2013. február 7. – Az ihatóbb Magyarországért
Az ihatóbb Magyarországért minden évszakban támogatja az új boros rendezvényeket. Ezért is örültünk, hogy ott lehettünk a kezdeteknél, az Első Pátyi Toporgó Forralt Boros Fesztiválon. Megrendezték, és elmondhatjuk, hogy sikert arattak! Ma már a tél nem marad ki a rendezvénynaptárból. Rájöttek már sokan, hogy ha eteted, itatod a népet, akkor a jég hátán is megél. Sőt vidám kedve kerekedik, ha hevített borokat kortyolhat, és kövér sülteket falhat. Nem volt ez másképpen Pátyon sem, a Pincehegyen, apraja-nagyja, szépasszonyok, vászoncselédek, legények, gyerkőcök, mind-mind ott voltak.
A budai Széna térről egy félóra alatt a pátyi szántóföldeknél találtuk magunkat a menetrendszerinti buszjárattal. Táblákkal szegélyezett (Pincehegy felirattal) úton 10 perces gyalogtúrával a pincéknél álltunk. Számos pince az 1800-as években épült, romantikus kis sorokban vagy magányosan a tájban, mennyi történet rejtőzik itt. Elképzeltük a vidéket, ahogy zöldbe borul, és egy nyári estén kigyulladnak a kandeláberek, és tucatjával készül a fröccs a fapadokon. Visszatérünk!
Előző cikkünkben már bemutattuk a pátyi Pincehegyet, itt olvashatsz róla.
Kis csapatunkkal szinte mi kezdtük el a fesztivált, a forralt bor előttünk forrt fel, a disznótorost elsők között faltuk be. A kolbász különösen jó fűszerezésű volt. A forralt borok különböző ízvilágot képviseltek, volt pálinkás, csilipaprikás, és egyéb fűszeres, az autósok, és a legfiatalabbak kedvéért volt forró fűszeres tea is.
Furuglyás Pétert élvezet volt hallgatni, ahogy megosztotta velünk terveit, melyek mind-mind a helyi borkultúra fellendítését szolgálják. Ő és a hozzá hasonló emberek képesek tartósan életet vinni a vidékbe, és megújítani a Pannon bortájat. Meghívott saját pincéjébe, ahol jóivású, őszinte borokat kortyolhattunk. A borok után vissza a faasztalokhoz, és újra faltuk a pecsenyéket. Mindenhol elégedett arcokat láttunk, a gyerekek is elvoltak, a hideg senkit sem tántorított el. Visszafelé egy kis időutazást is tettünk a Levi presszóban, élmény volt ez is.
Pátyon elkezdődött valami, vannak célok, vannak adottságok. A jó szándék, a közakarat Pincehegyet tud megmozgatni. Nem kellenek óriási beruházások, néha elég az összefogás, és az ötlet következetes kivitelezése. Együtt toporogtunk, nem is kevesen, és ez csak a kezdet, mi szurkolunk. Hajrá Páty, hajrá Magyar borkultúra!
A rendezvényen készült többi kép itt érhető el a Facebook-on
