2016. március 6.
Egy új sorozatba kezdünk mellyel a célunk nem más, mint az alapoktól, vagyis a szőlőből indulva hozzuk közelebb az olvasókat a borokhoz. Mi a metszés? Mi a kötözés? Mikor kell rohanni permetezni? Ezekkel érdemes foglalkozni, mert ezek nélkül más borok kerülnének a poharunkba. Mert, ahogy szokták mondani, a szőlőben dől el a bor minősége… A gyengébb alapanyaggal lehet bűvészkedni a pincében, de nagy bort már nem szűrhetünk belőle. Szóval induljon a szőlőmunkálatokat bemutató sorozatunk, fogadjátok szeretettel.
Mi ez a kezemben?
„Emlékszem, az egyik úgy kezdte a szőlész órát, hogy felmutatta a metszőollót és megkérdezte: mit láttok a kezemben? Mi mondtuk, hogy metszőolló az, tanár úr. Ő erre azt felelte, jól jegyezzétek meg, ez nem metszőolló, hanem a pince kulcsa.” Vida Péter, borász
Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek…
A tapasztalatok szerint a 1980-as évektől napjainkig a metszés időpontja 1 hónappal előrébb tolódott. Édesapámat kérdezve, Ő még emlékszik olyan időszakokra, amikor április 4-én fejeződött be a metszés. Ám, hogy ne szaladjunk nagyon előre, tekintsünk bele abba, hogy mi is az a metszés. Ezt a műveletet a szüret befejezésével, az utolsó levél lehullását követően kezdhetjük meg legkorábban a szőlőben. Az utolsó levél lehullásával a szőlő jelzi nekünk, hogy felkészült a télre, a felsőbb részekben a nedvkeringés leáll.
Metszésmódok
Metszésmódok szempontjából 5 félét különböztetünk meg: kopaszmetszés, rövidcsapos metszés, hosszúcsapos metszés, félszálvesszős metszés, szálvesszős metszés. Ezek között találunk hagyományos és tájegységekre jellemző metszésformákat is. A metszésfajta a művelésmódtól is függ. Magyarország nagyobb részében az ernyő művelésmódot alkalmazzuk. Ez a metszésmód a kordon mellett nevelt szőlők könnyű és gyors formája. Ennél a formánál általában rövid vagy hosszúcsapos váltómetszést alkalmazunk. A szőlőtőke törzsének a végén kiválasztunk két egészséges szálvesszőt, ezeket megtisztogatjuk és 8-12 rügyre visszametsszük. A szálvesszőt megropogtatva kb. 45°-os szögben ívesen az alsó huzalhoz erősítjük. Ugyanezt elvégezzük a másik szálvesszővel is. Kezdő szőlőmetszőknek érdemes a két szálvesszőn kívül egy harmadik, kétrügyes biztosító csapot is meghagyniuk, hogy ha véletlenül letörik a szálvessző, legyen miből pótolni a hiányt.
Mi legyen a venyigével?
Metszés során az eltávolított vesszőket többféleképpen is feldolgozhatjuk, felhasználhatjuk. A gazdák többsége a sorok közepére rendezett vesszőket szárzúzó segítségével összeaprítja majd a talajba szerves tápanyagként visszaforgatja. Kisebb részük bálákba rendezve összegyűjti és a fűtési szezon során felhasználja, mint tüzelőanyagot.
És ha nem metsszük meg a szőlőt?
Mi történik akkor, ha a metszést későn kezdjük el, vagy esetleg elhagyjuk? Ha a metszést későn végezzük (a nedvkeringés megindulása után) azzal számolnunk kell, hogy kevesebb termésünk lesz. A metszés egy sebzési felület is, melynél a szőlő életerőt veszít. A késői metszés azért sem javasolt, mert a sebzett felületen keresztül tápanyag veszteség következhet be, illetve fertőzési felületet nyújt a baktériumok számára. Amennyiben a metszést teljes egészében elhagyjuk a szőlőt arra késztetjük, hogy a nedvkeringés elindulását követően, a teljes növényen maradt fás részekbe áramoljon az a tápanyag és energia amit a szőlő a tél során tartalékolt. Ez azért rossz, mert a túlterhelt szőlő nem adhat jó minőségű termést, míg a szakszerű metszéssel szemben, ahol a keringés beindulását követően a növény már azokra a tudatosan meghagyott rügyekre koncentrálhat melyeket mi választottunk.
Előfordul, hogy a keringés beindulása után kell metszeni…
Hosszú, kemény tél után érdemes megvizsgálni a szőlőrügyeket, mert jelentős fagykárral számolhatunk. Csak ezután lássunk hozzá a metszéshez! Ilyenkor borotvaéles késsel kettévágjuk hosszában a rügyet. Az egészséges rügy belseje halványzöld, míg a fagyott barna vagy fekete. Ha azt látjuk, hogy a rügyek fele sérült vagy elpusztult, akkor érdemes megvárni a szőlő fakadását, általában az áprilist, és csak akkor kell metszeni. Ekkor már tisztán látni az ép és a károsodott rügyek arányát, ami fontos tudnivaló a tőke terhelésének meghatározásához. Ha a rügyek döntő többsége elfagyott, a tőkét rövid csapos, egy-két rügyes metszésben kell részesíteni. Ha viszont rügyfakadás idején kényszerülünk metszeni, nagyon vigyázva kell dolgozni, mert könnyen letörhetjük, leverhetjük a már kipattant rügyet. Pethes József: www.mezogazdakiado.hu
Tehát a tőketerhelést is a metszéssel állítjuk be (tőke/rügy), a minőség ettől is függ. Ám vannak zöldmunkálatok is ebben a témában, ez már egy következő lépés, elsőre ennyi épp elég is lesz a szőlővenyigék intelligens aprításából.
(Ha tetszett a post és kíváncsi vagy a folytatásra, csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért vidám közösségéhez a facebookon ITT )
Ideklikkelve , láthatjuk, hogy az Etyeki Kúriánál milyen cool a metszés után a helyzet! (nem biztos, hogy elindul, ezért itt van egy másik videó alant)
