2013.augusztus 13. – Nyulasi Gábriel István
Amikor arról értesültem, hogy a Kelenföldi Hőerőmű egykori vezérlőtermébe szervez túrát a Miénk a Ház Egyesület, nem sok információval rendelkeztem, de bíztam Maczó Balázs csalhatatlan érzékeiben, amivel kiválasztja az érdekes helyszíneket. Néhány kattintással már előjött, hogy Borbíró Virgil, art deco, 1930-as évek… Azok a harmincas évek, hiszen ekkor született a most reneszánszát élő hungarikumunk az Irsai Olivér, innen felgyorsultak az események.
Kattints ide a rendezvényen készült többi képért!
Tétovázásra nem is volt idő, mivel éppen csak befért Az ihatóbb Magyarországért stábja az egyik időpontra, annyira népszerű célponttá vált az épület. A nagyközönség előtt zárva, de mint híres építmény igencsak él a rajongók tudatában. Maczó Balázs várt minket a Kopaszi gáthoz közel, és vagy ötvenvalahány kalandvágyó alkalmi túratárs, volt akinek két fényképező is lógott a nyakában.
Budapest Csernobiljában voltunk, így harangozta be cikkét az Index. Valóban volt némi hasonlóság, és több filmet is forgattak itt. Kísérteties, lenyűgöző, és egyben nagyon is emberi, ha meglátjuk az apró kis részleteket is. Az itt-ott eldobált könyveket, képeslapokat, a mindennapi munka kis apró emberi jeleit. Sinfojtó, tartalék sín, feszültség red. hőfok… Nem tudjuk már mit jelentenek, de azt tudjuk, hogy milliónyi és milliónyi ember kapta innét a delejt, cselédek porszívóztak, ficsúrok hallgatták a rádiót, és ezer és ezer célra rohangáltak itt az elektronok. Pár éve is izzott itt nagyfeszültség és voltak olyan helyek ahová bemenni csak engedéllyel, de úgyis csak valakivel lehetett, tehát sosem egyedül… Ma már nincs itt egy huncut kóbor áramocska sem, de az épülettel már jó lenne kezdeni valamit, mondjuk egy kulturális központ pont megtenné.
Az építész
Borbiró Virgil (másként Bierbauer, Borbiró-Bierbauer, Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író.-wikipedia
Szóval Borbíró építész, az alkotó, aki megalkotta a csodát Kelenföldre, a vezérlőtermet, 30-as évek kézenfekvő volt, hogy ebbe a porosodó art-deco szentélybe becsempésszünk egy palackot az Irsaiból, főleg mivel előtte jártunk a Nagy Mátrai kóstolón, amelyen beszereztünk egy igazán jó Babiczki Irsai Olivért, természetesen frisset, a 2012-es évjáratból. Kis egyesületi táskánkban ott lapultak a poharak is, akciónkról szemérmesen hallgattunk a szervezők előtt, hátha némi aggályaik támadnak majd. Végül is mindenkinek alá kellett írni egy papírt mellyel vállalja a felelősséget, ha esetleg húsz métert zuhan, vagy egy üvegszilánk halmaz megsérti a belső szerveit vagy ilyesmi.
Szerencsére nem történt semmi ilyesmi, a végére csak az Irsai Olivér hevült fel egy kicsit így kénytelenek voltunk teljes mértékben elfogyasztani. A poros, törmelékes falak között elgondolkoztam, hogy vajon az építész szerette-e a bort? Vajon eljutott-e hozzá akár egy kortynyi Irsai Olivér? Amikor (az) Irsai Olivér egy éves lett (ő egy valódi személy volt és szőlőfajta), akkor már megindult a kapcsolóház fejlesztése 1931-ben.
Az épület
Fővárosi ELMŰ Kelenföldi áramfejlesztőjének III. kazánháza és a 30 KW-os kapcsolóház bővítése, 1931–34. A épület arra volt hivatott, hogy a 10 KW-os áramból áttranszformálva a kornak megfelelő, sőt azt egy picit meg is haladó 30KW-os árammá alakítsa.
Időutazás a javából, falak melyek már száz éve állnak, csodálatos art deco üvegtető, lepukkant kapcsolótáblák. Munkahely mely egészen 2005-ig üzemelt, és egyben velünk élő történelem. Hirtelen elhagyták a dolgozók az üzemet, felborított öltözőszekrények, szerződés részletek az irodában, egy számítógépes rendszer bevezetésének ütemterve olvasható a félredobott mappában. Összezúzott porcelán biztosítékok, és ki tudja milyen áramátalakító szerkezetek. Utcanevek a falakon, ahová eljutott az áram, üveg járólapok melyeken kissé bizonytalanul jár-kel a látogató, ha az utóbbi majd száz évben elbírta az embereket, miért is alattunk roskadna össze?
A stílus
Az art déco az art décoratif francia kifejezés rövidítése, az 1920-as, 1930-as évek építészeti és iparművészeti irányzata, melynek hatásai ugyanakkor a festészetben, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak. Franciaországból indult el világhódító útjára, legnagyobb hatása az Amerikai Egyesült Államokban volt, de egész Európában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is szerephez jutott. Eredete az art nouveau-hoz, a francia szecesszióhoz vezethető vissza, de magába olvasztotta az avantgárd irányzatok egy-egy jellegzetes elemét is: a konstruktivizmusból merítette ageometriai stilizációt, a futurizmusból a modern kor éltetését, a kubizmusból pedig a festészeti alapokat. További jelentős hatása volt az egyiptomi művészetnek is, mikor 1922-ben felfedezték Tutanhamon-sírját.
A szecesszió organikus és hullámzó, kígyózó motívumaival ellentétben az art déco stílusát egyenes vonalak, geometriai tervezés jellemzi. Az ipar fejlődésének köszönhetően elviekben is hátat fordított elődjének: az egyedi termékekről a tömegtermelés vívmányaira helyezte a hangsúlyt. Mégsem díszített minden lakást art déco lámpa vagy bútor. A stílus a luxus és elegancia egyik kifejezője lett. -wikipedia
Múmia-terem
Tutathamon sírjáról rögtön a múmiák jutnak az ember eszébe, látogatásunk egyik csúcspontja (a vezérlő termen kívül) a Múmia terem volt, melyet a dolgozók neveztek el így. Valóban a terem tele van kétoldalt hosszú sorban állított szarkofág-szerűen nagy fekete képződményekkel melyek szintén az áram-átalakítást voltak hívatva segíteni. Feszítve, vagy nem feszítve, a 666-os számú kapcsolótábla felirata – ez azért árasztott magából valami egészen pokoli hangulatot. Mintha tényleg egy démoni helyre kerültünk volna, ahol emberi sorsokat egy kapcsolással oldanak meg kényük-kedvük szerint. A gonosz energiája delejez meg itt mindent, gondolhatta a buzgón kattintgató látogató…
A bor
Az Irsai Olivér a szőlőfélék (Vitaceae) családjába a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) sorolt magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta.
1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi fűszeres szőlőfajtát.
Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet.
A vezérlőterem
Üvegtörmelék, fémlépcsők, a festék hártyásan válik el a felülettől. Emlékek, a reggeli műszak, a naponta bejáró emberek. Mennyire unhatták a terjengősen eseménytelen ügyeletet, vagy voltak pörgős napok tele üzemzavarokkal, napi küzdelmekkel? Régen akár be is vihetett a munkás egy kis butykos bort, nem vették szigorúan, zérótoleranciával a munkahelyi borfogyasztást. Csak manapság tűnik perverziónak a tökéletes tiltás időszakában, hogy egy vezérlőteremben megigyon egy pohár bort, ami történetesen egy jó irsai a mátrából a Babiczkiéktól, amit a kóstolón tapasztaltam, azt hozta a kontrollpalack az üvegtető alatt is: A Babiczki Pincészet ifjú borásza nem véletlenül írta a diplomamunkáját az Irsai Olivérből, kihozta azt, amit lehetett a fajtából. Egyedi lett a bor, illatban kicsit zárkózottabb, ízben viszont mélyebb karakter egy igazi ízbomba. Túratársaink kicsit furcsán, és némileg irigykedve néztek ránk, ahogy a bort kortyoltuk a teremben Az ihatóbb Magyarországért! Miénk volt a Ház és a Bor! Meg is fogalmazódott egy közös projekt ötlete Maczó Balázsékkal amelybe borászatokat is be lehetne vonni…
Az üvegkazetták egy része már mocskosan megrepedve, de a nyári parázs napsütésben látszik a diadalmas szépség, és az üvegtető alatt a háborúra gondolva egy nehézajtós betonbunkert is felhúztak a bombázásokra gondolva. Mindenki buzgón kapcsolgatta a már soha semmit sem kapcsoló gombokat. A terem egyszerre lehetett volna forgatási helyszíne egy régi sci-finek, ahonnan egy őrült tudós megindítja a szokásos emberiségkiirtó utolsó támadását… Vagy tényleg egy régi típusú atomreaktort is el lehetett volna innen irányítgatni (a filmvásznon csernobili atomerőmű irányító központját jelenítette meg a hely az Ideglelés Csernobilban című zombifilmben). Esetleg egy gombnyomás és felemelkedik az egész terem, mert kiderül, hogy egy ősi űrhajó a hely, és megkezdi a térváltást…
Azok a boldog 30-as évek
A 19-20. század fordulóján erõsen lecsökkent a borfogyasztás, amely feltételezhetően a filoxéra járvánnyal volt összefüggésben. A század elején azonban ismét emelkedett, és 1930-ra megközelítette a borfogyasztás az egy főre jutó 39 litert. Ugyanakkor az iparosodás előrehaladtával – más országokhoz hasonlóan – jelentősen visszaesett nálunk is az égetett szeszek fogyasztása, a 30-as évek elején már csak 2 liter körül mozgott az egy főre jutó érték. A sörfogyasztás továbbra is alacsony volt. Mindezeket együttvéve a harmincas években az abszolút alkoholban számított fogyasztás egy fõre jutó értéke 4 és 6 liter között mozgott. (Andorka; 1988, 1994) Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: A magyar lakosság italfogyasztási szokásai
(Ha tetszett a post, csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért vidám közösségéhez a facebookon ITT )
Végül is arra jutottam, hogy teljesen mindegy, hogy az építész kortyolt e valaha irsait vagy a munkások, vagy bárki. A lehetőség megvolt rá, és ha nem is történt meg, mi elvittük a borfogyasztást a vezérlőterembe, és talán a kapcsolótáblák körül bolyongó szellemek közül talán valamelyik csettintett egyet, igen most ő is meginna egyet ugyanúgy, mint régen és megcsapatná az irsait még egy kis szódával is…
Miénk a Ház elérhetősége!
