Meghirdették a Nemzeti Borkiválósági Programot

2013. június 14.. – Az ihatóbb Magyarországért

Múlthét csütörtökén meghirdették kormányzati szinten a Nemzeti Borkiválósági Programot melynek keretében az Országos Borszakértő Bizottság is újjá alakult. Szép tervek, hangzatos célok a magyar borért. A borágazat egészének működését segítheti a program a kiválóságok kiemelésével, a kapcsolódási pontok keresésén át és a kapacitások megfelelő kihasználásával. Benne foglaltatik még a borfogyasztó ismereteinek megfelelő fejlesztése, a magyar fajták zászlóshajóvá tétele, melyek az I. BORFLASHMOB 2013. alapvetései is egyben. Tehát üdvözöljük a kezdeményezést, a nemzeti bortudatosság elmélyítését, és kíváncsiak vagyunk majd a gyakorlati működésre.

Közöljük a minisztérium sajtóanyagát:

„A borágazat szempontjából kiemelt kérdés, hogy annak szerteágazó területein rejlő KIVÁLÓSÁGOKAT mennyire vagyunk képesek felismerni, azokat megfelelően rendszerezve a megújulás érdekében felhasználni és mennyire tudjuk mindezt a borágazat versenyképességének erősítésére fordítani.  Különösen nagy tartalékok vannak az országban, a borvidékeken, akár természeti, technológiai, humánkapacitási vagy marketing oldalról közelítjük is meg a kérdést.

A KIVÁLÓSÁG kibontakoztatása, a meglévő KIVÁLÓSÁGOK felkutatása, a hasznosulás zökkenőmentesebbé tétele fontos érdeke a Vidékfejlesztési Minisztériumnak.
A borágazatban rejlő KIVÁLÓSÁGOK révén a felhalmozott értékek ugrásszerű megtérülését hozhatja el nemzeti szinten, és számottevően segítheti azt, hogy a KIVÁLÓSÁGOK az ország érdekében hasznosuljanak.

PROGRAMHIRDETÉS
Ennek szellemében hirdeti meg a Minisztérium a NEMZETI BORKIVÁLÓSÁG PROGRAM-ot,
amely a Vidékfejlesztési Stratégiában foglalt borágazati kérdések és a Borászok 12 pontban megfogalmazott igényeinek esszenciája

A NEMZETI BORKIVÁLÓSÁG PROGRAM 6 kiválósági célterület komplex fejlesztését foglalja
magában:
1. SZŐLŐFAJTA KIVÁLÓSÁGOK
2. BORKIVÁLÓSÁGOK
3. OKTATÁS, KUTATÁS
4. MARKETING KIVÁLÓSÁG
5. HUMÁNKAPACITÁS KIVÁLÓSÁG
6. SZINERGIKUS KAPCSOLATOK

CÉLTERÜLETEK BEMUTATÁSA RÖVID ÜZENETEKKEL
1. SZŐLŐFAJTA KIVÁLÓSÁGOK
A bor a szőlőben kezdődik. A nagy fehér borokhoz nagy fehér szőlőfajták szükségesek, amelyből számos, genetikai potenciálját, termesztési értékeit és legfőképpen boraikat tekintve a világ élvonalába tartozó fajtát termesztünk. Ilyen a Furmint és a Hárslevelű, de a Leányka fajtacsoport szinte minden tagja, vagy az Ezerjó is ide tartozik.
2. BORKIVÁLÓSÁGOK
A hazai viszonyok között termő, egyedi sajátosságainkat leginkább jellemző magyar fajta kiválasztása, amelyből zászlóshajó lehet a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, amelyről biztonsággal kimondhatjuk ez a „magyar bor”, amelyről a világ is be tud azonosítani bennünket.
3. OKTATÁS, KUTATÁS KIVÁLÓSÁG
A borágazat tudás és képességigényes ágazat. A szőlész-borász kiválóságainknak pályakövetést kell biztosítani, ismernünk kell a szakképzéstől egészen az ágazat különböző területén tevékenykedő szakembereink pályáját. Meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztés hazai bázisát, a fogyasztók borismereti fejlesztésének lehetőségeit, ehhez pedig a legkiválóbb szakemberek tapasztalatára kell építeni.
4. MARKETING KIVÁLÓSÁG
A magyar borszektor számára rendkívüli fontossággal bír, hogy az ágazat következetesen alkalmazzon egy erős integráló erővel rendelkező jelképrendszert. Ez az erős piaci- és marketingtényező nagyban hozzájárulhat a magyar bor pozicionáláshoz, elismertségéhez.
5. HUMÁNKAPACITÁS KIVÁLÓSÁG
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett abban, hogy segítséget nyújtson a fiatalok borágazatba történő integrálásában, érvényesülési lehetőséget biztosítson és ezáltal saját boldogulásokhoz szükséges feltételek megteremtésében érdekeltté tegye a legkiválóbbakat. Mindez nem csupán a borágazat versenyképességének
szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem nemzeti ügy, amely az egész borásztársadalom kohézióját szolgálja, amely hosszú távon hozzájárul az ország elismertségének növekedéséhez.
6. SZINERGIKUS KAPCSOLATOK
Fel kell használni az ágazati szinergiákban rejlő kiválóságokat a borágazat erősítésére. Csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a más ágazatokban létező programokhoz, legyen az turisztikai, hungarikum- vagy magyar értéktárban rejlő, vagy akár diplomáciai-, kereskedelmi kapcsolat, amelyek révén a borágazatnak közvetve hasznot lehet hajtani.

ORSZÁGOS BORSZAKÉRTŐ BIZOTTSÁG (OBB) ÚJJÁALAKULÁSA
1) Bevezető
Közel 120 éves múlttal rendelkezik hazánkban 1894. óta működik
Először a 1908-as bortörvény nevesítette, mint a miniszter borászati ügyekben véleményező és tanácsadó testületét, legfontosabb feladataként a borhamisítások ellen való küzdelmet megjelölve. Korábban évi 450-550 minta érzékszervi bírálatát végezte, az első helyi borbíráló bizottságok megalakulásával (2006 Tokaj, Eger) évi 300-400 db-ra csökkent, az utolsó Bizottság mandátuma 2010. december 31-én lejárt.
2) Az OBB jelenlegi feladatai
127/2009. (IX. 29). FVM rendeleten alapulnak – két nevesített feladatot lát el: (1) a termékleírások kialakításával létrejövő Helyi Borbíráló Bizottságok (jelenleg 9 db) által végzett érzékszervi bírálatok felülvizsgálata valamint (2) a borászati hatóság által kijelölt minták vizsgálata.
3) Az OBB újjáalakulásának indokai
Az OBB újjáalakításának indoka kettős:
egyrészt az elmúlt időszakban, amíg a Bizottság nem működött, hiányzott az a fajta szakértelem, amely a Bizottság hatáskörébe rendelt borok érzékszervi bírálata terén egyfajta kontrollfunkciót is betölt a magyar borpiacra kerülő borok tekintetében másrészt megjelent az a szándék, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a Bizottság szakértelmére támaszkodva folytassa a borágaztában megkezdett szemléletváltást eredményező generációs frissítést, az „idősebb” generáció tapasztalataira építve.
4) Az OBB tagságában az alábbi összetételben jelennek meg a szakértők:
Elméleti és gyakorlati szakértők fele-fele arányban helyet kaptak a fiatalabb második generációs borász-szőlész képviselők, azzal együtt, hogy az idősebb generáció érdekei nem sérültek (pl. korábbi bizottsági pozíciót betöltő első generációs borász helyett a családon belüli második generáció került be)
Figyelembe véve az OBB feladatait jövőben kiszélesítő szándékokat, olyan nemzetközi viszonylatban is elismertnek számító, nyelveket beszélő, diplomácia fronton is megjeleníthető szakértők (nemzetközi borakadémikus minősítés) kerültek be, akik ismerik a világ borstílusait, borpiaci igényeit, amely ismeretekkel könnyebben pozícionálni tudják a magyar borokat. Emellett nemzetközi és hazai borversenyeken is kiemelt borbírálói pozíciót foglalnak el.

Teret kapott a sommelier szakma (borszakértő) néhány jeles képviselője, hiszen ez az a réteg, amely közvetlenül alkalmas a fogyasztói közízlés befolyásolására és formálására, mint a fogyasztókkal való elsődleges kapcsolatépítő, illetve kapcsolattartó fontos szempont volt, hogy az ország bizonyos borvidéki területei is megfelelő arányban képviseltessék magukat a bizottságban (Tokaj, Eger, Villány, Balaton, Alföld) 1-1- helyi szőlész-borász által, integrálva a helyi borstílusok egyediségét. A Bizottságban arányos képviseletet kaptak a természethű borok elkötelezett képviselői is, mind szakértői, mind pedig borászat szintjén, amely felkarolása szintén a színes borpalettánk egyik egyedi vonala lehet.

Az Országos Borszakértő Bizottság névsora
A Bizottság tisztségviselői

Horkay András, elnök
WSET nemzetközi bordiplomás, a CEWI Közép-Európai Borintézet igazgatója, borismereti oktató.
Káli Ildikó,elnökhelyettes bordiplomata, a Magyar Sommelier Szövetség elnöke, borszakíró, borismereti
oktató.
Barátossy Gábor, titkár
vegyész-biomérnök, a NÉBIH Alkoholos Italok Igazgatóság helyettes vezetője, több mint egy évtizede foglalkozik borászati analitikával, számos Európai Uniós és nemzetközi szakbizottság üléseinek állandó résztvevője.

Tagok
Áts Károly
kertészmérnök, jelenleg a Tokaj Kereskedőház főborásza, 2006-ban elnyerte „Az év bortermelője Tokaj Hegyalján” címet, majd 2012-ben több elismerésben részesült, így megkapta a „Borászok borásza”címet, a Gál Tibor emlékdíj, illetve az „Év bortermelője Magyarországon” elismerést.
Berecz Stéphanie
borász szakmérnök, a Tokaj Kikelet családi pincészet vezetője, 2010-ben elnyerte az „Az év bortermelője Tokaj Hegyalján” címet, 2013-ban az év borászfelfedezettje.
Cseke Gábor
WSET nemzetközi bordiplomás aspiráns, 10 éve sommelierként dolgozik hazai és nemzetközi éttermekben, 2010-ben Magyarország Sommelier Bajnoka.
Dúzsi Tamás
kertészmérnök, második generációs szekszárdi bortermelő, nemzetközi borbírálói tapasztalattal rendelkezik, jelenleg Portugáliában végzős Master hallgató.
Földesi Gyula
kertész üzemmérnök. Három évtizede a Soós István borászati SZKI munkatársa, jelenleg igazgatója, a hazai szőlész-borász alapképzés elismert szereplője.
Frittmann Péter
szőlész-borász mérnök, második generációs alföldi bortermelő, több európai országban szerzett tapasztalatot a termelés és a feldolgozás területén.
Gál Péter
élelmiszertechnológus mérnök, második generációs egri bortermelő, jelenleg PhD tanulmányokat folytat, kutatási területe „ A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a szőlő-bor ágazatban”.
Gervai János
WSET bortanácsadó, a Gervai Pince vezetője. Egy évtizedes tapasztalatával, jelenleg Magyarország egyik Michelin csillagos éttermének vezető sommelierje
Kamocsay Ákos
borász, második generációs móri bortermelő. A Londoni Nemzetközi Borverseny hivatalos borbírálója, nemzetközi tapasztalatait az Újvilági bortermelő helyeken szerezte.
Kató András
WSET nemzetközi bordiplomás, hazai és nemzetközi borversenyesek bírálója, a Terroir Club/Terra Hungarica vezetője, a természethű borok hazai népszerűsítésének elkötelezett híve
Kielmayer Kristian
WSET nemzetközi bordiplomás, Master of Wine aspiráns, a Wine&Co. Ausztria kereskedelmi vezetője, nemzetközi borszakíró.
Kiss Gábor
első generációs villányi borász, a családi pincészet vezetője
Koczor Adrienn
szőlész-borász szakelőadó, második generációs balatoni bortermelő, nemzetközi és országos borversenyek bírálója
Mészáros László
agrárkémikus, a Tokaji Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet vezetője, a Tokaji Borbizottság tagja, a Tokaji Borbíráló Bizottság szervezője, a francia Mezőgazdasági Becsületrend lovagi fokozatának birtokosa
Romsics László
WSET nemzetközi bordiplomás, Master of Wine aspiráns, a Törley Pezsgőpincészet főborásza, pezsgőmester.
Szecskő Tamás
szőlész-borász szakmérnök, első generációs mátrai bortermelő, a Tőkések Mátrai Borászkör alapítója, amelynek küldetése a kézműves terroir-borok népszerűsítése

Tóth Adrienn
WSET nemzetközi bordiplomás, Vinoport.hu online bormagazin főszerkesztője, a
Furmint Február rendezvénysorozat szervezője, hazai és nemzetközi borversenyek zsűritagja”

Kategória Egyéb