2014. május 21. – Az ihatóbb Magyarországért/ Gábor Krisztina
A lelkes fogyasztó szemszögéből néztünk rá az idei Rozémustrára. Nem kell szakértőnek lenned ahhoz, hogy kiválaszd a rozédat! A rozé élt, él és élni fog, már bejáratott a rendezvény. A Budavári Borfesztivál Rozés „kistesója” már kezd felcseperedni. A Gesztenyés kertben is jó volt a hangulat, a borús-esős időjárás csak a rozéfesztivál harmadik napját tette „látogató szegénnyé”.
Annak ellenére, hogy egy munkanapnak becézett szombat volt, szép számmal érkeztek a rozét kedvelők és/vagy megismerni vágyók, sor alakult a recepciónál a gyors kiszolgálás ellenére is.
Szolgálati közlemény! Az ihatóbb Magyarországért következő bortúrája június 8-án lesz, célpont a „rozénagyhatalom” Gál Szőlőbirtok és Pincészet, vagyis Gálné Dignisz Éva, Az év Borásza.
Kattints ide a bortúra további információiért!
Kezdtük az Angyal Pincészet – nomen est omen – angyalarcú kolleginájánál, akinél az Angyal Rosét (2013) kóstoltam meg. Megtudtam, hogy mivel Tokaj Hegyalján van a birtokuk, kék szőlővel nem rendelkeznek, a rozé alapanyaga Bükk aljáról származik. A bor talán kissé túlhűtött, ezért rejtegette még gyümölcsös zamatát, mindenesetre elegáns, kevésbé kirobbanó íz és zamat, színében az intenzívebb, sötétebb árnyalat jellemezte.
Ezután tettem egy kört valamennyi kiállító között, bár előre elterveztem kinél szeretnék mindenképpen kóstolni, végül győzött a spontaneitás és az átfogó kép segített a döntésben.
Visszafelé elakadtam Frittmannéknál. Itt meglepetés nem érhet – gondoltam… és így is lett, ami a minőséget illeti. Ugyanis egy meglepetés mégis akadt: a kísérő füzetecskében feltüntetett tételeken felül (két rozébor és egy gyöngyöző rozé) még egy második gyöngyöző is kínálta magát, az Irsai Olivér. A fajta nagy kedvelőjeként erre fentem igazán a fogam, de tartsuk a sorrendet, előbb a rozé, aztán a pezsgés. A Le Mondial du Rosé 2014 aranyérmét elnyert Rosé Cuvé (Cabernet Franc 60% és Kékfrankos 40%) nemcsak tetszetős címkéjével kelti fel a figyelmet, a külsőt tükrözi a belső tartalom is, a rozé kellemesen, de nem hivalkodóan gyümölcsös, ribizli, málna kacérkodik a kóstolóval, színe világos, elegáns. A Frisecco Kékfrankos Rosé Gyöngyözőbor sem okozott csalódást, illata friss, gyümölcsös, a szamóca, málna zamat finoman cseng le a kortyban. Szívesen elidőztem volna még ennél a tételnél – talán majd otthon, csendes baráti körben – , de itt várt még a számtalan rozé és persze a Frisecco Irsai Olivér-Ezerjó száraz fehér gyöngyözőbor, mely hozza a fajtára, különösen az Irsaira jellemző gyümölcsösséget, intenzitást; ízét a citrusos jegyek bolondítják. Mindenképpen kellemes élmény, megjegyezzük otthonra is.
Majd egy ugrással a Kunságról a Balatonhoz: majdnem egymás szomszédságában kapott helyet az északi és déli part, előbbit a badacsonyi Borbély Családi Pincészet, utóbbit a balatonlellei Bujdosó Pincészet képviselte. Mindketten kedveskedtek gyöngyöző borokkal is a kötelező rozé mellett, Bujdosóék rögtön kettővel: egy-egy 2013-as Frisecco (Királyleányka, Chasselas, Irsai Olivér) és Rosecco (Merlot 66%, Pinot Noir 23%, Cabernet Sauvignon 11%) csintalankodott poharamban, követte őket természetesen az elmaradhatatlan rozé is: Mentőöv Rozé (Merlot 66%, Pinot Noir 23%, Cabernet Sauvignon 11%). A névválasztás közös nevezője a Balatonhoz és a vitorlázáshoz való erős, már-már tradicionális kötődés, nem feltétlenül kapcsolódik az adott név alatt kínált borhoz.
A Borbély Pincészetet eddig fehérborai miatt szerettük, most a „Kinnagangon” Pinot Noir Rosé és a Bóbita Gyöngyöző (Olaszrizling 70%, Irsai Olivér 30%) a pincészet egy másik arcát mutatta meg. Ez utóbbinak viszonylag magas cukortartalma (10 g/l) nem zavaró. Ha nem hívják fel rá figyelmemet, nem is lett volna feltűnő, a sav és a szénsav biztosította az egyensúlyt.
Szúrópróbaszerűen egy másik lelkes fogyasztó a rendezvényről:
„Összesen 24 tételt kóstoltam meg, ebbe persze voltak pezsgők és fehérborok is! Dúzsiék nagyon tetszettek, hogy a rozé kollekcióval jöttek. Náluk már régebben is voltam ezen kóstolón, és most sem okoztak csalódást. Legjobban a Baroon von Twickeltől tetszett a Chateau Kajmád Rozé Cuvée, nagyon jó volt. Fel is írtam magamnak, hogy bozda citrusos jelleggel és én egy kis zeller ízt is éreztem, de abszolút ő áll az első helyen. Rozé vegetális jegyekkel…kicsit meglepő volt számomra is, de egyáltalán nem volt rossz! Épphogy különleges és lehet, hogy pont ezért volt a kedvencem a mustrán! Kóstoltam tőlük még egyet, amiben a kékfrankos, merlot es a pinot noir arányaiban megegyezett, csak másik dűlőről való és az jellegtelen volt! Illetve, amit még kiemelnék, az a Bodri Rozi lenne, egész nap tudnám inni, annyira kellemes. Feltétlen ajánlanom kell, az új Hungaria Zenit Extra Dry-t! A legjobb pezsgő, amit valaha csináltak! Mindenféleképpen kóstold meg!”
Sajnos a 4 órai érkezés túl későnek bizonyult, mert még rengeteg mindent beikszeltem, hogy feltétlen meg kell kóstolni, de majd legközelebb
A Balaton után ismét a Kunság felé vettük az irányt, két pincészet borai hívogattak: az eddig számomra ismeretlen Dimenzió Borászat és a már jól ismert Gál Pincészet kínálta hibátlan nedűit. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a Dimenzió Borászat igazi különlegességgel várt minket: édes rozéval, a Kedvessel (100% Cabernet Sauvignon, alkohol: 12%, cukor: 54g/l, sav: 9 g/l). Édes rozé? Ilyet még nem láttunk, kóstoljuk meg! Mi tagadás, valóban érdekes kombináció, megkóstolni mindenképpen érdemes, és aztán döntse el ki-ki maga, mit is tud a rozé, ha édes.
A Gál Pincészet méltán a 2013-ban elnyert „Év Borásza” címhez hibátlan rozékkal várt minket, három tételt kóstolhattunk: Gál Szent Márton Rosé (Kékfrankos: 33%, Pinot Noir: 33% és Zweigelt: 33%), Gál Kékfrankos Rosé és Gál Pinot Noir Rosé, mindhárom természetesen a friss 2013-as évjáratból. Mindhármat szerettük, kellemes meglepetést a Kékfrankos okozott, átütő málnás illatával, kedvencünk továbbra is a Szent Márton Rosé maradt, szorosan mögötte a Kékfrankos és a Pinot Noir.
Íme, egy korántsem teljes merítés a kínálatból, aki ott volt, tovább is kóstolhatott, aki idén kihagyta, jövőre mindenképpen menjen el, kellemes kikapcsolódás – kiegészítve egy gesztenyéskerti átruccanással – , és lehetőség a fajta még átfogóbb megismerésére a rozé kedvelőinek. Rozéra fel mindenkor!
