„A kéknyelű önmagában is társaság”, de abban mi a Pláne? Tóth Ádám elhozta nekünk a Badacsonyt.
Tüske Gyöngyi írása
(borítóképünk Vajas Balázs felvétele, az esemény a VinoPiano Borbárban került megrendezésre a Badacsony jönni Budapest 2.0 / Tóth Ádám, Pláne Borterasz keretében)
Mit keres egy budapesti filozófus és egy építőmérnök testvérpár Badacsonyban?
Szenvedélyüknek hódolva Ádám szőlészkedik és borászkodik, Miklós épületeket újít fel.
Ádám egy szép napon a fejébe vette, hogy szeretne készíteni egy saját kéknyelű bort. Elvégezte a szőlész-borász iskolát, majd Málik Zoltánhoz szegődött tanulni, ahol nem csak a szállóigévé vált mondásai ragadtak rá (a fent említett idézet is Málik Zolitól van). Testvérét, Miklóst is megfertőzte a Badacsony szeretetével, így a Fővárosból a Magyar Tenger partjára költöztek.
A Tóth-testvérek lassan már 3 éve üzemeltetik a Pláne Badacsony Borteraszt, a kultikus Poharazó helyén. Az épületet az ’50-es évek stílusát megőrizve modern köntösbe bújtatták, elsők között csatlakoztak a Badacsony nyitva mozgalomhoz, vagyis a télen-nyáron nyitva tartó helyek táborához, tagjai a Gasztrohegy eseménysorozatnak, emellett folyamatosan változatos programokkal (előadások, kóstolók, food-truck) örvendeztetik meg a nagyérdeműt. Ádám szinte minden környékbeli borászt ismer és célja, hogy a kevésbé felkapott, kis pincészetek különleges borait mutassa be, különös tekintettel a kéknyelűkre. Minden pohár borhoz tartozik egy sztori, a borról, a borászról vagy a szőlőfajtáról. Én már várom, hogy mikor kóstolhatjuk majd meg a saját borát is!
Izgalmas borsorban volt részünk a VinoPiano Borbárban megrendezett kóstolón, melynek első tétele a szent-györgy hegyi Szászi Birtok 2017-es Furmintja volt. Szászi Endre 30 hektáron gazdálkodik Szigligeten, Badacsonyban és a Szent-György hegyen. A birtok bio minősítéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ökológiai gazdálkodással művelt, kézzel metszett, válogatott és szüretelt szőlőből készítenek spontán erjesztésű borokat. Ez bor hozza a tipikus badacsonyi bazaltos, ásványos karaktert, mellette friss, barackos és virágos. Ezt követte az egyik kedvencem, a Bencze Családi Birtok 2017-es Rizlingje, szintén a Szent-György Hegyről. A bor erjedés után pár hónapot amforában (agyagedény) is töltött, letisztult ízvilág, virágos mineralitás, hosszú lecsengés jellemzik. A Bencze Birtok biodinamikus művelést folytat, ami dióhéjban egy komplex, holisztikus szemléletmód, melynek célja a szőlő saját immunrendszerének megerősítése, a betegségmegelőzésre törekvés a természet adta eszköztárral. A szőlészeti és borászati munkálatok megtervezése során figyelembe veszik a kozmikus ritmusokat is (pl. a holdnaptárat). Ez egy kicsit elvontnak tűnik, de ha megkóstoljuk a boraikat, akkor minden kételyünk eloszlik afelől, hogy a „mágia” valóban működik. A borok mellett Benczéék szőlőmagolajat és „vert jus”-t is készítenek (franciául zöld levet jelent), melyet a citrom megjelenése előtt savanyításra használtak és a zöld szőlők kipréselt levéből állítják elő. Ez után a Négy80 pince Rajnai Rizling 2017 bora következett. A nagy-solmói Barcza Bálint unokatesója által vezetett pincénél a Badacsony, a Csobánc és az Örsi-hegy legjobb fekvésű dűlőinek szőlőiből készülnek spontán erjesztéssel a borok. Miért Négy80? Mert ennyi a sortáv a pince egyik (korábban a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tulajdonában lévő) dűlőjében a tőkék között. Ez a bor finomseprőn volt tartva, kovaköves illatú, még fiatal, de izgalmas tétel.
Ezt követően áteveztünk a kéknyelűk tengerére. A kéknyelű tipikus badacsonyi fajta, 2013 óta hungarikum. Női virágú, így porzó pár közelségére van szüksége, ezért telepítenek mellé budai zöldet vagy rózsakőt. Badacsonyban ma kb. 44 hektáron termesztik (a teljes kb. 1800 termő hektárból). A fajta a ’60-as években majdnem kihalt, a Békássy borászattól mentették meg és telepítették újra a tőkéket. A badacsonyiak különös figyelemmel viseltetnek iránta, kéknyelű eredetvédelem, közös szabályozás illetve egységes, kék rajnais palack bevezetését is tervezik.
Két jóbarát meg az Anti – Kéknyelű 2017: friss, reduktív, körtés ízű bor, spontán erjesztve. A „srácok” egyébként: Földi Bálint, a Sabar Borászat borásza, Palkó Zsolt, akit a Villa Sandahl kapcsán ismerhetünk és Leopold Antal a Gellavilla borásza.
Sabar – Kéknyelű 2017: az osztrák fahordós spontán erjesztésnek köszönhetően ebből a borból szinte árad a természetesség. A neutrális érési folyamatok által egy igazi különlegesség, gazdag beltartalommal. A pincészet tulajdonosa Ádám Gábor, informatikus-közgazdász, birtoka a Káptalantóti határában emelkedő Sabar-hegyen található.
A Békássy család 1840 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel Badacsony déli lejtőin, ám boraik csak nemrég kerültek kereskedelmi forgalomba. 2017-es Kéknyelűjük testes, férfias, savhangsúlyos bor, ami nagy tartályban, finomseprőn tartással készült, spontán erjesztéssel.
Végül, de nem utolsó sorban egy valódi ritkaságot kóstoltunk, Málik Zoltán 2017-es piros Kéknyelűjét. A borász megfigyelte, hogy a kéknyelűk között van néhány, amelyik rózsaszín az érettségnél és ebből lett oltva ez a fajta, ami a borvidéken rajta kívül csak Varga Péter birtokán található meg. A bor 72 órát volt héjon áztatva, de az erjesztés nem héjon történt. Karakteres, bazaltos, barackos, lendületes tétel, de még kell neki némi palackos érlelés, hogy kicsit finomodjon.
Badacsonyi utazásunk végeztével Ádám adott még pár tippet, hogy milyen pezsgőket és vörösöket kóstoljunk a régióból, de ezeket nem árulnám el. Látogassátok meg a Plánéban és kérdezzétek meg őt!
