhatatlan ásványosság.
Úrágya – Mád
Demetervin Úrágya Furmint és Hárslevelű 2009
Egy nehézbombázó, mindene sok, de nem borul fel, hanem egyensúlyban marad. Van benne ásványos karakter, barackos, fás vonulat a hordóból. Olajként kenegeti a torkod, az alkohol mely 15-ös kicsit felhevíthet, de van mögötte extrakt. Emberes bor, ne ezzel a borral kezd el a kóstolód.
A gondolatok… (az előadáson elhangzottakból, illetve a „HetedHétHatár – Tokaji dűlőklasszifikáció” című könyvből): „Tokajt nem lehet a helyére rakni megfelelő klasszifikáció nélkül”. És hogy miért szükséges a dűlőklassszifikáció? „A világ borfogyasztó tábora korlátozottan tudja befogadni azokat a borvidékeket, amelyek nem a trendet követik, hanem saját megtanulható értékrend szerint alakítják ki minőségképüket. Egy borvidék önálló értékrendszere csak akkor válik megtanulandóvá a világ számára, ha az minden részletében a kifinomultságot, a következetességet sugározza.” 30 év múlva ez a tábor maximum 5-6 százaléknyi „keskeny” figyelmet fog szentelni az európai boroknak. Ez pedig az a hányad, amelyet kultúraként el tudnak fogadni.
Akkor a világ is elfogad bennünket
Tokaj-hegyalján van minőség, van kultúra, van hagyomány, ellenben nincs rendszer. Elsődleges feladat, hogy mi magunk fogadjuk el, adott generációnkkal is fogadtassuk el, ami által az elkövetkező generációk is így tehetnek, ezáltal megteremtődik egy rendszer – egy kultúra – és ez felemeli az egyént. Ha mindez megvalósul, akkor a világ is elfogad bennünket. Minőségről akkor beszélhetünk, ha a dűlőklasszifikáció él. A dűlőklasszifikáció egy társadalmi kultúra.
És mint olyan, a mádi kocsmában (is) kezdődik…
