K und K, avagy egy seregnyi vörös egy délután alatt…
Bertalan György írása
Vegyük sorba
Vörösborozni hívtak a Hotel Nemzetibe. Kadarkák és kékfrankosok bemutatója, ez állt a meghívón, ami már önmagában is kellően csábító, de érkezés után hamar kiderült, hogy ennél sokkal többet tartogat ez a késő délután-kora este. Vegyük is sorra, mi mindent láthatott-hallhatott-kóstolhatott a vendégsereg.
Egyes bilétával támadunk
Izgatottságomat mi sem mutatja jobban, minthogy a ruhatárban az 1-es bilétát kaptam, mivel percre pontosan a szakmai látogatók számára meghirdetett kezdési időpontra érkeztem. Így még épp elcsíphettem az előkészületek utolsó mozzanatait, a standok szépítgetését, az első palackok bontását. De nem kellett sokat várni, és megérkezett a többi, kadarkára, kékfrankosra és néhány jó sztorira szomjazó vendég.
Színesít a Borjour
A Borjour szervezésében megvalósuló programra jól ismert és vadonatúj pincék is elhozták kínálatukat, ebből igazán színes kavalkád keletkezett. Ha már a színeknél tartunk, e tekintetben is akadt meglepetés, például a szekszárdi Pálinkás Pince 2019-es kadarkája, mely 2-3 hetes héjon áztatást követően úgy sötétlett a poharamban, hogy azt már-már egy festőszőlő is megirigyelhette volna. Emellett az íze kiváló, friss és gyümölcsös. Méltó párja volt ugyanezen pincészet 2016-os kékfrankosa, mely egy évet töltött el fahordóban. A mindössze tíz hektáron gazdálkodó Pálinkás László és fia, Tamás által készített borokra mindenképpen érdemes lecsapni.
Maradjunk még Szekszárdnál
Továbbra is Szekszárdnál maradva a Dúzsi Pincészetnél magától értetődően kékfrankos rozéval nyitottunk, méghozzá rögtön kettővel. Jól érezhető a különbség a friss, ropogós gyümölcsbombává hangolt (de nem tutti-fruttis) változat, és az érettebb, kerekebb rozébor között. Előbbi egy szertelen vadóc, utóbbi céltudatos, szeretnivaló, életigenlő felnőtt. A rozék után bikavért kóstoltunk a 2017-es évjáratból. Az este két sztárja, azaz a kékfrankos és a kadarka mellett merlot és cabernet sauvignon is került ebbe a házasításba, az eredmény egy szép, aszalt gyümölcsöket megidéző bor lett, hosszú lecsengéssel. Zárásként a Niola nevet viselő kékfrankos került a pohárba. Komoly test, kellemesen gyümölcsös ízvilág izgalmas fűszerekkel kiegészítve. Tartalmas bor tartalmas beszélgetésekhez.
Arad-hegyaljai borvidék
A ménesi Balla Géza Pincészet egy 2018-as kadarkát kínált, és ismét hiába kerestem a fajtára jellemző haloványabb, pirosas árnyalatot. Mint megtudtuk, a szín teltségét itt elsősorban a gránitos talajnak köszönhetjük. A bor gyümölcshangsúlyos, kellemes savakkal. Ezt követően a 2016-os kékfrankossal ismerkedtünk meg, mely 18 hónapot töltött el hordóban, és ez kifejezetten jól áll neki. Pozitív tapasztalatokkal gazdagodva búcsúztunk el a 2018-as Év bortermelője-díj birtokosának standjától.
Vissza Szekszárdra
Heimannék is széles szortimenttel érkeztek. A két birtokbor-féleséggel kezdtünk, melyek a belépőt jelentik a szekszárdi vörösök világába. A 2019-es kadarka nagyon friss, üde, a 2018-as kékfrankos jóval komolyabb. Ez nem egy-két évig élvezhető bor, jóval nagyobb potenciál rejtőzik benne. Igencsak „best buy” kategória, érdemes betárazni belőle. A dűlőszelektált kékfrankosok világába lépve a Bati kereszt, Baranyavölgy és Szívem változatokat kóstolhattuk. A Baranyavölgy legtalálóbb jellemzője a „kraftos” volt, míg a Szívem – mely a Baranyavölgy egy különálló kis szegletében termett szőlőből készül – kiváló egyensúlyt mutatott a tanninok és a gyümölcsösség között.
Fel a Mátrába
A kóstolást egy vadonatúj pince, a mátrai Hoop Wines standjánál folytattuk, ahol elsőként pét-nat került a poharakba. A manapság nagy népszerűségnek örvendő pezsgőféleség különlegessége, hogy az erjedőben lévő mustot palackozzák, ettől lesz néha túlságosan – szó szerint kirobbanóan – szénsavas. Izgalmas kísérletek tanúi lehetünk, akár a palackok tartalmáról, akár a bontás folyamatáról beszélünk. A 2019-es kékfrankos pét-nat a gyöngyöspatai mikro-borászat nagyon üde, korrekt szerkezetű tétele, nem okoz csalódást a műfaj kedvelőinek. A Hoop Wines egy friss, 2019-es kékfrankosát is elhozta. A Violet névre hallgató borban óriási lehetőségek rejlenek, legszebb arcát feltehetően néhány év múlva fogja megmutatni.
Le Villányba
A villányi Polgár Pincénél kifejezetten a 2005-ös KadarÁsz nevű bor miatt álltam meg. Ismert tény, hogy a kadarka is hajlamos a nemes rothadásra, avagy aszúsodásra, ám ez csak kivételes körülmények között megy végbe. A 2005-ös év ilyen volt, azóta többször tűnt ugyan ígéretesnek az időjárás és az alapanyag is, ám – egyelőre – nem sikerült elérni azt a különleges minőséget, mely 15 éve szerencsés csillagzat alatt megszületett. A bor kellemes, jól iható, szép egyensúlyban van, és nyomát sem mutatja az öregedésnek.
Dúzsiék natúrban…
Hét óra körül már egészen nagy tömeg nyüzsgött a bemutató helyszínén, a standokat is egyre népesebb csoportok állták körül. Mielőtt az egyes számú jegyet a kezemben szorongatva a ruhatárhoz indultam volna, még visszatértem a Dúzsi Pincéhez, ahonnan előzőleg egy natúrbor ígéretével távoztam. Az idei szüret terméséből Dúzsi Bence kísérletképpen egy kadarka-kékfrankos házasítást készített fajélesztő és kén nélkül, kizárólag tartályban erjesztve-érlelve. A minimális maradékcukor eleganciát ad ennek a bornak. Ha ilyen az első kísérlet, izgatottan várjuk a folytatást.
A Borjour kadarka-kékfrankos kóstolója változatos kínálattal fogadta a látogatókat, szinte minden pultnál akadt valami izgalom, valami meglepetés. A középpontba állított két szőlőfajta sokféle arcát villantotta fel, bizonyítva, hogy érdemes keresni, kóstolni, kedvelni őket.
Köszönjük a meghívást a Borjour csapatának!
Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )
