2011. június 11. – Nyulasi Gábriel István
Milyen érzés találkozni egy élő legendával? Milyen érzés mitikus dűlőkben sétálni, majd a borásszal együtt kóstolni a szentélyében (pincéjében), aztán együtt megebédelni? Felejthetetlen. Borokból is kóstolhatunk jókat, szépeket, harmonikusakat, de igazán a maradandó élmények fontosak, amelyekre aztán az idők végezetéig emlékezhetünk. A Tokaj Prestige Csillagos Bortúra Négy keréken keretében látogattuk meg Szepsy István borászt.
Mintegy két éve beszéltem Szepsy Istvánnal, a Borstaféta keretében, telefonon válaszolt a kérdéseimre. A nagy borász hihetetlen kedvességgel, közvetlenséggel nyilatkozott, nem keresett kifogásokat, hanem abban a pár percben egyszerűen jelen volt.
„2008-tól a Szepsy stratégia ezen alapszik: dolgozni minden nap derűsen, nyitottan a világra és az intuíciókra, szeretettel a természet és emberek iránt, a holnap és a részletek miatt nem aggodalmaskodva.” (Szepsy István)
A Szepsy… Mára személye, borai garanciát jelentenek a minőségre, hazai és nemzetközi hírnévre is szert tett. A magyar bor, a tokaji bor egyik legmagasabb szintje, amelyet ő képvisel, bátran mondhatjuk, hogy ez már világszint. Borászunk maga diktálja a trendet, mindenki előtt jár, így ért fel a csúcsra. Ő volt az, aki úttörőként elkezdett igazán nagy száraz borokat készíteni Tokajban. Díjainak se szeri se száma, többek között tavaly a Prestige Award-ot is megnyerte, melynek apropóján tettünk nála sajtólátogatást. Szeretne még több elismerést gyűjteni, de nem magának, hanem azért, hogy a világ bortérképére újra felkerüljön Tokaj, és ezáltal Magyarország. Ez Szepsy István nem titkolt küldetéstudatának célja, Isten segítse küzdelmes útján.
Kiváló birtokot épített fel egyedül, külső befektetők nélkül a maga erejéből. Mindig a szőlőterületek felé húzta a szíve, évek hosszú során át gyarapítgatta a területeit, ezért sikerült olyan dűlő-összetételű birtokot létrehoznia, amelyet büszkén hagyhat családjára. Jelenleg 64 ha a teljes birtok mérete, négy község tizennégy dűlőjében a művelés alatt álló szőlőterület nagysága 48 ha. A családi háttér nagyon fontos tényező borászunk életében, gyermekei a borászatban és környékén tevékenykednek. A rituális reggeli zöld teázásukon már túl voltak, utána mi következtünk, Szepsy István nekünk szentelte délelőttjét.
Mádon, Szepsy István portáján kezdtük a látogatást, a Mester az udvaron, szabadon kiállított ásvány és kőgyűjtemény bemutatásával indított. Az agyagpipa darabkától a megkövült fatörzseken át a féldrágakövekig mindenféle lelet hever a lábunk előtt. Rövid ismertető következett a termőterület földtani életéről, és máris autóztunk ki a dűlőkbe.
Mintegy 14 és 9 millió évvel ezelőtt indult a történet a vulkánokkal. Több ezer formálta a tájat itt a Pannon tenger alatt és mellett. A Szepsy birtokon egykoron körülbelül 17 vulkán működött. A hidrotermás működés révén keletkező ásványok, melyek egyik csoportja a zeolitok, külön emelik a talaj mineralitását és egyediségét a szokásos vulkáni kőzetek mellett, mint a riolit, andezit, bazalt.
Úrágya és Szent Tamás
Rendezett sorok, emberöltőkön át felhalmozott kőbástyák. Egészséges erőtől duzzadó szőlő. Ott egy rész bakművelés, arra egy friss telepítés, jó érzés borászunk lelkesedését átvenni. A bortáj felemel, a történetek jönnek sorra ezeknek a dűlőknek különleges erejük van, melyet még alig-alig tapasztaltunk meg. Úrágya, Szent Tamás, Urbán, Király, Szepsy, és még folytathatnám a mitologikus dűlők sorát.
„A tőkék hálásak, hogy kiteljesedhetnek. Úgy mint az ember, eljön az ideje. Sorsa van a tőkéknek, akiknek találkozniuk kell, azok találkoznak.” (Szepsy István)
A Pincében folytatjuk az ismerkedést, most már pohárral a kézben a hordómintákkal kezdjük a kóstolást.
Szepsy 2009. Furmint (hordóminta) 1961-es telepítésű a szőlő, a szocialista „művelés” kissé megkínozta az első harminc évében, de azóta már arany élete van és ezt meg is hálálja. Erősen zeolitos a talaja, ásványossága egyszerre könnyed és megfontolt. Görögnek a citrusok és a kövek.
Urbán 2009. Furmint (hordóminta) Ásványosság keveredik az animalitással, buja kövek. Gyümölcsök is meghúzódnak a háttérben, kifejezetten optimális egyensúlyban lime, grapefruit adja a citrusos gerincet. Ez már annyira jó tokaji, hogy akár somlói is lehetne.
Király 2008. Hárslevelű Méz és ásvány játékos egyesülése, a hárs karaktere könnyebben értelmezhető. Nem annyira filozofikus, inkább a pezsdülő édes életérzés uralja. A maradék kis cukorka szépen kerekít, illik a borhoz, hiányozna ha nem volna.
Király 2007. Hárslevelű Egy évet vissza az időben, nagy ugrás is lehet az egy év. Más évjárat, melegebb volt, mint 2008, és ennek a bornak még egy éve volt, hogy rendezze a sorait. Jól integrálódott hordó, komolyabb test, érettebb bor. Az ásványok kötelező jelleggel megjelennek, karöltve mézes citromlekvárral. Összetett, nagy bor ereje teljében, és van még egy jó pár éve. A vulkanikus szimfonikusok édes harmóniákat játszanak.
Szent Tamás 2007. Furmint Érezhető a dűlőváltás, az ásványosság egy toast-os vonulatot kap, az (új) hordó itt nagyobb szerepet kap. Nyílik a citromfa virága a szigorú kövek között. Nagy bor a nagy borok között, összetett és egységes egyben.
Közben vendéglátónk megosztja velünk a dubai gazdagok történetét, akiknek jók voltak a Szepsy borok, csak az árszintjükkel nem voltak elégedettek. Nem eléggé luxus-kategória, mondták, többet kellene kérni értük. Az ilyen vevőknek külön egy olyan árlapot szükséges rendszeresíteni, ahol a számokat pár nullával meghizlalják.
„A legjobbat vagy semmit!” – jutott eszembe az előző nap megismert 125 éves szlogen a Mercedes-Benz cégtől. Ez a Szepsy birtok jelmondata is lehetne. Nincs alku, nem készítenek például 6 puttony alatti aszúminőséget. Minek saját konkurenciát szerezni, kreálni egy néhány „kisöcsit”. Visszatérő kérdés Tokajban a borászok különböző gyűlésein, például a hegyközségi szavazásokon, hogy „borbóvlit” az édesített gyenge minőségű tokaji termelését mennyire lehet szabályozni, esetleg korlátozni. Természetesen a nagy többségnek kell ez a piaci szegmens. Ezért gondolkozott egy időben úgy házigazdánk, hogy talán jobb lenne borát inkább mádi borként forgalomba hozni, mint tokajiként.
„A szeretettel végzett munka nem más, mint a láthatóvá tett szeretet. A szeretet a legmagasabb szintű energia. Ami ennek tudatában készül, az nem tud más hatással lenni az emberre. Bárki létrehozhat ilyet, cipész, orvos, bárki.” Szepsy István (Istennel, szőlőtőkék között – Tallián Hedvig)
6 puttonyos Aszú 2006. Friss aszú, fiatalosan citrusos, kiváló a cukor és sav egyensúlya, igazi kajszi barackos kert, krémesen omlik az édesség. Lovasi András dala jutott eszembe:
„A fűben ülsz és melletted hevernek
A napmeleg barackok és te egyet
Elvállalsz és a leve elindul le
Hosszú távú terveit töröd le azzal, hogy letörlöd
Az álladról..”
A pince után a beszélgetés helyszíne átkerült a Szent Tamás Pincészethez kötődő, Gusteau fényei által beragyogott Mádi Udvarházba, ahol egy pompás ebédet költöttünk el közösen. A fogások ívét természetesen Szepsy borok adták.
Az összes magyarországi bortermő vidéket Szepsy birtokká kellene alakítani! Persze ez illúzió, mindez hagymázas felvetés, de azt az energiát, a törekvést a jóra és a legjobbra, átvehetné a többi pincészet is. Ebben az esetben sokkal több felejthetetlen bor kerülne az asztalra itt a Kárpát-medencében. Szerencsére vannak, akik követik Szepsy István elveit, a Mádi Kör mindenképpen, de sokan választják példaképül az országban. Bizakodjunk.
Érezni az energiát a boraiban, azt a szeretettel végzett munkát, amely végig kíséri a tőkétől a palackig a borkészítést nála. Hit és spiritualitás, együtt a tájjal átélve, megélve. Amivel végképp meggyőzött Szepsy István, az a filozófiai alapvetése volt: Harmónia önmagunkkal, a környezetünkkel, és innen már csak egy ugrás az egység Teremtővel és egész világgal. Ez egy igazi kristálytiszta „bortaoista” megnyilvánulás volt. Milyen egyszerű és kézenfekvő, mégis kevesen gondolnak bele.
Doszpod Lászlónak, a Prestige Reserve Club atyjának, a Tokaj Prestige Csillagos Bortúra Négy keréken megálmodójának és szervezőjének csillagos ötös és köszönet a meghívásért – illetve a tökéletes lebonyolításért – mindenből a legjobbat kaptuk.
A bort sokféleképpen készíthet az ember: lazán, slendrián módon, esetleg a pénzért, vagy csak az ízéért, szívvel lélekkel, izzadtsággal, fáradtsággal, verítékkel, kivagyiságból, óvatosan, és lehet bölcsen is. Szepsy István bölcsen készíti a borait, harmóniában önmagával, a tájjal, a szőlővel és a Teremtővel. Az ember nem tudhatja magáról, hogy bölcs, a bölcsesség csak úgy jön, megjelenik az emberen, mint egy időtlen mosoly és mindig csak mások látják igazán. Hiszen aki bölcs, annak nem fontos a bölcsesség, hiszen az. Szóval értik, hogy mi a helyzet.
„Az az érzés jöjjön vissza a borokban, amit a dűlőkben megél az ember, ennél több nem kell, erre kell törekednünk.” (Szepsy István)
