2013. október 23.- Az ihatóbb Magyarországért, Merza Márk
„Ahol bor van, ott szeretet, barátság és megértés is kell legyen…” Idén október 11.-én ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége (MBOSZ). Az ünnepséghez méltó helyszínt, a Vajdahunyad várát választották. Összegyűltek a borrendek, összegeztek, előadtak, ünnepeltek. Részletek cikkünkben…
A jubileumi közgyűlést Bíró Mária főtitkárasszony nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy az elmúlt negyed évszázad alatt sok minden változott, de ami összeköti a tagokat, és ami mindig jelen van: az a bor. A megnyitó után Kemecsi Ferenc művész úr felolvasta a szövetség etikai kódexét, valamint elmesélte a borhoz fűződő élményeit, amelyeket versekkel és prózákkal tett még színesebbé. A nagymesteri változások és köszönetnyilvánításokat követően dr. Terts András elnök tartott ünnepi visszaemlékezést.
Az elmúlt 25 évet foglalta össze, amelyben elmesélte, hogy 37 éve a Pax Corporis Borlovagrend, volt az elsőként megalakult borrend hazánkban, utánuk alapították a további rendeket. A borrendek gyarapodó száma miatt hozták létre 1988. november 16-án, az akkoriban még 13 rendből álló MBOSZ-t. Azóta már 75 közgyűlést tartottak, 44 tag társult és immár 52 borrendet számlál a szövetség. Az Elnök úr megerősítette a jelenlevőket, hogy fontos a tevékenységük és továbbra is képviselniük kell vezérelveiket, mellyel meghatározó szerepet töltenek be a helyi értékek megőrzésében is. Kihangsúlyozta, hogy a barátságokat, melyeket a bor szeretete kovácsolt össze, egy életen át meg kell őrizni és szeretetben tovább működni. A továbbiakban több tag is felszólalt és kifejezte köszönetét az elmúlt évtizedekért és a közösen végzett építő tevékenységért.
A rendezvény védnöke dr. Kállay Miklós tartott előadást: „A magyar bor és a borrendek” címmel. Előadásában összefoglalta a magyar bortörténelmet és megemlítette a hazai friss statisztikákat, miszerint 20-22 liter bort fogyaszt egy magyar ember évente, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat. A legnépszerűbb fajták pedig az olaszrizling és a kékfrankos mutatkozott az adatok alapján.
Előadónk kitért még a kézműves borok gyarapodására, az itthoni szakemberek világszínvonalú képzettségére, illetve néhány mondatban az import kérdésére. Feltette a kérdést, ha van igény az import borbehozatalra, akkor miért nem mi magunk termeljük ki? Itthon termelt, autochton magyar borokat fogyasztanánk, munkahelyeket teremtenénk, ezt kiemelten kellene támogatnunk. A bor behozatalára pedig nem érdemes költeni, ha jó minőségben itt vannak a hazai termékek! Kijelentette, hogy a bor fontos arculata az országnak, ezért is felelősek a borrendek.
Az előadást követően az oklevelek és kitüntetések átadására került sor, végül Tálos Tamás alelnök úr tartotta a zárszót.
Többször is elhangzott és talán az esemény legjelentősebb mondata, hogy:
„Ahol bor van, ott szeretet, barátság és megértés is kell legyen…”
