IMG_20190912_182314

A Neszmélyi Borvidék fejlődési lehetőségei

Nemrég a Neszmélyi Borvidéken jártunk és éreztük a potenciált a tájban…

Nyulasi Gábriel István írása

Van benne kraft!

Ha kimondjuk ma, hogy: Neszmélyi  Borvidék – sajnos kevesebb csillogó szempárt lát az ember, mint Tokaj, Eger, Villány esetében… Annyira nem kapják fel a honi borkedvelők emberek a fejüket. Hiszen nem is ismerik már igazán ezt a kissé elfeledett borvidéket, melyben nagyon sok lehetőség van. Nincs fővárosi kóstolója Neszmélynek, nem jelennek meg hangsúlyosan a fesztiválokon, mégis már elindultak a fejlődés útján…

Az eddig szunnyadó terület történelme is impozáns: Probus császár (Sirmium, 232 körül – Sirmium, 282 októbere) idején kezdődött a szőlő karrierje a vidéken, az ókori Sirmium, Szávaszentdemeter város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben. Zsigmond (német-római császár) királyunk  (1368-1437) is kedvelte a vidék borait és jó hírnek örvendtek az itteni nedűk a környező országokban is. A török hódoltság idején is sem szakadt meg a borászkodás, engedélyezték szigorú adózás mellett.  Schams Ferenc (1780-1839) csehországi származású szőlész, a szakszerű szőlőművelés úttörője Magyarországon így írt a neszmélyi borokról 1832-ben: “A neszmélyi bor vitathatatlanul a komáromi ispánság legjobb bora, a legelőkelőbb fehér asztali bora Magyarországnak, és mind jósága és tartóssága, mind pedig finoman kellemes hegyíze miatt bel- és külföldön egyaránt ismert”. A filoxéra, a világháborúk és szocialista gazdálkodás lerontották a borvidéket, amely egy időre elvesztette az önállóságát is. Mintegy 200 esztendeje ez volt a vélemény, itt az ideje, hogy a borvidék újra a régi fényében csillogjon.  Az ihatóbb Magyarországért nem titkolt szándéka, hogy ismertebbé tegye a Neszmélyi Borvidéket. Rendszeresen mutat be a Bormozi rendezvénysorozatán a borvidékről származó borokat, öregbítve a terroir hírnevét. A lehetőségek adottak, a Neszmélyi borvidék már évek óta éledezik, fejlődik. A Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, élén az elnökkel, Bencsik Jánossal a fejlődés motorjává vált. Milyen szép bicentenárium lenne, ha 2032-ben újra az élvonalban lenne ez a bortájék…

Bencsik János, a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke

Bencsik János, a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke

Bencsik János, a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke válaszolt kérdéseinkre.

-Milyen jövő előtt áll a Neszmélyi Borvidék?

– A magyar borvidékek egyik gyengéje a “várostalanság”, holott a tájban élő ember boldogulása – többek között piacra jutása – szempontjából kijelenthetjük, hogy falunak és városnak egy sorsa. A vidéken élők őrzik és alakítják a tájat, termelvényeikkel és szolgáltatásaikkal kielégítik a városi emberek igényeit. A városok pedig gazdasági és – a magasabb kultúrát megtestesítő intézményeiken keresztül – szellemi központként segítik a tájban élő emberek megélhetését és szellemi kiteljesülését. Ennek a feladványnak a megoldására szövetkeztünk néhány esztendővel ezelőtt. Közös célként azt fogalmaztuk meg, hogy  – a borvidék infrastrukturális gyengeségeinek orvoslása, továbbá a korábban elmaradt bortechnológiai fejlesztések megvalósítása mellett – önmagunknak és a bor, a történelem, a magyar tájak iránt érdeklődők számára egyaránt bemutassuk Tata és a Neszmélyi borvidék évezredes borkulturális kapcsolatát és egymásra hatását. 

 – Mennyire sikerül a felújított borutat helyzetbe hozni, hogy megteljen egész évben látogatókkal? Hova lehet most pozicionálni a borvidéket a többi magyar borvidék között?     

– A tervezett borút létesítésének lehetősége szorosabb együttműködésre sarkallta a  szőlészeti és borászati tevékenységet végző vállalkozásokat, az érintett önkormányzatokat és turisztikai szervezeteket is. Ezzel együtt is van Villányhoz képest 25, Szekszárdhoz viszonyítva egy 20 éves elmaradásunk. Ugyanakkor a Neszmélyi borvidék törzsterületét magába foglaló Tatai-medence gazdasága az elmúlt két évtizedben gyökeresen megváltozott és dinamizálódott. Megerősödött a fizetőképes kereslet, s az itt élők új élményekre vágynak. A térség ipari szereplői önmagukban is jelentős keresletet jelentenek. Nem véletlen, hogy a feltörekvő kis borászatok a kereskedelmi láncokon kívül, közvetlenül értékesítik a boraikat. Közben beazonosítottuk azokat a turizmus ágazatokat, amelyek a kapcsolódó borturizmust magukba tudják integrálni. 

A borvidék

A borvidék – Turay Családi Pincészet

Elsősorban az öko-, az örökség-, és a kulturális turizmus az, amely leginkább harmonizálható a borturizmus meglévő kínálatával, de a hivatás- és zarándokturizmus által nyújtott lehetőségek sem elhanyagolhatóak. A célterületet érintő zarándokutak lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a bor spirituális vonatkozásai is megjelenítésre kerüljenek a tematikus út kialakítása során. A koncepció középpontjában a tájban élő ember áll, aki tartamosan használja a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, miközben hivatásának gyakorlásával, és az abba beleszervesülő kultúrájával gazdagítja is azt. A most zajló fejlesztések ezért a még hiányzó kerékpárút szakaszok megépítésére, pihenőhelyek és tanösvények létrehozására, a helyi termékekre alapozó vendéglátási feltételek kialakítására koncentrálnak. Mindezeket kiegészíti a Tata-Komárom-Esztergom háromszög közötti turisztikai desztináció attrakcióinak, és az ökoturisztikai infrastruktúrának a fejlesztése. Területfejlesztési tapasztalataim alapján öt-tíz esztendőre teszem, amíg teljesen egybeszervesülnek a különböző szálakon elindult fejlesztések. Ennyi ideje van a borászatoknak arra, hogy megerősítsék termelési hátterüket, pótolják a technológiai lemaradásukat. És ennyi idő van arra is, hogy fokozatosan megtörténjen az ültetvények terén is kívánatos szerkezetváltás.

A Hilltop pincéjében

A Hilltop muzeális borokat tartó pincéjében

– Melyik az igazi őshonos Neszmélyi szőlő és borfajta,  mely jelképezhetné a borvidéket?

– A filoxéra vész előtt a Furmint, a Juhfark, a Rajnai rizling, a Sárfehér, a Bálint, a Kadarka és Csókaszőlő voltak a fő fajták. A kollektivizmus időszakában a világfajták vették át a szerepet. A 2017-ben elfogadott borvidéki szerkezetváltási irányelvek a Királyleányka és a Kékfrankos mellett a Rajnai rizling, a Hárslevelű és a Juhfark térnyerését szorgalmazzák. A mögöttünk hagyott években már szép eredményeket értek el borászaink a hazai és nemzetközi megmérettetéseken. A fehérboros összevetésekben már ma is a Neszmélyi borvidék a legsikeresebb, de korántsem a legismertebb. Ezen szeretnénk változtatni a jövőben, de ehhez a minőség mellett mennyiségre és a kereskedelemben történő szélesebb sávban történő megjelenésre is szükség van. 

– Vannak borvidéki jelképek, logók amelyekkel már messziről felismerhetők a kiállító standok, palackok. Neszmélynek is kellene talán, mi lehetne az a motívum, amely kifejezné a borvidéket?

– A közös arculat, és megjelenési gyakorlat kialakítása is megkerülhetetlen feladat, de nem ez áll a megoldandó feladatok élén. Külső szakértők bevonása mellett ezzel a háttér munkával is foglalkozunk, de itt is legalább olyan körültekintően kell eljárnunk, mint a jövőbeni ültetvényszerkezet meghatározásánál.

A Szivek Pince vendéglátása elsőrangú -Szivek Péter tölt...

A Szivek Pince vendéglátása elsőrangú -Szivek Péter tölt…

Köszönjük a meghívást Szűcs-Balás Verának, kiemelt vezető szakértőnek, Bormarketingért Felelős Terület (Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.)!

(Ha tetszett a cikkünk, és érdekelnek a magyar borok, sörök, pálinkák, koktélok (#italok) alkalmanként gasztronómiával, (#ételek) és mindenféle kapcsolódással (#kultúra) és nemzetközi kitekintéssel és szeretnél értesülni további hírekről, eseményekről, játékokról, egyedi beszámolókról, akkor csatlakozz Az ihatóbb Magyarországért közösségéhez (vagyis lájkolj minket) a facebookon: ide klikkelve! )